Egy fontos rangadót sikerült megnyerni az egyik rivális ellen, nem is akármilyen gól- és tudásbeli különbséggel. Javult a csapat játéka az eddigi meccsekhez képest, szórakoztató és érdekes összecsapást láthattunk. 

Az első játékrészben a Juventus örvendhetett nagyobb labdabirtoklásnak, 41%-59% arányban. A passzkísérletek számában is Bianconeri fölény volt. 221-szer próbálkozott a vendégcsapat, míg a Violák 159 alkalommal próbálkoztak meg átadással. Ha a lövéseket vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy nem nagy különbség volt a két csapat próbálkozásainak számában, mivel a Zebrák nyolcszor próbálkoztak, míg a rivális játékosok eggyel kevesebbszer, viszont a kaput mindkét gárda kétszer találta el. A védekezésben a tisztázásokon kívül minden számadatban jobb volt az Öreg Hölgy. Jobb számokat produkált megnyert párharcokban (16-34), megnyert fejesekben (6-14), szerelésekben (3-7) és közbeavatkozásokban (1-3). A tisztázásokban óriási különbség volt a hazaiak javára (13-1).

A játék képét tekintve, ez a negyvenöt perc inkább tűnt kiegyenlítettebbnek, viszont már itt is meglátszottak a két csapat közötti óriási különbségek. Jó pár Juve támadás veszélyt jelentett Lafont kapujára, két alkalommal a bíró döntése mentette meg a firenzeieket a büntetőtől. A Lilák teljesen veszélytelenek voltak a torinói kapura, egy ziccert is kihagytak. A Juventus 4-3-1-2-es felállást alkalmazott, amelyben Cuadrado középpályást játszott. Nagyon kíváncsivá tett Allegri, ezzel a döntésével, és igaza  lett. Tartottam attól, hogy a csapat milyen támadásokat, labdakihozatalokat képes véghezvinni Pjanić nélkül, de igaza lett a Misternek. A Fiorentina csapata nagyon rutintalan és megilletődött csapatnak tűnt. Rengeteg eladott labda, ebben a félidőben hét darab, kisebb figyelmetlenségek a tizenhatoson belül.

A második félidőben a labdatartás szinte egyenlőre alakult ki (49%-51%), míg a passzkísérletekben is csekély különbség volt (201-214). A lövési kísérletekben a Fiorentina vezetett tíz próbálkozással, míg a Juventus nyolc alkalommal tüzelt. A kaput már csak három alkalommal találta el a hazai együttes, míg a vendégek eggyel többször. A védekezésben szinte minden adatban a Juve volt jobb, kivéve a szerelésekben (8-7). Ebben a negyvenöt percben is rengeteg párharcot nyert meg a torinói gárda (23-34), a megnyert fejesekben dupla annyira volt jó a vendégcsapat, mint ellenfele (4-8), a közbeavatkozásokban óriási volt a különbség (1-12), míg a tisztázásokban is elég nagy számok születtek (9-12).

Ebben a játékrészben már magabiztosabb, jobb volt a Bianconero gárda, hiába mondják azt a számok, hogy kiegyenlítettebb volt a párharc. Ezek a számok azért alakultak ki, mert a győztes csapat a komoly vezetés tudatában inkább átadta a teret az ellenfélnek. A Fiorentina jóval harciasabb, keményebb volt, sok sárga lappal. A csapat letámadása továbbra is hatásos volt, mivel ebben a félidőben tízszer vesztett labdát az ellenfél. A Chiellini vezette védekezés továbbra is makulátlan volt, de a Fiorentina csatárai nem is nehezítették meg a dolgukat. 

Egyéni teljesítmények:

• Szczęsny: Öt védést kellett bemutatnia, de egyiket sem mondanám bravúrnak, rutinmunkát végzett.
• De Sciglio: Nem sűrűn láthattunk ilyet, de jobban játszott, mint João Cancelo. Négy szerelés, egy közbeavatkozás, hét megnyert párharc, két pontos hosszú passz. Ezeket a számokat produkálta, nagyon jól játszott.
• Bonucci: Védekezésben kiemelkedő volt, támadásban már kevésbé. Háromszor tisztázott, ötször közbeavatkozott, három párharcot megnyert és csak három pontos hosszú passza volt. Egyszer viszont nagyon könnyelmű volt, utolsó előtti emberként skorpiórúgással próbált tisztázni, ami nagyon nem sikerült, szerencséjére ott volt Chiellini, aki megszerezte a kósza labdát, ezzel megállítva a kontrát. 
• Chiellini: Nem mindennapos dolog az, hogy a Capitano gólt szerez, pláne ilyet. Kissé érdekes, félfordulatos lövés volt, maradjunk annyiban, hogy az akadémiákon nem pont így tanítják. A találat mellett a védekezésben is kiemelkedő volt. Ezt tanúsítja négy tisztázás, két blokkolt lövés, egy közbeavatkozás, egy szerelés, öt megnyert párharc, öt hosszú passz.
• Cancelo: A baloldal kevésbé ízlik neki, mint a jobb. Pár hajmeresztő passza volt a saját kapuja előtt, és labdát is veszített kényes területeken. Támadásban nem meglepő módon kevesebbet tudott hozzátenni. Kétszer tisztázott, egyszer blokkolt, egyszer szerelt, kilenc párharcot megnyert és kiosztott egy kulcspasszt, négyszer cselezett.
• Cuadrado: Kicsit korai kijelentés, de talán ez a poszt fekszik neki leginkább. Így kevésbé kerül olyan helyzetbe ahol fontos döntést kell hozni, és a védekezésben sem jön ki annyira a védekezési hibái. Kiosztott egy gólpasszt (meglepő módon fejjel), megcsinált két cselt, megnyert tizenkét párharcot, volt három közbeavatkozása és két sikeres szerelése.
• Bentancur: Újabb arcát mutatta meg, lassan kirobbanthatatlan lesz  a kezdőből, mivel jobbnál jobb teljesítményt pakol le az asztalra. Regista szerepkörbe játszott, amit megoldott. Megmutatta, hogy tud ő előre is passzolni, most már el is várom tőle mindig. Kicsi negatívumot is mondanék, mivel nagyon nehéz helyzetbe hozta Chiellinit, akinek szerencséje volt, hogy Fernandes lábáról nem a kapuba pattant a labda. Lőtt egy szép gólt, volt két hosszú passza, párharcainak csak a felét nyerte meg (10/5), blokkolt két lövést, kétszer tisztázott, kétszer közbeavatkozott, kétszer szerelt.
• Matuidi: Ahogy a Valencia ellen, úgy most is nagyon jól játszott, annak ellenére, hogy kevésbé volt feltűnő. Ha ő, és uruguayi kollégája is így tud játszani, akkor Emre Can felkötheti a gatyáját. Elkönyvelhet egy kulcspasszt, két cselt, hét megnyert párharcot, két szerelést, egy blokkolást, két közbeavatkozást.
• Dybala: Nekem nagyon tetszett a produkciója. Nagyon jól ellátta feladatát, legtöbbet a felezővonalnál láthattuk, segítve Bentancurt, és a támadások építését. Kiosztott egy gólpasszt, három kulcspasszt, két cselt bemutatott, megnyert hat párharcot. Azért van még hova fejlődni, de nagyon jó úton halad, és már ezen a meccsen is segítségére volt a csapatának. Nyolc keresztlabdával próbálkozott, ebből csak egy volt pontos, ezen van még mit gyakorolni.
• Mandžukić: Láthatatlan volt, mégis a számok szerint hasznos volt valamennyire, mivel megnyert kilenc párharcot és két szerelést is bemutatott.
• Ronaldo: A meccs csapatjátékosa volt úgy, hogy mindhárom gólba benne volt. Érdekes dolog ez, mivel csak egy gólnál szerepel a neve, de asszisztált a többi találathoz is. Az elsőnél elvezette az emberét, teret nyitva Bentancurnak, míg másodikban gólt próbált fejelni, két védő ráfigyelt, így a labda szépen bepattogott a kapuba. Volt négy kulcspassza, egy csele, négy megnyert párharca, két tisztázása és persze a gól.

• Bernardeschi: Jó volt látni ismét a pályán, jól mozgott volt csapata ellen. Megnyert egy párharcot és volt egy közbeavatkozása is.
• Douglas Costa: Lényegre törő volt, két pontos passz, ebből az egyik fontos passz volt.
• Kean: Elmondhatja magáról, hogy pályára lépett ezen az összecsapáson, mást nagyon nem tett.

A meccs embere: Számomra nem okoz különösebben gondot ezen játékos kiválasztása. A meccs embere Giorgio Chiellini.

Bírói döntések: Orsatónak volt dolga, három tizenegyes gyanús eset volt, ebből egyet be is fújt:

• Biraghi kezezése: A kéz nem volt kérdés, viszont nem tudta volna hova tenni a kezét, mivel becsúszott, valahogy kellett támaszkodnia. Kellemetlen dolog ez, mivel De Sciglio passza pontosnak tűnt, és Ronaldo ziccerbe kaphatta volna a labdát. Ennek ellenére ez nem büntető.
• Ronaldo esése: Cristiano kiosztott egy kötényt, majd futott volna tovább, a védőt megkerülve, aki megakadályozta ebben a cselekedetben. Nem kellett sok, hogy a portugál elessen, de ki ne tenne így? Szerintem ez befújható volt.
• A megadott büntető: A védekező játékos rutintalansága volt a lényeges momentum, mivel a sokat látott védők ilyen esetben teszik hátra a kezüket, mivel olyan eset volt, mikor elképzelhető a beadás, ami meg is történt. Nem kereste a labdát a kéz, meg elég közel is volt, de nem volt leszorítva, pedig megtehette volna. Helyes döntés született.