A világ egyik vezető könyvvizsgáló cége, a Deloitte a 2004/05-ös szezon óta folyamatosan "meghirdeti" az ún. Football Money League-et, amely a klubok pénzügyi teljesítményét, pontosabban a csapatok egy gazdasági évben elért bevételét hivatott mérni, összehasonlítani, elemezni.

A tényleges idei eredmények tárgyalása mellett a bevezető részben összehasonlításokat olvashattok (legfőképp az olasz klubokkal), hogy némileg tisztább legyen a kép. Remélhetőleg érthetőbb lesz az is, hogy miért nem képes a klub évente több tíz milliót költeni egy játékosra, amíg a Real 70-90 milliókat ad ki fejenként a sztárjaiért és a Barcelona is 25 millióért igazol a kispadra. Ők megengedhetik maguknak! Hogy a Juve miért nem? Olvass tovább!

A világ egyik vezető könyvvizsgáló cége, a Deloitte a 2004/05-ös szezon óta folyamatosan "meghirdeti" az ún. Football Money League-et, amely a klubok pénzügyi teljesítményét, pontosabban a csapatok egy gazdasági évben elért bevételét hivatott mérni, összehasonlítani, elemezni.

A tényleges idei eredmények tárgyalása mellett a bevezető részben összehasonlításokat olvashattok (legfőképp az olasz klubokkal), hogy némileg tisztább legyen a kép. Remélhetőleg érthetőbb lesz az is, hogy miért nem képes a klub évente több tíz milliót költeni egy játékosra, amíg a Real 70-90 milliókat ad ki fejenként a sztárjaiért és a Barcelona is 25 millióért igazol a kispadra. Ők megengedhetik maguknak! Hogy a Juve miért nem? Olvass tovább!

A minden év elején közzétett top 20-as listán mindig előkelő helyezést foglal(t) el klubunk. A bundabotrány előtt a negyedik, illetve a harmadik helyen is voltunk, majd a másodosztályban eltöltött év alatt is "csupán" a 12. pozícióba csúsztunk vissza. Ami a vezetőség szakmai tudását dicséri (pl. az Intertől is "csak" szűk 36 millióval votunk lemaradva, ami azt nézve, hogy ők a BL-ben is indultak és nyerték sorban a bajnokságokat, nem semmi teljesítmény).

Tehát a száműzetés ideje alatt a csapat bevétele 231 millióról 141 millióra (!!!) esett vissza. Ez, mint már sok helyen hallottuk, igen érzékenyen érintette a jövőbeni terveket, hisz Európa topklubjai közül a legtöbben folyamatosan növelték éves bevételeiket.

Néhányan egy dúsgazdag "jótevő" (Chelsea - Roman Abramovics) segítségével, mások az elért kimagasló eredményeik (Barcelona, MU) hatására, megint mások pedig a biztos anyagi hátterüket növelgették szép apránként új, nagyobb stadion felállításával (Arsenal).

Természetesen itt is akadtak kivételek (Inter, AC Milan, Shalke 04, Newcastle Utd.), amely klubok bevételei igen nagy fluktuációt mutatnak az elmúlt öt évben. Utóbbi négy közül is kiemelendő a Milan. A piros-feketék 2005-től évente elért bevétele rendre: 215 m.; 220 m.; 229 m.; 210 m.; 197 m., ami, valljuk meg, elég gyenge teljesítmény a 2007/08-as bajnokságtól kezdve.

A másodosztályból visszatérve már egyből komoly változást mutatott a "csapatkassza" bevételi oldala. Még nemzetközi kupapénzek nélkül (!!!) is szorosan felzárkóztunk a két milánói klub mögé (2006: Inter: 173 m., Milan: 210 m. Juventus: 168 m. Itt megjegyzendő, hogy a Roma együttese képviseli még a Serie A-t 2005-től a 20-as listán, de az utóbbi két évben kezdenek sikeresen leépülni anyagilag).

A Serie A-n kívüli csapatok pedig rohamléptekkel fejlődtek. Természetesen legfőképp az angol és spanyol klubok. Csak egy pár szám 2005-2009-ig rendre: MU: 246 m., 243 m., 315 m., 325 m., 327 m.; Chelsea: 221 m., 221 m., 283 m., 269 m. 242,3 m.; Barcelona: 208 m., 259 m., 290 m., 309 m., 366 m.; Real Madrid: 276 m., 292 m., 351 m., 366 m., 401,4 m.

Ez utóbbi adatok már szemmel is jól látható, hatalmas különbséget mutatnak. Tessék összehasonlítani akármelyik olasz klub bevételeivel. Mára az első húsz leggazdagabb csapat között is óriási szakadékok tátonganak. Az első Real Madrid 401,4 milliós, 2008/09-es eredménye csaknem a négyszerese a 20. Newcastle-ének (101m.)

A multipolarizáltság a következőképp kezd kialakulni:

A top 3 nagyjából belátható távolságban van egymáshoz képest, majd következik a Bayern München, amely új stadionjának és Németország szerte hatalmas szurkolótáborának köszönhetően tartani tudta a lépést a három leggazdagabbal. Azonban a "bőrnadrágosok" is közelítenek az új stadion miatt kiaknázható pluszbevételek vége felé, így itt pár éven belül egy szakadék képződhet, amely a szoros versenynek nem tesz túl jót.

A 4-6. helyezett klubok (Bayern - Arsenal - Chelsea) megint egy tömörebb részt alkotnak, majd a (bár még tartja magát, de a mindenki által ismert pénzügyi gondokkal küzdő) Liverpool és a három nagy olasz klub jön a következő blokkban. A 10. Milan után jön megint egy "új dimenzió", itt már nagyok a különbségek, amiket nehéz ledolgozni a 11. hely és az alatt lévő csapatoknak az első tízzel szemben.

A Deloitte kiadványaiból jól látható, hogy szinte teljesen másként épül fel egy-egy nemzethez tartozó klub bevételi struktúrája. Amíg az angol klubok bevételeik döntő többségét a mérkőzésnapok (jegyeladás, programfüzet, stb.) és azokhoz közvetlenül kapcsolható bevételekből érik el, addig az olaszok inkább a tv/rádiós jogdíjakra számíthatnak leginkább, és sajnos elhanyagolhatóan kicsi a "mérkőzésbevételek" címke.

A legkiegyensúlyozottabb a két spanyol óriás, ahol kb. azonos a bevételi struktúra. A kereskedelmi bevételek a két klub összes bevételének 31-35%-át teszik ki, a meccsnapokhoz köthető bevételek 25-26%-ot, a Tv/rádiós szerződések pedig a maradék 40-43%-ot adják.

E két csapat mérlege azért is követendő példa, mert több lábon állnak. Nem függenek csak az egyik vagy csak a másik forrástól és így nem okoz komoly gondot, ha valamelyik hirtelen csökkenne.

Nem úgy a Juventus-Inter-Milan triónál. Itt ugyanis a befolyt pénzek döntő többsége a Tv/rádiós jogdíjakból, a közvetítésekből származik. Egész pontosan a Milannál ez az arány 50%, az Internél 59%, míg nálunk 65%. Ez mind szép és jó, de a következő szezontól a Serie A közvetítései jogait kollektíven adják majd el. Nem lesz külön "Juventus meccs-csomag". Ez pedig sok szakértő szerint drámai változásokat idézhet elő, ami nem fogja megkönnyíteni az olasz klubok helyzetét.

Ez a bevételi hányad mindenképp csökkenni fog, példának ott az angol Premier League. A klubok bevételei csak 35-40%-ban származnak ezen kategóriából. Mivel ott rengeteg a szurkoló, aki ki is megy a mérkőzésre, nem volt nagy gond, de mindannyian tudjuk, hogy Olaszhonban kicsit más a helyzet. Itt már-már hozzávágnák az emberhez a bérletet, csak legyenek többen. Főleg a Juvénál. A meccsnap bevételei ijesztően alacsonyak: mindössze 8%.

Nagyjából ezen tények tudatában el is érkeztünk a Deloitte 2008/09-es szezont bemutató elemzéséhez, melyből a Juventushoz kapcsolódó részt olvashatjátok lentebb. Ezt az elemzést a Deloitte szakemberei végezték és készítették. Érdemes elgondolkodni a tanácsukon.

Ez volt a Juventus első éve a Bajnokok Ligájában a 2005/06-os szezon óta. A nemzetközi kupaindulás segített is a bevételek növelésében. 35,7 m. (21%) volt a változás az előző évhez képest, így a Zebrák 203.2 m euróval (173,1 m. angol font) zárták a szezont. Az Öreg Hölgy visszatért az őt megillető helyére, a Football Money League tíz legjobb csapata közé mint a legmagasabban rangsorolt olasz klubcsapat.

A Bajnokok Ligájában lejátszott mérkőzések bevételei 4,2 milliót tettek ki, ami az egész éves, 16,7 milliós bevétel (14.2 m. font) 34%-a. Még ezzel a növekedéssel együtt is utolsó a Juventus a meccsnapokhoz köthető bevételek szempontjából a Top 20 klubot nézve.

Csak az érdekesség kedvéért: a legkisebb meccsnapokhoz köthető bevétellel rendelkező nem olasz klub a Top 10-ben a Liverpool, 49,9 m (42,5m font) euróval. Igen releváns és óriási különbség, amelyet az olasz rekordbajnoknak illene gyorsan növelnie, ha nem akar lemaradni a nem olasz kluboktól.

A Juve belekezdett az új, 40 000-es stadion építésébe, amely valószínűleg 2011. júniusában nyílik meg. A 105 milliós (89,4 m. font) beruházás költségének nagy részét, 75 millió eurót (63,9m. font) a Sportfive állja, amely 12 évig rendelkezik a stadion névadási- és reklámjogával.

A Juventus kereskedelmi bevétele 5,9 millióval, 54,3 millióra (46,3 m. font) emelkedett, amely 12%-os növekedés. Köszönhetően legfőképp az új, három évre szóló szponzori szerződésnek a New Holland Grouppal, amely szerződés minimum 33 milliót (28,1 m. font) garantál a csapatnak. Megújult a Nike-val kötött szerződés is, amely 12,4 milliót (10,6 m. font) ér szezononként egészen a 2015/16-os idényig.

A Bianconeri a bevételeinek még mindig közel 2/3 részét (65%) a közvetítési jogokból szerzi. Ebben a szezonban 25,6 millióval (24%-os változás) nőtt ezen bevételük, amely nagyban a BL legjobb 16 csapata közé kerülésnek köszönhető.

Az UEFA-tól ezért a teljesítményért 22,1 milliót (18,8m font) kaptak. A csapat szerződését a Mediaset nevű vállalattal meghosszabbították a 2009/10-es szezon végéig, amely 112 milliót (95,4m font) garantál a fekete-fehéreknek. Utána a Serie A jogait kollektív alapon adják majd el, így a megállapodás érvényét veszíti.

A Serie A második helye biztosította a csapat következő éves BL indulását, habár kiestek az Európa Ligába. Ha a Juventus sorozatban bejut a következő években a BL-be, és az új stadion miatt növelni tudja a bevételeit akkor jó úton jár.

Bár kritikusan nézve a Zebrákat megjegyzendő, hogy ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a két milánói riválisa. A Serie A jogainak kollektív eladása miatt csökkenni fognak a Tv/rádiós közvetítésekből származó bevételeik, aminek ha nem tudják ellensúlyozni a kiesését, hamar kikerülhetnek az első tízből.

A cikkben megjelent összegek mind euróban értendők, a kivételeknél jelezve van az új pénznem.