A 177 cm magas olasz csatár 1966. augusztus 28-án született Torinóban.

Pályafutását a negyedosztályban szereplő Acti csapatában kezdte, az 1985/86-os szezonban, 19 éves korában mutatkozott be a felnőtt csapatban. 29 mérkőzésen lépett pályára, 5 gólig jutott.

A következő bajnokságra leigazolta a harmadosztályú Cosenza. Az első évad nem sikerült valami fényesre, csak 2 gólt szerzett, de az 1987/88-as évadban már 7 találatig jutott.

Eredményességének köszönhetően csapata megnyerte a bajnokságot, és feljutott a Serie B-be.

Az 1988/89-es szezonban 5, míg az 1989/90-es bajnokságban 8 alkalommal vette be az ellenfelek hálóját.

1990 nyarán 103 mérkőzéssel, és 22 góllal a háta mögött elhagyta Cosenzát, az első osztályban szereplő Pisa játékosa lett, ahol egy évet töltött, 30 mérkőzésen 11 gólt szerzett.

Teljesítményével felkeltette a Napoli érdeklődését, így 1991-ben a kékekhez igazolt.

Az 1991/92-es szezonban 27 mérkőzésen 7 gólt lőtt, jó szereplése ellenére túladtak rajta, Genovába került.

A 177 cm magas olasz csatár 1966. augusztus 28-án született Torinóban.

Pályafutását a negyedosztályban szereplő Acti csapatában kezdte, az 1985/86-os szezonban, 19 éves korában mutatkozott be a felnőtt csapatban. 29 mérkőzésen lépett pályára, 5 gólig jutott.

A következő bajnokságra leigazolta a harmadosztályú Cosenza. Az első évad nem sikerült valami fényesre, csak 2 gólt szerzett, de az 1987/88-as évadban már 7 találatig jutott.

Eredményességének köszönhetően csapata megnyerte a bajnokságot, és feljutott a Serie B-be.

Az 1988/89-es szezonban 5, míg az 1989/90-es bajnokságban 8 alkalommal vette be az ellenfelek hálóját.

1990 nyarán 103 mérkőzéssel, és 22 góllal a háta mögött elhagyta Cosenzát, az első osztályban szereplő Pisa játékosa lett, ahol egy évet töltött, 30 mérkőzésen 11 gólt szerzett.

Teljesítményével felkeltette a Napoli érdeklődését, így 1991-ben a kékekhez igazolt.

Az 1991/92-es szezonban 27 mérkőzésen 7 gólt lőtt, jó szereplése ellenére túladtak rajta, Genovába került.

Az 1992/93-as évadban 9-szer volt eredményes, mégis távozott az idény végén, következő állomáshelye a Reggina volt. 10 gólt szerzett, így visszahívta a Genoa, de 2 hónap múlva visszaadták a sötét-vörösöknek.

Visszatérése után már nem ment neki olyan jól a játék, de ennek ellenére felfigyelt rá a Juventus vezetőedzője, Marcello Lippi, és 1995 nyarán Torinóba tette át a székhelyét.

A Juvénál eltöltött két szezon alatt nyert egy Scudettót 1997-ben, Olasz Szuperkupát 1995-ben és 1997-ben. Továbbá Bajnokok Ligáját, és Világ Kupát 1996-ban, Európai Szuperkupát 1997-ben.

A hányattatott sorsú olasz csatár a Zebráknál többnyire csak csere volt, de ennek ellenére fontos gólokat szerzett, és odaadásával, küzdeni tudásával belopta magát a Juventinók szívébe.

Az első szezonban olyan csatárokkal kellet megküzdenie a kezdőbe kerülésért, mint Del Piero, Ravanelli, vagy Vialli, míg az 1996/97-es évadban Boksić, Vieri, Amoruso és a szezon egyik felében sérült Del Piero voltak a csatártársai.

A ’96-os BL döntőben csereként állt be a gólt szerző Ravanelli helyére a 78. percben, majd belőtte a maga 11-esét a büntetőpárbajban, ezzel hozzásegítve a Juventust a diadalhoz. A Gazetta dello Sporttól 6,5-ös osztályzatot kapott.

Szerepelt az Európai Szuperkupa mérkőzéseken is, a párizsi összecsapáson góllal vette ki a részét a 6-1-es diadalból.

1997 nyarán eladta a Juve a Crystal Palace-nak 1,7 millió fontért, ahol szintén egy évet töltött, 12 mérkőzésen 1 gólt szerzett.

1998-ban a Metzhez igazolt, de az első edzésen olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy ki kellett hagynia egy szezont.

Az 1999/2000-es bajnokságban 9 mérkőzésen 4 találatig jutatott, majd a szezon végén visszatért Olaszországba a Comóhoz, ahol a 2000/2001-es évadban 12 mérkőzésen 2 gólt lőtt, majd befejezte a pályafutását.

2006. február és május között a harmadosztályban szereplő Alessandria sportigazgatója volt, amíg le nem tartóztatták. A csendőrök torinói házában vették őrizetbe 2006. május 10-én, kábítószer terjesztés miatt.

A vádak alapján Észak-Olaszország leghírhedtebb drogkereskedőjének dolgozott, a Marokkóból származó hasist segített terjeszteni éveken keresztül.

Tíz napig volt előzetesben, majd hónapokig házi őrizetben, de mindvégig bízott abban, hogy bebizonyosodik ártatlansága, végül felmentették a vádak alól.

2010-ben kinevezték a Pro Patria sportigazgatójának, de a tisztségről 2010. június 15-én lemondott.

Padovano pályafutása során egyszer szerepelt a Squadra Azzurrában, a Juventusban eltöltött két év alatt többnyire csak csere volt, de mégis 41 bajnoki mérkőzésen kapott bizonyítási lehetőséget, amit 12 találatával hálált meg.