A korán megőszült, és ezért Fehér Tollnak becézett Fabrizio Ravanelli 1968. december 11-én született Perugiában.

Mikor édesapja kivitte egy alakalommal a Perugia – Juventus mérkőzésre, akkor döntötte el, hogy focista lesz belőle.

A helyi csapatban kezdte el rúgni a bőrt, 17 évesen mutatkozott be a Perugia felnőtt csapatában, akik a Serie C2-ben vitézkedtek.

Az 1987/88-as szezonban 23 gólt lőtt, és kiharcolták az egy osztállyal feljebb, a Serie B-be jutást.

1989-ig játszott a Perugiában, ez idő alatt 90 bajnoki mérőkőzésen 41 gólt lőtt.

A perugiai évek alatt ismerkedett meg későbbi Juvés csapattársával, Gianluca Viallival:

"A válogatott pont Toszkánában készült valamelyik találkozójára, akkor találkoztam vele először. Sokat beszélgettünk, majd nekem ajándékozta a csukáit, amikkel később igen sok gólt lőttem." – emlékezett vissza Ravanelli.

A korán megőszült, és ezért Fehér Tollnak becézett Fabrizio Ravanelli 1968. december 11-én született Perugiában.

Mikor édesapja kivitte egy alakalommal a Perugia – Juventus mérkőzésre, akkor döntötte el, hogy focista lesz belőle.

A helyi csapatban kezdte el rúgni a bőrt, 17 évesen mutatkozott be a Perugia felnőtt csapatában, akik a Serie C2-ben vitézkedtek.

Az 1987/88-as szezonban 23 gólt lőtt, és kiharcolták az egy osztállyal feljebb, a Serie B-be jutást.

1989-ig játszott a Perugiában, ez idő alatt 90 bajnoki mérőkőzésen 41 gólt lőtt.

A perugiai évek alatt ismerkedett meg későbbi Juvés csapattársával, Gianluca Viallival:

"A válogatott pont Toszkánában készült valamelyik találkozójára, akkor találkoztam vele először. Sokat beszélgettünk, majd nekem ajándékozta a csukáit, amikkel később igen sok gólt lőttem." – emlékezett vissza Ravanelli.

1989 nyarán az Avellinóhoz igazolt, de ott kevés lehetőséget kapott, így kölcsönadták a Casertanának, ahol a szezon végéig 27 mérkőzésen 12 gólt szerzett.

Kölcsönszerződése lejárta után visszakerült az Avellinóhoz, de továbbállt a Regginához, ahol az 1990/91-es szezonban 16 gólt lőtt, majd a következő idényben 32 mérkőzésen 8 gólig jutott.

A Regginában eltöltött két szezon alatt felhívta magára a Juventus vezetőinek a figyelmét, így az 1992/93-as szezont már Torinóban kezdte. A csapatba kerülése nem volt egyszerű, mert olyan játékosok álltak előtte, mint Roberto Baggio, Andy Möller, Casiraghi, vagy éppen a régi ismerős, Gianluca Vialli.

"Akkor még Trapattoni volt az edző, jó formában éreztem magam, mégis csak ritkán jutottam lehetőséghez. Ekkor jött Gianluca, aki látva lelkesedésemet felajánlotta segítségét, és sérültet jelentett, majd beajánlott Trapnál. A nevezetes nápolyi találkozót meg is nyertük 4-3-ra." – emlékezett vissza Vialli segítségére.

A bajnokságban a Juve a 4. helyen végzett, de az UEFA Kupát megnyerték, így Ravanelli elindult a siker útján.

A következő szezonban a bajnokságban a 2. helyen végeztek, az 1994/95-ös évadban pedig már nemzetközi klasszissá nőtte ki magát, ráadásul az Olasz Kupa is bekerült a Bianconeri vitrinjébe.

1995. március 25-én mutatkozott be a Squadra Azzurrában, az észtek ellen 4-1-re megnyert mérkőzésen. Jól sikerül a debütálása, lőtt egy gólt, egy meg nem adott gólt és egy kapufát.

A szezon végén begyűjtötte első Scudettóját, az UEFA Kupában pedig olyat művelt, amire a mai napig büszke lehet.

Az 1. forduló visszavágó mérkőzésén a Juventus hazai pályán fogadta a CSZKA Szófiát, Ravanelli öt góllal járult hozzá az 5-1-es diadalhoz.

Az 1995/96-ös évadban pedig vezetésével a Juve megnyerte a Bajnokok Ligáját, a döntőben Ravanelli góljával szerzett vezetést az Öreg Hölgy.

Még jóval a döntő előtt a következőket nyilatkozta:

"Szeretném meghálálni Lippinek a belém vetett bizalmat. Ő volt az, aki akkor is lehetőséghez juttatott, amikor mások nem bíztak a képességeimben. A legszebb ajándék azt hiszem, a Bajnokok Ligája aranyérem lenne. Szeretném egy, a döntőben lőtt góllal megajándékozni a mesteremet.”

Fabrizio nem bizonyult rossz jósnak sem, játékára sem lehetett panasz, mégis a szezon végén távozott a Juventusból.

A Zebráknál 4 idény alatt 111 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, és 41 gólig jutott.

Pályafutásának következő állomás a Middlesbrough volt. A beilleszkedéssel itt is problémái voltak, legfőképpen az angol nyelv ismeretének hiánya miatt.

A Borónál nem volt elégedett a vezetőséggel a szervezetlenség miatt. Erőnlétének megtartása végett a Juve erőnléti edzőjének az edzésterve alapján készült fel a bajnoki mérkőzésekre.

A gólokat továbbra is lőtte, 33 mérkőzésen 16 találatig jutott, de ez nem segített a csapatán, kiestek az angol első osztályból.

A szezon végén távozni akart, de nem engedték el:

"Valahányszor megkerestek, a Middlesbrough vezetése lehetetlen követelésekkel állt elő. Nem vették tudomásul, hogy mennyire fontos nekem az 1997/98-as idény. Hogy lehet a másodosztályban játszani, amikor 1998-ban Világbajnokság lesz?"

Az 1997/98-as évadot az angol második vonalban kezdte, de 2 mérkőzés után az Olympique Marseille-hez igazolt.

"Számomra szimpatikus a Premier League világa, de nem az, ami a Middlesbrough-nál van. Az angol közeg valóban egyedi, a Borónál azonban teljes a profizmus hiánya. Tudom, hogy ez nincs így egész Angliában, mivel például Zola, Vialli, és Di Matteo egész másról számolnak be."

"Különös volt az, hogy nem számított, ha a csapat sorozatban tízszer kapott ki, azon volt a hangsúly, hogy tizenegyedszer győzött.”

Marseilleben jól sikerült a bemutatkozása, az első mérkőzésen gól lőtt és gólpasszt adott a Metz ellen.

"Úgy érzem, újjászülettem, és remélem, meglesz az a szerencsém, ami hiányzott Angliában."

A franciaországi kitérő után 2000 januárjában visszatért Olaszországba, a Lazióhoz, akikkel ismét sikereket ért el, bajnokságot és Olasz kupát nyertek.

Pályafutásának befejezéséig megfordult a Derby County-nál, majd a skót bajnokságban szereplő Dundee-nél.

2004 januárjában visszatért szülővárosába, de nem tudott segíteni a Perugián, kiestek az első osztályból.

A 2004/2005-ös szezont így a Serie B-ben játszotta, amolyan levezetésként, 24 mérkőzésen lépett pályára, ez alatt 3 gólt lőtt, majd a szezon végén szögre akasztotta a focicipőjét.

Ravanelli számos csapatban megfordult pályafutása során, de igazán nagy sikereket csak a Juventusban tudott elérni. Itt vált a védjegyévé gólöröme, amikor fejére húzta a mezét, és futott a "nagyvilágnak".

Jelenleg futballszakértőként dolgozik a Sky Italia és a Mediaset televízió társaságoknál.