A 'Sky Sport Italiának' adott nyilatkozatában Alessandro Del Piero beszélt a Juventusnál eltöltött karrierjéről, a három elveszített Bajnokok Ligája döntőről, és a Világbajnokságról is.

Legelőször viszont elmesélte, hogyan kaptam meg a 10-es számú mezt.

"Amikor Baggio nem játszott, én kaptam meg ezt a számot, mert Vialli a 9-est, a másik csatár pedig a 11-est hordta. Miután Baggio elment, bevezették azt a szabályt, hogy egy játékos egy számot kapott az egész idényre. Mivel utoljára én viseltem a 10-es számú mezt, már nem akartam megválni tőle."

"Úgy nőttem fel, hogy Maradona, Platini, Van Basten, Careca és Gullit játékát néztem. Mindegyikük különbözött tőlem, de nagyon jó volt nézni őket."

A Bajnokok Ligájától vett búcsú még mindig nagyon bántja Del Pierót, pláne mert 1996. és 2003. között négyszer is bejutott a döntőbe, és ebből háromszor vesztesen kellett távoznia.

"Nagyon sajnálom azt a három döntőt, mert minden szempontból nagyon felkészültek voltunk, de ez bármikor megtörténhet egy ilyen mérkőzésen. Annyi kell csak hozzá, hogy az ellenfél egy kicsit jobb legyen. Lehetett a végzet, vagy bármi más. Egyszer megérdemeltük a vereséget, egyszer csak büntetőkkel vesztettünk, máskor más miatt kaptunk ki. Sajnos ilyenkor az ellenfelet illeti a gratuláció."

1998-ban Alex súlyos sérülést szenvedett, amikor a térdében elszakadtak a szalagok.

"Szörnyű volt az a pillanat, nagyon nehezen tettem túl rajta magamat. Az egész karrierem veszélybe került. Kilenc hosszú hónapba telt, mire felépültem, de személyes szempontból nagyon tanulságos utazás volt. Soha nem gondoltam arra, hogy feladom. Már az elejétől kezdve biztos voltam benne, hogy minden rendbe jön, de addig nagyon sok nehéz pillanaton mentem keresztül."

A 2000-es Európa-Bajnokság nem sikerült valami jól számára, ám ezt az emléket feledtetni tudta a 2006-os Világbajnokságon szerzett góljával.

"Kértem a labdát, és Gilardino később elmondta, hogy hallotta ezt. Ez is azt bizonyítja, hogy néha minden úgy alakul, ahogyan szeretnéd. A gól után teljesen megőrültem, aztán felnéztem, és a lelátón megláttam a feleségemet, és a barátaimat. Ezután még jobban örültem. 20 sorral fentebb ültek, de én kiszúrtam őket. Nagyon érzelmes pillanat volt ez számomra, a gól egy kicsit váratlanul is ért. Két perc volt hátra, főleg a védekezésre összpontosítottunk, de aztán ellentámadásba lendültünk, és én csak futottam fölfelé."

"A futball csapatjáték, de a mérkőzések előtt vannak végtelenül magányos pillanatai, amikor csak koncentrálsz, és a gondolatok áramlanak a fejedben. Az örömben mindannyian osztoztok, ugyanakkor magadnak is megtarthatsz belőle rengeteget, mert egy gól utáni eksztázisban hirtelen azt sem tudod, mi történik körülötted. Becsukod a szemed, a társaid pedig csak ugrálnak a nyakadba. Ezek olyan fennkölt pillanatok, amiket csak a sport adhat neked."

Del Piero a Juventusnál fejezi be karrierjét, de voltak idők, amikor ez nem tűnt annyira egyértelműnek. Fabio Capello alatt szinte végig a kispadon kellett ülnie, aztán pedig a csapatot lesorolták a Serie B-be.

"Nagyon örülök, hogy maradtam a csapatnál, ez volt mindig is a célom. Voltak pillanatok, melyek megpróbáltak elrettenteni ettől, de ennek is így kellett történnie, és én ennek is örülök."