A Juventus nyáron kinevezett igazgatója, Cristiano Giuntoli exkluzív interjú formájában mesélt a jelenlegi keretről és a klubnál zajló szakmai munkáról. 

"Elöntenek az érzelmek, ha arra gondolok, hogy mindezt nem oszthatom meg édesapámmal, Tizianóval, aki 2005-ben hunyt el. A városban mindenki emlékszik édesapámra, aki szenvedélyes Juventus-szurkoló volt, s imádta Charlest és Sívorit. Úgy nőttem fel, hogy Caminitit olvastam a Tuttosportban, a bálványaim Platini és Boniek voltak. Azután Zoff, Gentile, Cabrini...

A Next Gen csapat elengedhetetlen a bérköltségek csökkentéséhez, s hogy csökkentsük az átlagéletkort. Olyan játékosokra gondolok, mint Huijsen vagy Yildiz, akik folyamatosan az első csapatnál vannak, majd szenvedélyesen játszanak a Serie C-ben. De olyan játékosok is, mint Illing-Junior, Soulé, Barrenechea és De Winter, olyan játékosok, akik az elmúlt évek során tűntek fel. A második csapatok költséget jelentenek, de a befektetés többszörösen megtérül, s más csapatok is fontolgatják ezt a megközelítést.

A Next Gen csapat segít megteremteni az összetartozás érzését a fiatal játékosokban, ami meghatározó elem, mert a Juventusnak száz éve ugyanaz a család a tulajdonosa. Ez elképesztő, s ezt a mezt viselni kiváltságot jelent. Amikor nincs több pénzed másoknál, a szellemiség jelenti a különbséget. Ami a játékosmegfigyelést illeti, nagy profizmust találtam itt. A mai futballban mindenki tud mindent, így nehéz felülmúlni másokat, s költséghatékony üzleteket kötni. 

A Napolinál megragadtam néhány véletlen lehetőséget: a háború nélkül nem igazolhattam volna le Kvarát ilyen áron, s a koronavírus-járvány okozta leállás nélkül Osimhen talán 30 gólt rúgott volna Franciaországban, s végül a Premier League-be került volna.

Nehéz kapcsolat Allegrivel? Erről beszéltek és írtak, mielőtt megérkeztem, azonban nem ez a helyzet. Allegri a klub zászlóshajója, fontos referenciapont ebben a kényes átmeneti időszakban. Allegri az Aglianesénél, a szülővárosom csapatánál kezdett, s a sorsnak megvannak a saját útjai, ahogyan kétszer is a Bajnokok Ligája döntőjébe jutott. Mi vagyunk azok, akik a Juventust az ő szintjére kell juttatnunk.

Az edzői munka a világ legnagyobb kihívást jelentő munkáinak egyike: egy magányos szerep minden teherrel egy ember vállain. Mindig is megvédtem az edzőimet, próbálom megérteni a gondolkodási folyamatukat, hogy kapcsolatba tudjak lépni velük, s támogatni tudjam őket.

Elveszítettünk tapasztalt játékosokat, de megtartottuk Rabiot-t, megvásároltuk Miliket és megszereztük Weaht és Cambiasót, hogy az általunk jelzett irányba haladjunk. Vlahovićért érkezett egy ajánlat a Chelseatől. Nem akartuk elengedni Dušant, de bizonyos összegeket látva elfogadtuk volna. A Chelsea soha sem érte el ezt az összeget, s a csere Lukakuval nem valósult meg. 

Pogba? Várjuk a további vizsgálatokat, s a vezetőséggel közösen eldöntjük majd, hogy mit tegyünk. Csak arra gondolok, hogy mennyire hiányzik nekünk a pályáról. Nem sajnálkozunk, s előre tekintünk. Pogba pótlása? Ezt majd felmérjük karácsony környékén. Először is meg akarjuk tudni, hogy a jelenlegi játékosaink mit hozhatnak a csapatnak. Azután, amennyiben lehetőségek adódnak, megragadjuk azokat.

Berardi egy tehetséges és rátermett játékos, azonban ismétlem, jelenleg meg akarjuk ismerni a saját értékünket. A jelenlegi csapat nagyon más, mint egy évvel ezelőtt. Hiányzik a tapasztalat, de intenzívebb a tempója. Allegri és a stáb szeretett volna már valami újat bemutatni. Most, az átlagéletkor csökkentésével szükséges a több futás, nő a teljesítményvágy, de nem hagyatkozhatunk már a ravaszságra. Az edző volt az első, aki megértette ezt.

A stábban olyanok vannak, mint Aldo Dolcetti, aki egy futball-tudós, Marco Landucci, Simone Padoin, hogy csak megemlítsünk néhányat. Magnanelli kétségkívül néhány érdekes elképzeléssel váltotta Biancót, azonban Allegri határozza meg az irányelveket."