Enzo Raiola a minap a Tuttosport számára érdekes háttérinfomációkat osztott meg Gianluigi Donnarumma milánói távozásáról, s a híres játékosügynök fia azt is megerősítette, hogy a Juventus szívesen leigazolta volna a kapust, és ajánlatot is tett érte.

„Paolo Maldini azt mondta: »Mino, mi most másért ültünk össze. Számunkra Gianluigi fejezete már lezárult, mert már szerződtettünk egy kapust.« Ez úgy érte Gigiót, mintha egy sziklatömb esett volna a fejére.

Mi, ahogyan a Juventus is, amely klub leigazolta volna a játékost a szezon végén, ha a Milan nem jut be a BL-be, nem egyezkedtünk Gianluigi kapcsán, aki januárban, mivel nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni a Milant, nem is akart tárgyalni arról, hogy ingyen távozik a klubtól.

Az események után azonban kijelentette, hogy nem akar már Olaszországban játszani. Csak abban az esetben távozott volna a Juventushoz, ha a Milan nem jut be a BL-be, és így a rossonero klub nyert volna az átigazolásból, de így már nem akart Olaszországban maradni.

Nemigen volt semmi a kezünkben, mert már minden el volt rendezve, beleértve a PSG-t is, amely akkoriban hosszabbított szerződést Keylor Navasszal.

Mindazonáltal Mino attól még ki akarta játszani a párizsi kártyát, s amint rájött, hogy Gianluigi szabadon távozhat, felvette a telefont előttünk, s felhívta Leonardót, hogy csapjon le Gianluigi Donnarummára. Innen kezdődtek a tárgyalások, de már szinte a szezon végénél tartottunk. Ez az igaz történet a milánói távozásról.

Mondhatok még egy történetet Gianluigi Donnarummáról, ő már egy évvel a bemutatkozása előtt pályára léphetett volna Inzaghi irányítása alatt az Atalanta elleni utolsó bajnokin, 2015. május 30-án.

Aztán Siniša Mihajlović érkezett, aki közelről figyelte a srácot, mert volt orra a tehetséghez. Egyik nap Minóval sétáltunk Milanellóban, aztán odajött hozzánk Siniša Mihajlović, és azt mondta, hogy sikerült rábeszélnie magát, és pályára küldi a srácot. Az edzőmeccsen, amikor Gigio játszott, a csapat jobban teljesített. S ugyanez történt, amikor megcserélte a két csapat kapusait.

Azonban komoly nyomást kellett kifejtsen Adriano Galliani és Siniša Mihajlović, hogy meggyőzzék Silvio Berlusconit. Nem azért, mert nem hitt benne, hanem mert volt egy nagyszerű kapus Diego López személyében, és a tulajdonosok nagyon érzékenyen érintette, hogy ő kikerült a csapatból, mert a spanyol játékos nagyon sokat keresett.

Végül Siniša Mihajlović és Adriano Galliani akarata érvényesült, Gigio bemutatkozhatott, és meg is őrizte helyét a kezdőben, aztán a klub értékesítette is Diego Lópezt.

A Dollarrumma eset? Az kellemetlen esemény volt, az EB-n játszottunk, és pár szurkoló Lengyelországig elutazott, hogy hamis pénzzel dobálja meg a őt. Gianluigit ez rosszul érintette, bár Di Biagio mindent megtett, amit csak tudott, hogy egy buborékban elszigetelje őt. Azonban másról akarok beszélni, például azt sem értem, miért fütyülték ki a San Siróban Gigio Donnarummát az Ukrajna elleni meccsen, ez máig érthetetlen számomra.

Mi a Milanhoz Silvio Berlusconi és Adriano Galliani vezetése idejében csatlakoztunk, velük írta alá első szerződését Gigio, de aztán a klubhoz érkezett Yonghong-Li, akit Mino soha nem kedvelt. Mino mindig nagy figyelmet szentelt az ügyfelei klubját érintő gazdasági helyzetnek, hogy megvédje az ügyfeleit. Például Pavel Nedvědet a Laziótól átvitte a Juventushoz, amikor rájött, hogy Sergio Cragnottinak gondjai lesznek.

Hasonlóképpen Minónak számos kételye volt a kínai Milan kapcsán, és úgy tűnik, hogy az idő végül őt igazolta. Mindazonáltal mi meghosszabbítottuk a szerződést annak ellenére, hogy a világ négy vagy öt legnagyobb klubja nagyon kitartóan udvarolt Gigio Donnarummának, és többek között sokkal több pénzt is ígért neki.

S tudják, miért hosszabbítottunk? Mert Gianluigi nem akarta elhagyni a csapatot, amelyben nevelkedett. De azt várta a Milantól, hogy legyenek célok és ambíció. Sajnos végül az eredmények nem jöttek, és voltak problémák, és elérkeztünk a történet végéhez.”