A legutóbbi válogatott meccset követően talán nem meglepő, de szeretnénk pár sort írni Olaszország felemelkedőben lévő egyik meghatározó tehetségéről, Federico Bernardeschiről.

A toszkánai gyökerekkel rendelkező támadó tavaly nyáron érkezett a Juventushoz a Fiorentina együttesétől, és bár tavaly nem volt egyértelmű kezdő a csapatban, rengeteget fejlődött, és az idei évre egyre inkább mutatja világklasszis arcát.

Miután gólt szerzett már úgy klubjánál, mint a válogatottban, a huszonnégy éves játékos egyre inkább bizonyítja nélkülözhetetlenségét úgy a klub, mint hazája színeiben.

A Juventusnál Federico Bernardeschi komoly szerepet vállalt abban, hogy a torinói együttes idén veretlenül és rekordokat döntögetve kezdte a szezont.

A Juventus huszonhárom szerzett góljából tizenhárom alkalommal volt a pályán a gólszerzéskor, kettőt ő maga lőtt, miközben a Juventus tíz meccséből eddig hét alkalommal kapott játéklehetőséget. Ugyan gólpasszok tekintetében nincs mivel büszkélkednie, ami kissé meglepő a játékát elnézve, ennek ellenére egyértelmű, hogy a játéka nagyon fontos a torinói támadásépítés tekintetében.

Federico Bernardeschi szempontjából tekintve igencsak sajnálatos, hogy az olasz válogatott nem úgy muzsikál, ahogyan az elvárható lenne egy ilyen futballmúlttal rendelkező országtól, azonban az újjáépítés közepette Federico Bernardeshi egyike azon építőkockáknak, amelyek a helyükre kerültek a válogatottban, és remélhetőleg a szakmai stáb még továbbiakat talál majd a közeljövőben.

Nemigen lepett meg senkit, amikor az olasz futball és a Juventus legendás kapusa, az azóta Párizsba költözött és a válogatottságot visszamondó Gianluigi Buffon szeptember végén a válogatott nehéz helyzetéről beszélt az olasz médiának. Mindazonáltal Gigi szavai egy jelentős tévedést tartalmaztak.

A Juventus egykori kapitánya és hálóőre azt mondta, hogy jelenlegi csapattársa, Marco Verratti „az egyetlen igazi olasz tehetség”. Nem kívánva kicsinyíteni Marco Verratti érdemeit, természetesen nyilvánvaló, hogy nagyszerű éveket tudhat magáénak az olasz középpályás a PSG-nél, azonban a válogatott szintjén a Pescaránál berobbanó futballista korántsem bizonyult meghatározónak. Természetesen erre volt magyarázata Gigi Buffonnak, aki azt mondta, hogy „amikor átlagos játékosokkal kell játszania, akkor nehézségei lehetnek, mivel a többiek nem értik meg őt, olykor a túlságosan jó futballisták nehezen értetik meg magukat a többiekkel”. Vagyis az olasz válogatott annyira gyenge, hogy egyszerűen nem képes kiaknázni a Marco Verrattiban rejlő potenciált.

Tehát a világon az egyetlen olasz tehetség tényleg az a játékos lenne, aki Párizsban idegenlégióskodik? Én bizony más véleményt képviselek.

Az olasz futballt ismerők között egy mondás járja, mely szerint az olasz válogatottnak akkor sikeres, amikor a Juventus is sikeres. Ennek nagyjából azért lehet igaz, mert történelmi tekintetben a Juventus biztosította a legtöbb kezdőjátékost a válogatott számára, többet, mint az olasz futball másik két óriása, az AC Milan és az Inter Milan.

Az 1982-es világbajnokságon diadalmaskodó olasz keretben a Juventus hat futballistája volt kezdőjátékos. A legutóbbi vb-siker során, 2006-ban öt Juve-futballista volt a keretben, illetve a keretből kilencen mondhatták el magukról, hogy karrierjük során megfordultak a Juventusnál, a szövetségi kapitányi feladatokat pedig a Juventusnál számos sikert megélt szakember, Marcello Lippi látta el.

A Juventus így talán az olasz sikerek egyik legjelentősebb kovácsa, a klubnál zajló munka pedig több válogatottat termelt, mint bármelyik másik Serie A-ban szereplő csapat. Mindazonáltal ennek ellenére kijelenthető, hogy az olasz válogatottnál a legutóbbi vb-győzelem óta nem mutatott senki világklasszis teljesítményt.

A Juventus az elmúlt hét évben bajnok lett, és igencsak dominálta a bajnokságot, ennek akkor jó jelnek kellene lennie a válogatott számára, nem? Így gondolhatnánk, de sajnos ez nem éppen igaz. A Juventus számos játékost adott a válogatottnak az elmúlt hét évben, azonban egyikük sem volt olyan kaliberű, hogy segíthette volna az olasz válogatottat az európai elitbe való visszakerülésben.

Persze, Giorgio Chiellini, Leonardo Bonucci és talán leginkább Gigi Buffon az olasz védelem alappillérei voltak az elmúlt (legalább) egy évtizedben. Azonban Olaszországnak nem a védekezéssel vannak gondjai, és valószínűleg a jövőben sem a védelem fogja a legnagyobb gondot jelenteni. Sokkal égetőbb probléma a középpálya és a csatársor. Nézzük csak meg, hány olasz futballista játszott a Juventusnál középpályán és a csatársorban az elmúlt hét évben.

A Juventus első bajnoki győzelmétől kezdve, tehát 2011-2012-es sikertől kezdve, 10 olasz futballista játszott a középpályán és a támadósorban úgy a Juventusnál, mint az olasz válogatottban. Hét év alatt tíz játékos. Ezen tíz játékos fele inkább kiegészítő embernek tekinthető, és említhetjük itt példának Alessandro Matrit, Stefano Sturarót és Simone Pepét.

Gigi Buffon jogosan kritizálta saját válogatottját, amelyért szinte húsz éven át szenvedélyesen küzdött, és amelynek a mezében nagyszerű kapusteljesítményeket láthattunk tőle. Azonban Federico Bernardeschi kihagyása, és az igazi olasz tehetségek között említésének az elmaradása igazságtalannak tűnik. Federico Bernardeschi a tavaly lett a Juventus játékosa, és már az elmúlt évben is felkeltette sokak figyelmét az elmúlt évek legkiélezettebb bajnoki párharca során.

Annak ellenére, hogy a Juventus legendás hálóőre részese volt a legutóbbi bajnoki sikert hozó évnek, érdemes feleleveníteni ezek szerint az emlékeket. Január elejénél járunk, és a Juventus a Napoli mögött liheg egy ponttal lemaradva a bajnokságban. Ugye nem kérdés, mennyire borzasztó érzés volt ez? Vajon emlékszik-e Gigi Buffon egy fiatal játékosra, aki a padról beállva döntő gólokat szerzett a Cagliari és a Fiorentina ellen, mindkét esetben a második félidőben, ezzel nyomást gyakorolva a Napoli együttesére? Vajon emlékszik-e az egykori kapitány arra, milyen elveszettnek tűnt a csapat az ellenfél kapuja előtt, mielőtt beállt volna ez a fiatal reménység? A játékost Federico Bernardeschinek hívták. És ne feledjük, tulajdonképpen teljesen egészséges sem volt.

Az idei évre ugorva pedig Federico Bernardeschi olykor padra kényszeríti Paulo Dybalát és Juan Cuadradót, amikor Massimiliano Allegri a legjobb csapatát kívánja pályára küldeni. A Juventus eddigi tíz meccsén legalább három alkalommal ő volt a meccs embere. Függetlenül a kezdő vagy csere státusztól, Federico hatással volt a játékra, felvillanyozta az Öreg Hölgy futballját gyorsaságával, félelmet nem ismerő futballjával, illetve azzal, hogy gond nélkül megpróbálta egy az egy elleni harcban kijátszani a védőit. Federico Bernadeschi gyorsan mindennapi névvé válik a Juventus háza táján, úgy országon belüli, mint európai küzdelmekben.

Természetesen a játékosra nem csak a Juventus drukkerei figyeltek fel. Az olasz szövetségi kapitány, Roberto Mancini a következőképpen nyilatkozott Federico Bernardeschi kapcsán: „rendkívüli minőséget képvisel... Egyértelmű, hogy a Juventus az összes meccsen a győzelemért lép pályára, ő pedig fejlődik ezzel a mentalitással.”

Ugyan klubszinten nem bizonyított annyit, mint Marco Verratti (bár a PSG korántsem mutathat fel BL-döntőt vagy hasonlót a játékossal a keretben), Federico Bernardeschi igenis a jövő olasz szupersztárja, akár elismeri Gigi Buffon, akár sem. S ami talán még fontosabb, a Juventus szupersztárja lehet.

Virágkorától még évekre lehet, azonban Federico Bernardeschi már most is kisebb terrort jelent az ellenfél védői számára, mivel folyamatosan támadás alatt tartja őket lendületesen rájuk vezetve a labdát. Ennek a nyomásnak köszönhetően lehetősége nyílik például Cristiano Ronaldo és Mario Mandzukic előtt a résekbe való betörésre, amelyeket Federico Bernardeschi nagyszerűen kialakít. Általában a hozzá hasonló támadópotenciállal rendelkező futballisták ritkán láthatók a csapatuk saját térfelén, a középpályán, azonban Federico Bernardeschi ugyanolyan keményen dolgozik, mint bárki más, hogy visszaérhessen az ellenféllel. Hihetetlen energiával futballozik, és mintha az egész pályát lefedné úgy az első percben, mint a kilencvenedikben.

A hatása minden meccsen nyilvánvaló, és ezt már számos juventino felismerte. Federico Bernardeschi kulcsfontosságú volt a Juventus sorozatos győzelmeket hozó évkezdetében, és bár még fiatal játékos, akinek sokat kell még bizonyítani, egy dolog minden kérdésen felül áll: ma már Marco Verratti korántsem az egyetlen igazi olasz futballtehetség.

Forrás: [link].