Az 1925/26-os idény még az amatőr korszakban játszódott Olaszországban, a mai lebonyolítástól eltérően két részre osztották a Prima Divisionét: Északi Ligára, és Közép-Déli Ligára. A két csoport győztese játszott az országos döntőben a bajnoki címért.

Az Északi Liga további két csoportból állt. Az A csoportban szerepelt a kétszeres bajnok Inter, az egyszeres Casale, valamint az Andrea Doria, a Novara, a Torino, a Legnano, a Brescia, a Verona, az Udinese, a Bologna, a Modena, és a Pisa.

A B csoportba került a Juventus, a Genoa, a Pro Vercelli, a Milan, a Sampierdarenese, az Alessandria, a Cremonese, a Mantova, a Padova, a Reggiana, a Parma, és a Livorno.

Az első bajoki cím megszerzése óta 20 év telt el, és újra adott volt az elsőség megszerzésének lehetősége, mivel az elnök, Edoardo Agnelli elindította a csapatot a profizmus irányába, építtetett egy új stadiont, és még 1923-ban szerződtette Károly Jenőt edzőnek.

A Tanár Úr tudta, hogy ha bajnokságot akarnak nyerni, akkor szükség van egy klasszis csatárra. Mivel a védelem és a középpálya rendben volt, így csak a támadó alakulatot kellett megerősíteni.

A megoldást Hirzer Ferenc személyében látta, és mivel a Juventus vezetése teljes mértékben megbízott benne, ezért teljesítették a kívánságát.

Az 1925/26-os idény még az amatőr korszakban játszódott Olaszországban, a mai lebonyolítástól eltérően két részre osztották a Prima Divisionét: Északi Ligára, és Közép-Déli Ligára. A két csoport győztese játszott az országos döntőben a bajnoki címért.

Az Északi Liga további két csoportból állt. Az A csoportban szerepelt a kétszeres bajnok Inter, az egyszeres Casale, valamint az Andrea Doria, a Novara, a Torino, a Legnano, a Brescia, a Verona, az Udinese, a Bologna, a Modena, és a Pisa.

A B csoportba került a Juventus, a Genoa, a Pro Vercelli, a Milan, a Sampierdarenese, az Alessandria, a Cremonese, a Mantova, a Padova, a Reggiana, a Parma, és a Livorno.

Az első bajoki cím megszerzése óta 20 év telt el, és újra adott volt az elsőség megszerzésének lehetősége, mivel az elnök, Edoardo Agnelli elindította a csapatot a profizmus irányába, építtetett egy új stadiont, és még 1923-ban szerződtette Károly Jenőt edzőnek.

A Tanár Úr tudta, hogy ha bajnokságot akarnak nyerni, akkor szükség van egy klasszis csatárra. Mivel a védelem és a középpálya rendben volt, így csak a támadó alakulatot kellett megerősíteni.

A megoldást Hirzer Ferenc személyében látta, és mivel a Juventus vezetése teljes mértékben megbízott benne, ezért teljesítették a kívánságát.

A 23 éves Hirzer Európa egyik leggyorsabb és leggólerősebb játékosa volt. Az első edzésen, mikor bemutatkozott a csapatban, jelen volt Edoardo Agnelli, és négyéves fia Gianni, aki évekkel később így emlékezett vissza a történtekre:

"Akkor szerettem meg a futballt és a Juventust. Apám mondta, hogy most tesztelik az új csatárunk futóképességét labdával és anélkül. Azt mondták, Magyarországról érkezett, a neve Hirzer volt, és a bal összekötő posztján játszott. Ez volt az első találkozásom a labdarúgással, de soha nem felejtettem el, amit akkor láttam. A később fekete-fehér Gazellának nevezett magyar csatár a többiekkel együtt vágott neki a százméteres távnak, és könnyedén lehagyta csapattársait. Nem volt riválisa, olyan gyors volt, mint a kilőtt nyílvessző."

Károly egy hetet adott Hirzernek az akklimatizálódáshoz, majd bevetette az Inter elleni barátságos mérkőzésen, amit a Juve 4-1-re megnyert a magyar csatár 4 góljával.

Az első fordulót 1925. október 4-én játszották. A Juventus a Parmát fogadta, Hirzer 3 gólt lőtt a 6-1-re megnyert mérkőzésen. Ettől a kezdve hívják a Juventust Signorának, mert a Hirzer vezette csapat olyan kecses volt mint egy Hölgy.

A 2. forduló ban Padovában 2-2-es döntetlen született, majd a Samperdaren otthonában nagy meglepetésre egy 2-1-es vereség.

Ezt követően 4 győzelem, amely között volt a háromszoros bajnok Milan 6-0-ás, és a hétszeres bajnok Pro Vercelli 1-0-ás legyőzése.

A 8. fordulóban idegenben 0-0-ás döntetlent játszott a Juve a Cremonese otthonában, majd 9 mérkőzésből álló győzelmi sorozat következett. Olyan kimagasló eredmények születtek, mint a Montova és a Reggina 5-0-ás legyőzése. De ide sorolható a kilencszeres rekordbajnok Genova 2-0-ás legyőzése Torinóban.

A 18. fordulóban még becsúszott egy 1-1-es döntetlen a Livorno otthonában, és egy vereség a Regginától, de az elsőséget már nem tudták elvenni a Bianconeritől.

A Juventus magabiztosan nyerte a csoportját, 22 mérkőzésen 17 győzelem, három döntetlen mellet 2 vereség született. Hirzerék 68 rúgott és 14 kapott góllal várták az Északi Liga döntőjét.

Az első mérkőzést az A csoport győztesével, a Bolognával vívták idegenben. Hirzer 2 találatának köszönhetően született meg a 2-2-es döntetlen 1926. július 11-én.

A visszavágót 1926. július 25-én, Torinóban rendezték. Mivel 0-0-ra végződött a mérkőzés, és akkor még nem volt idegenben lőtt több gól, így jöhetett egy mindent eldöntő találkozó.

A szabályok értelmében egy semleges pályán kellett megvívni a feleknek, de a Juve már edzője nélkül vágott neki a feladatnak.

Károly Jenőt bántotta, hogy két mérkőzésen nem sikerült legyőzni a Bolognát, mert Agnellinek megígérte, hogy bajnokságot fog nyerni. Annyira emésztette magát, hogy július 28-án, miközben kislányával játszott az udvaron, szívinfarktust kapott, és 40 éves korában maghalt.

A Juventus saját halottjának tekintette a Tanár Urat, az 1926. augusztus 1-én, a Milánóban megrendezett Juventus – Bologna mérkőzésen fekete karszalagban, az edzőjükért játszva megnyerték a találkozót 2-1-re .

Az országos döntőben, az első mérkőzésen, 1926. augusztus 8-án, Torinóban 7-1-re legyőzte a Juve az Alba Romát.

A visszavágó már csak formalitás volt, de a Juventus úgy játszott, mintha még semmi nem dőlt volna el, így 1926. augusztus 22-én 5-0-ra diadalmaskodtak, ezzel valóra váltották Károly Jenő ígértet, miszerint bajnoki címet nyert a Juventus.

A leggyakrabban pályára lépő csapat: Giampiero Combi - Virgilio Rosetta, Allemendi –Grabbi, Viola József, Carlo Bigatto - Munerati, Vojak, Pastore, Hirzer Ferenc, Torriani

Játszottak még: Freilich, Forrero, Meneghetti

A bajnokcsapat egyik legérdekesebb figurája Bigotto volt, aki minden mérkőzésen fekete-fehér sapkában lépett pályára, és naponta 100 cigarettát szívott el. Ellenezte a profizmust, és nem értett egyet azzal, hogy Rosetta fizetést kap, amiért játszik a Juventusban.

A második bajnoki címre 21 évet kellett várni, amit Károly Jenő már nem élhetett meg, de a húzása bejött, hogy meg kell szerezni Hirzert. A magyar csatár 35 gólt lőtt, ezzel a  góllövő lista első helyén végzett, és a harmadik helyet is Juve játékos foglalta el, Piero Pastore személyében 26 rúgott góllal.