Csúnya vereség, de ismét akkor érkezett a pofon, mikor nem járt súlyos következménnyel. Mondhatni, hogy a szokásos forgatókönyv, mivel a Juventusnak lassan szokása lesz, hogy az utolsó fordulóban kikap. Szerencsére a Valencia győzelmet aratott a Manchester felett, így elsőként jutott tovább a Bianconero együttes, és tanulságos volt a meccs, hogy min is kéne változtatni, talán ez az egyetlen pozitív dolog volt az egész meccsben. 

A két félidőben közel hasonló játékot láthattunk, semmilyet. Teljesen ötlettelen támadási próbálkozások voltak, különösen az első félidőben, mikor alig volt pár akció, de azok is akkor, mikor kisebb terület nyílt meg. Ilyen nem is nagyon volt, köszönhetően az ellenfélnek, aki kitűnően védekezett és tömörült a kapuja előtt.

Az eredeti támadási taktika az a szokásos, adjuk be Mandžukićnak vagy  Ronaldónak, ők megoldják. Még az első játékrészben ez valahogy sikerült is, a beadások fele (4) embert is talált.  A két csapat közel hasonló labdatartást mutatott, de a Juventus volt aki kissé dominánsabb volt. A kaput csak kétszer találta el a torinói együttes, és egy szögletet végzett el. Úgy gondolom ez a számadat mindent elmond. A felállás a 4-4-2 volt, balon Bernardeschivel és jobbon Douglas Costával. Ez a felállás egyáltalán nem működött, Costát akkor láthattuk, mikor kicsit a pálya közepe felé mozgott, és szöktette párszor Ronaldót. Bernardeschi sem sok mindent tudott véghez vinni a másik szélen, bár sokkal jobb beadásokat tudott produkálni, mint brazil társa. Az volt a legnagyobb gond, hogy a szélsőknek semmi területük nem volt, a középpályával nagyjából egy vonalban voltak, nem tudtak igazán előre törni. Ilyenkor leadták a két csatár egyikének, és annyi volt a támadásépítés.  A védekezésben 4-5-1-es hadrendet alkalmazott Allegri mester, ami néha 4-4-1-1-re alakult át, attól függően, hogy Mario mennyire tudott visszalépni. Letámadás, mint olyan, nem is volt, csak a horvát űzte ezt a mesterséget.

A második játékrészben helycsere következett be, mivel Bernardeschi átkerült a jobb oldalra, míg Costa volt a balszélső. Ez annyit jelentett, hogy az olasz otthonosabban mozgott, míg a brazil át-át verekedte magát a védelmen, majd feleslegesen rugdosta be középre a játékszert. Erre épült az egész támadási taktika, 28 próbálkozásból mindössze 8 volt sikeres beadás. Egyetlen kontratámadást vezetett a Juventus, míg az első játékrészben egyet sem, a statisztikák szerint, ami elég valósnak tűnik. Komoly lehetőségek nem is annyira adódtak, amíg meg nem érkezett a "megmentő". Ha az egész meccset vesszük figyelembe, nem törték agyon magukat a játékosok, mintha nem vereségre állnának. Nem is igazán lett volna értelme a másik meccs állását figyelembe véve, meg, hogy mennyi nehéz mérkőzés vár még a Bianconerire az év végéig, de ezt rossz nézni egy szurkolónak, hogy a csapatát nem zavarja a hátrány. Persze a statisztikákon meglátszódik, hogy nőtt az olaszok labdatartása, támadási próbálkozásai, lövések száma, de a játékosok nagy részén nem lehetett annyira észrevenni. Hirtelen Ronaldo jut eszembe ellenpéldaként, aki ki akarta venni a kapus kezéből a labdát, hogy végre szöglet következzen.

Egyéni teljesítmények:

• Szczęsny: Nem sokon múlt, hogy kivédje a büntetőt, félelmetes, hogy milyen érzéke van a tizenegyesek hárításához. A gólnál nem volt komolyabban hibás, nem rajta múlt
• Cuadrado: Sajnálatos módon hamar le kellett cserélni, sok vizet nem zavart. Egy tisztázás, két megnyert párharc, két elvesztett labda, ezek a számok vannak a neve mellett
• Rugani: Hiba nélkül hozta le az összecsapást, bemutatott két tisztázást, egy blokkolást, két közbeavatkozást, egy szerelést, szinte minden párharcát megnyerte (7/8),.
• Bonucci: A gólnál csúnyán megforgatták, ha bűnöst kell keresni, akkor ő lenne a ludas. Hatszor tisztázott, három párharcot nyert meg.
• De  Sciglio: Elég gyenge meccset játszott, bár komoly hibát nem vétett. A meccs elején a jobb oldalt szerepelt, míg Cuadrado kiesése miatt átvonult a túloldalra. Feljegyezhet két tisztázást, két közbeavatkozást, négy megnyert párharcot.
• Douglas Costa: Felemás érzéseim vannak vele kapcsoltban. Amikor lapos passzokról, szöktetésekről van szó, kiváló, de a magas beadásai valami borzalmasak, tizenkét próbálkozásból csak két beívelés talált embert. A második játékrészben már átverekedte magát a védőkön, hat cselt mutatott be, két fontos passzt osztott ki, tíz párharcot nyert meg. Sajnos sokszor érzem "feleslegesnek" a törekvéseit, persze látványos, ha kicselez egy védőt, de mit sem ér, ha belepasszolja a kapus kezébe a labdát. A jobb oldalon kevesebbet  mutatkozott, de akkor jobban is tetszett, hasznosan tudott játszani.
• Pjanić: Nem volt rossz, de azt se mondom, hogy jó volt. Hozta a kötelezőt, semmi váratlant nem húzott. Ami ezen  a meccsen nem is lehetett elvárás, mivel nem is lett volna szinte kinek ívelni, azokat a zseniális hosszú passzokat. A szélsők mind egy vonalban voltak szinte vele, így elég nehéz berobbantani bárkit is. Így is volt három fontos passza, három keresztlabdája, három hosszú labdája, három megnyert párharca, egy szerelése.
• Bentancur: Ő jól játszott, megtett mindent, amit támadásban tud nyújtani. Kiosztott négy kulcspasszt, bemutatott egy cselt, megnyert kilenc párharcot, kétszer is közbeavatkozott, egyszer tisztázott, egyszer blokkolt, egyszer szerelt.
• Bernardeschi: Ha szemmel nem is volt annyira látványos, de ő produkálta a legjobb számokat. Öt kulcspassz, hat sikeres keresztlabda, öt pontos hosszú átadás, két csel, hét megnyert párharc. egy szerelés, négy kiharcolt szabálytalanság. Hosszú sérülés után ez egy nagyon jó visszatérés.
• Mandžukić: Összjátékhoz sokat nem tudott hozzátenni, mivel csak hét pontos passza volt, legutóbb talán Icardinál láttam ilyen statisztikát. A labda nélküli játékban nagyon jó volt, letámadott,  védekezésben kivette a részét. Szinte az összes párharcát megnyerte (10/9), egyszer tisztázott és egy kulcspasszot is kiosztott.
• Ronaldo: Bűnbaknak is kilehetne kiáltani, mivel legalább háromszor elönzőzte a labdát, mikor horvát csapattársa teljesen üresen várta a játékszert. Még Dybala bombájánál is bele akart fejelni a labdába, és ezért fújták le lesnek. Ha lehúzta volna a fejét, akkor érvényes lett volna a gól. Érthető, hogy szeretne felzárkózni a góllövőlistán, de ez ne a csapat kárára legyen. Azért vannak érdemei is, egy gólpassz, négy kulcspassz, hat megnyert párharc. Gyenge formában van, össze kell kapnia magát!

• Alex Sandro: Rossz döntésnek bizonyult a behozatala, de a kényszer nagy úr. Felmutathat két tisztázást, öt megnyert párharcot, két kulcspasszot.
• Emre Can: Azt tudta hozni, amit Miralem, jó csere volt.
• Dybala: Csereként beállva a csapat élére állt, bombázta a kaput. Olyan zseniális lövéseket eresztett el, ami nagy önbizalomra utal, ami nagyon jó jel. 
• Allegri: Fontos dolgokat kell leszűrni a Misternek ebből a meccsből. A 4-4-2-es felállást szépen megfogni, és eltenni a fiók aljára, mert ez egy ilyen formában használhatatlan formáció. Ha Dybala játszik az egyik center helyett, akkor még van benne valami ráció, de így ez egy bukott felállás. A szélsők nem tudják áttörni a védelmet, messze vannak a kaputól, védekezésben pedig nem tudnának visszaérni és a két középpályás kevés lenne. A szélső védők pedig még annyira sem tudnának segíteni a támadásban. Ez egy védekezésre tökéletes felállás, de támadásban impotens,  ezt nem csak ezen a meccsen láthattuk. A másik dolog az már jóval nagyobb baj. Ez pedig a támadások felépítése. Ötlettelen, kiszámítható támadások, amik felállt védelem ellen nagyon gyengék. A gyors támadások általában elég biztatóak szoktak lenni, de ez a beívelős játék kevés már ezen a szinten. Kiváló támadói vannak a Juventusnak, de jó lenne, ha Max kiokoskodna valami tuti taktikát támadásra is, nem csak védekezésre.

Bírói döntések:

• A büntető: Alex Sandro elsodorta a támadót, de biztosra ment, még a lábát is odatette, hogy véletlenül se menjen el az ember. Ez tizenegyes volt.
• Az elvett gól: Dybala hiába lőtte ki a pipát, a bírói elvette a gólt, köszönhetően CR-nek aki lesen helyezkedett, és megpróbált belecsúsztatni, ezzel zavarva a kapust. Helyes döntés született.

Még jól is kijöhetünk ebből a helyzetből, mivel, ha tanul a csapat a hibákból, az javukra szolgálhat. Gratula a Young Boys együttesének, amely sikeresen megverte a Juventust. Lehet ráfogni a vereséget Allegrire, Ronaldóra, a műfűre, bármire, de a Juventusnál mindenki együtt győz, és együtt veszít.