Pénteken megrendezésre kerül a Derby D'Italia, amit azon két csapat játszik le, amely mindig az első osztályban játszott. Ez az állítás mára már nem igaz, mivel a Juventust száműzték a Serie B-be, de az összecsapást a mai napig így hívják. Azt már kevesen említik meg, hogy 1921–1922-es Lega Nord néven futó bajnokságban, amelynek B-csoportjában utolsó lett az Internazionale, csak éppen a fortélyos versenyátalakításnak köszönhetően megmenekült a kieséstől. A két csapat között igencsak híres rivalizálás van, sőt, nevezhetjük bátran többnek, mint rivalizálás. Szinte minden egyes Juventino az Intert nevezi meg legnagyobb ellenségként, és ez így van fordított esetben is. A Statista legfrissebb felmérése szerint az Inter a legutáltabb csapat Olaszországban a szurkolók szerint. Felmerül a szurkolók fejében a kérdés, hogy hogyan is kezdődött el a végletekig elmenő utálat a Juventus és az Inter között.

1961. április 16, Torino. Pár hónappal ezen nap előtt az Inter 3-1-re legyőzte a Juventust, a Bianconeri számára pedig csakis a győzelem volt elfogadható, mivel továbbra is harcban szeretett volna lenni a Scudettóért. A jegyek mind elkeltek, ám a szervezők nem mérték fel jól a terepet, így több vendég volt, mint ülőhely.

Közel 10 ezer szurkoló a pálya mellett tábort vert, és onnan buzdította csapatát, mivel a lelátókon nem volt elég hely. Az Inter játékosai természetesen egyből panaszkodtak a játékvezetőnél, aki fél óra múlva félbeszakította a meccset, mivel a szurkerokat nem lehetett kordában tartani. Ezen hónap 26.-án jött el a nagy nap, a La Lega sportbírósága döntést hozott. Ez a döntés viszont a milánói klubnak kedvezett, mivel neki ítélték a három pontot, és 2-0-ás végeredményt könyveltek el javukra. A Bianconeri ebbe nem nyugodott bele, mivel veszélybe került a Scudetto sorsa, ezért Umberto Agnelli egyik közeli ügyvéd ismerőse, Vittorio Chiusano segítségét kérte, aki fellebbezett a döntés ellen. Jogi szempontból Vittorio nagyon jól elkészítette a fellebbezést, viszont ez egy öngóllal ért fel. Hiszen Agnelli nem csak a Juventus, de a labdarúgó szövetség elnöke is volt, így felmerült a gyanú, hogy nyomást helyez a döntéshozókra. Harmadik fokon az a döntés született, hogy újra kell játszani a mérkőzést, amibe nem nyugodott bele az Inter vezetősége. A hírhedt Nerazzurro sztárügyvéd, Peppino Prisco és Angelo Moratti, az Inter elnöke, megvádolták a szövetséget, hogy elvesztette a függetlenségét, Agnelli kettős szerepe miatt. A milánói klub azzal tiltakozott, hogy a június 10.-én megrendezett mérkőzésre az ificsapatot küldte ki, és 9-1-es vereséget szenvedett a Nerazzurri. A meccsnek tétje már nem volt, de egy igencsak szép eredmény ez a Juventus számára. A Bianconeri megnyerte a bajnokságot, négy ponttal a Milan előtt végzett, míg az Inter a harmadik helyet foglalta el, egy ponttal lemaradva a városi rivális után.