Mindennek megvan az ideje, így a vetésnek és a betakarításnak, a Juventus általános igazgatója, Giuseppe Marotta pedig még a nyár előtt jóval megkezdte a talaj előkészítését, először megszerezte Paulo Dybalát, majd megvásárolta Mario Mandžukić, végül pedig Alex Sandro játékjogát.

A vetést követő betakarításhoz el kellett telnie egy kis időnek, talán az elvártnál kissé több időt is vett igénybe az érési folyamat, azonban az Öreg Hölgy három legdrágább szerzeménye most már bizonyítja, milyen rendkívüli hatással tud lenni a csapat teljesítményére úgy a bajnokságban, mint a Bajnokok Ligájában.

A Lazio elleni pénteki győzelem mindössze végső megerősítésként szolgált.

Paulo Dybala hozzájárulása az első gólhoz megkérdőjelezhetetlen, hiszen kellemetlen helyzetbe hozta a rómaiak védőjét, Santiago Gentilettit, aki zavarában a kapuba irányította a labdát, míg Mario Mandžukić rengeteget küzdött a mérkőzésen, Alex Sandro pedig a bal szél aktivitásáról gondoskodott folyamatosan.

Megközelítőleg nyolcvanötmillió euróba került a három futballista Torinóba igazolása, és ez a nyáron elköltött összeg kétharmadát tette ki. Simone Zaza és Hernanes kivételével, akiknek a játékjoga tizennyolc, illetve tizenegymillió euróba került, a többi játékos megszerzése nem jelentett érdemleges pénzügyi megterhelést.

Sami Khedira és Neto ingyen érkezett a szerződésük lejártával, Daniele Rugani az Empolitól a kölcsönszerződés lejártával tért vissza, míg Mario Lemina és Juan Cuadrado kölcsönszerződések keretében költözött Torinóba, opciós vételi joggal.

A trió legdrágább futballistája a fiatal argentin csatár, Paulo Dybala volt, az érte fizetett összeg végül megközelítőleg negyvenmillió euróra rúghat. Komoly összeg, ám a játékos már nyolc gólt szerzett, hetet a bajnokságban, valamint három gólpasszt is kiosztott, a Lazio elleni csodálatos gólja pedig nagyszerű kiindulási pont lehet a játékos Juventus-karrierje számára.

Az argentin futballista talán kevésbé harcos, mint honfitársa és klubbéli elődje, Carlos Tévez, azonban talán ravaszabb játékot mutat, és mindenekelőtt csupán huszonkétéves, tehát még benne van a potenciál a fejlődésre, és a megfelelő korban is van ehhez.

Egyértelmű, hogy Mario Mandžukić játéka nem szemet gyönyörködtető, azonban a játékos kiemelkedő hatékonysága megkérdőjelezhetetlen. Hat gólt szerzett eddig, hármat a bajnokságban, kettőt a Bajnokok Ligájában, egyet pedig az Olasz Szuperkupában, amiből öt döntőnek bizonyult az illető meccseken, ez talán kellő bizonyíték a játékos fontosságára.

Ha a horvát játékos gólt lő, a Juventus mindig megnyeri a meccset. A pályán kiváló párosítást alkot Paulo Dybalával, aminek eredményeképpen azonban Álvaro Morata az utóbbi hetekben inkább a padot koptatja.

Alex Sandro még nem szerzett gólt új csapatánál, azonban három gólpasszal segítette együttesét az eddigi tíz mérkőzésén. A szezon elején inkább a padon foglalt helyet, és edzéseken kapott lehetőséget a fejlődésre és a beilleszkedésre, azonban az utóbbi pár találkozón bizonyítottnak tűnik, hogy a nyáron talán magasnak tűnő huszonhatmillió eurós kiadás ellenére alkalmi vétel volt a futballista.

Kivéve a Sassuolo ellen mutatott talán eddigi leggyengébb teljesítményét, amely mérkőzésen a címvédő ki is kapott a Mapei Stadion gyepén 1-0-ra, a Juventus a szezon során veretlen, amikor a szélső lehetőséget kapott.

A tavasz és a nyár a vetés ideje, ám az ősz megérkeztével a Juventus megkezdte a betakarítást, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a bajnokságbeli győzelmi sorozat, illetve a Bajnokok Ligája mérkőzéseken mutatott kiváló forma és számos pont.