A kérdés a Cagliari elleni 2-0-ás vereség után talán már esedékes. Ha Ferrara innen képes felrázni a csapatot, akkor megeszem a kalapomat - mondhatnám. Miért mission impossible innen a csapat felrázása? Mert látszólag már a játékosok sem hisznek sem magukban, sem Ferrarában. Erre példa Diego esete is, aki megkereste az edzőt, megkérdezve, hogy akkor most mi is igazán az Ő feladata, mert nem tudja, mit is akar tőle az edző. Erről korábban itt és itt is olvashattatok.
Mi ez, ha nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a játékosok, vagy azok egy része zavart, és nem érti, mit akar tőlük az edző? Véleményem szerint éppen Diego volt az egyik, ha nem egyetlen játékos, aki minden helyzetben próbált maximálisan küzdeni. A Cagliari ellen 4 kapura tartó lövésből 4 az Ő nevéhez fűződik. Ez - azt hiszem - sokat elmond. Ennyit kitérőnek.
Visszatérve a main streamhez: Sokan írják, hogy Ők bizony angol, vagy spanyol edzőt szeretnének a csapat élén látni. Én - sokakkal együtt - nem értek egyet ezzel. Miért? Például mert a Juventusnak nem szokott külföldi edzője lenni. Újra felmerülhet bennetek az előbbi kérdés: Miért? Biztosan nem tudom, de a Juventus talán mindig is olasz, hazai akart maradni. Játékstílusban, felfogásban, játékosokban. Vegyük sorra ezeket.
A kérdés a Cagliari elleni 2-0-ás vereség után talán már esedékes. Ha Ferrara innen képes felrázni a csapatot, akkor megeszem a kalapomat - mondhatnám. Miért mission impossible innen a csapat felrázása? Mert látszólag már a játékosok sem hisznek sem magukban, sem Ferrarában. Erre példa Diego esete is, aki megkereste az edzőt, megkérdezve, hogy akkor most mi is igazán az Ő feladata, mert nem tudja, mit is akar tőle az edző. Erről korábban itt és itt is olvashattatok.
Mi ez, ha nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a játékosok, vagy azok
egy része zavart, és nem érti, mit akar tőlük az edző? Véleményem
szerint éppen Diego volt az egyik, ha nem egyetlen játékos, aki minden
helyzetben próbált maximálisan küzdeni. A Cagliari ellen 4 kapura tartó
lövésből 4 az Ő nevéhez fűződik. Ez - azt hiszem - sokat elmond. Ennyit
kitérőnek.
Visszatérve a main streamhez: Sokan írják, hogy Ők bizony angol, vagy spanyol edzőt szeretnének a csapat élén látni. Én - sokakkal együtt - nem értek egyet ezzel. Miért? Például mert a Juventusnak nem szokott külföldi edzője lenni. Újra felmerülhet bennetek az előbbi kérdés: Miért? Biztosan nem tudom, de a Juventus talán mindig is olasz, hazai akart maradni. Játékstílusban, felfogásban, játékosokban. Vegyük sorra ezeket.
Mindenekelőtt a játékstílusban, hiszen ezt a stílust az olaszok értik igazán, ebben nevelkedtek, Ők tudnak benne a legkönnyebben, mondhatni otthonosan mozogni.
Felfogásban: a Juve felfogása a győztes mentalitásban gyökerezik. Ezt csak azok az edzők tudják, akik maguk is győztes mentalitással rendelkeznek. Ez szerintem tanulható dolog. Ha valaki másik csapatnál volt győztes, akkor is jellemző rá ez a mentalitás.
A Juventus életében ilyen edző volt Lippi és Capello is. Ferrara még tapasztalatlan, de talán egyszer Ő is ide lesz sorolható. Ami fontos, hogy ne úgy váljon azzá, hogy közben a Juventustól elvesz egy, vagy két évet. Már pedig most úgy látszik, hogy elvesz legalább egy évet, hiszen jelenleg a csapatot már lehagyta a korábban Leonardo tapasztalatlansága miatt lesajnált Milan is, és a BL-ben is egyre kilátástalanabb a helyzet, hiszen a Bayern Münchennél felépült a két sztár: Robben és Ribéry.
Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy az utóbbi két játékossal kiegészült Münchent nagyon nehéz lesz tartani a jelenleg pocsék formában játszó Juventusnak.
Játékosokban, hiszen mindig is sok olasz játékos alkotta a Juve keretét.
Ha a fentebbi szempontokat figyelembe vesszük, akkor ezzel például Benítez és Hiddink neve máris kiesik a jelöltek közül. Persze lehet, nincs igazam és a vezetőség másképp dönt, de jelenleg ezt elég valószínűtlennek tartom.
A sokak által említett olasz edző alternatívák ezen felül aggasztóak, vagy erősen kérdőjelesek számomra. Lássuk csak, kikre gondolok.
Spalletti sok szép eredményt ért el a Romával (2005-től 2009-ig), de ne felejtsük el, hogy még a Ranieri által vezetett Juventus is meg tudta verni rendszerint, azaz - akár hihetetlenül hangzik, akár nem - stratégiailag nem érzem elég érettnek a Juventushoz.
Mancini szintén egy alternatíva, és korábban szépen is irányította a Laziót (2002-2004) és az Intert is (2004-2008), de ne felejtsük el, hogy a BL-ben a siker rendszerint elmaradt, valamint azt se feledjük, hogy képtelen volt a Calciopoli előtt megközelíteni az Interrel a Juventust.
Conte. Kezdjük azzal, hogy élő szerződés köti az Atalanta csapatához, és bár már elért egy-két sikert a Barival (2007-2009), valójában Őt sem nevezhetjük kellően tapasztaltnak a Zebrák átvételéhez. Talán egy-két év múlva, de ezt Ferraráról is el tudjuk mondani.
Vialli neve még Ranieri kinevezése előtt merült fel, de őszintén szólva azóta nem is foglalkozott az edzősködéssel. Két évig a Chelsea, majd két évig a Watford csapatának kispadján ült, amely évek során nem sikerült igazán nagy eredményeket felmutatnia.
Gianpiero Gasperiniben minden megvan, ami a Juventusnak kellhet. Kiváló stratéga, korábban a Juventusban játszott, majd játékos pályafutását befejezve a klub utánpótlás csapatait vezette címekhez. Kezdetben a Giovanissimit, majd az Allievit és végül a Primaverát.
Ez alapján elmondható, hogy kellőképpen bejárta a ranglétrát, és jelenleg a Genoával is sikeres. Ranierivel ellentétben mind Palladinót, mind Criscitót be tudta építeni csapatába. Minden megvan tehát benne, csak egyetlen dolog hiányzik: csakúgy, mint Conte esetében, neki is élő szerződése van. Elcsábítani tehát nagyon nehéz.
Cesare Prandelliről, a Fiorentina jelenlegi edzőjéről hasonlóakat tudnák leírni, mint Gasperiniről. A különbséget csak abban látom, hogy kollégájával szemben nem vezette még sohasem a Bianconeri utánpótlás csapatait, valamint a BL-ben a Fiorentinát már tovább is juttatta az egyenes kieséses szakaszba. Utóbbi dolog azért fontos, mert Őt így szinte lehetetlen elcsábítani a Violáktól.
Számomra egy versenyző maradt, ami talán sokak számára meglepő lehet, és sokak számára fel sem merülhetett eddig.
Arrigo Sacchi, aki elég tapasztalt, elég érett, és korábban a nagy rivális AC Milant már győzelemre vezette néhányszor. 1988-ban Serie A-t nyert, egy évvel később olasz Szuperkupát, BEK-et 89-ben és 90-ben, ugyanekkor Európai Szuperkupát és Világkupát is.
Amiért Ő felmerült bennem, az egy nem is olyan régi hír. Pár héttel ezelőtt ugyanis azt nyilatkozta, hogy imádná a Juventust vezetni. A goal.com-on ez a mai napig megtekinthető. Katt ide, ha tudsz angolul.
Ha Ferrara megy - amire lassan kezemet merném tenni, persze legyünk sikeresek vele, azaz ne legyen igazam -, akkor én Őt látnám a legszívesebben a kispadon.
A Nagy blog teszt sorozatban biztosan felteszi majd passerby nektek azt a kérdést, hogy kit szeretnétek Ferrara helyére, ha elmegy, azaz én egyelőre csak arra vagyok kíváncsi, hogy mit szólnátok egy korábbi AC Milan sikeredző érkezéséhez? Mennyire viselnétek el, ha egy nagy rivális korábbi sikeredzője vezetné a csapatot?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.