A Juventus szélsője, Juan Cuadrado elmondta, miért nem lehet letörölni arcáról a mosolyt, ami sok esetben kisegítette nehezebb helyzetekben.
A kolumbiai futballistának gyerekkorában komoly traumát kellett elszenvednie, hiszen édesapja gyilkosság áldozata lett, amikor Juan négyéves volt, azonban a jelenleg huszonnyolc éves futballista ennek ellenére pozitívan tekint az életre.
„Hogy miért mosolygok mindig? Ilyennek születtem.” - fogalmazta meg egyszerűen válaszát Juan Cuadrado a La Repubblica munkatársának. „Az pedig, hogy kolumbiai vagyok, csak még inkább segít, mivel a dél-amerikaiak általában természetüknél fogva vidámak, a kolumbiaiak pedig élen járnak ebben.
Azt is elmondhatom, hogy olyan időket is megéltem, amik arra tanítottak, hogy kemény időszakokban is bízzak a mosolygásban. A vidámság gazdagság, bár nem mindig mutatkozik ez meg, vagy sokszor összekeverik az emberek.
Nagyon komoly vagyok, de amióta csak Olaszországba érkeztem, azt mondják nekem, hogy egyáltalán nem tűnök annak. De a komolyság eltűnik, amint zenét hallgatok, viccelődök vagy mosolygok, amikor nem a futballról van szó.
Az olaszok eltérő kulturális beállítottsággal rendelkeznek, tény, hogy rendkívül koncentrálnak, de a brazilok öt világbajnokságot tudhatnak magukénak, és ők táncolnak, nem igaz?
Hála Istennek én az öröm révén dolgozom fel az élet komolyságát, és ezt hívom segítségemre nehéz időkben.”
A szélső első csapata az Udinese volt Olaszországban még 2009-ben, és minden bizonnyal otthonától rendkívül különböző környezetet ismert meg az Appennini-félszigeten.
„Mamma mia, nagyon hideg volt Udinében! Kolumbiában azelőtt csak a nyarat ismertem! Aztán meg szélsőhátvéddé kellet válnom, de ebben a pozícióban csak a kolumbiai bajnokságban játszottam, ami nagyon különbözött az olasz futballtól. Semmit nem tudtam taktikai szempontból.
De jó volt átélni azokat a pillanatokat is, mivel mindig arra kényszerítettem magam, hogy ne veszítsem el az örömöt és a mosolyom.
Azt mondtam magamnak, hogy egy álom megvalósításáért érkeztem, az álmot pedig ötéves koromban fogalmaztam meg, és ezért tudtam, hogy semmi esélye annak, hogy megfutamodjak.
Azért tudtam kitartani, mert rengeteget imádkozok, a bennem lévő erő jelentős része Istennel szembeni hitből fakad.”
Juan Cuadrado nem tagadja, hogy sokan próbálták már átalakítani a játékstílusát, azonban nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
„Eljött az ideje a felnövésnek, egyszerűbben kell játszanom. Massimiliano Allegri számtalanszor mondta ezt nekem, de az igazság az, hogy mióta betettem a lábam Olaszországba, az összes edző ezt mondta nekem, kezdve Pasquale Marinótól, hogy keressem az egyszerű megoldást.
Azonban Massimiliano Allegri nem szeretné, ha elvészne az ösztönöm. Intelligensen kell kezelnem a helyzetet anélkül, hogy túlgondolnám. Ennek a megtanulásához adott időt kell töltenünk a saját térfelünkön, aztán fontos a másik térfélen is jelen lenni. Ezt alkalmazom, mivel sok mindent szeretnék még nyerni.
Hogy megnevettetem-e a csapattársaimat a táncommal és az éneklésemmel? Nem, most már Dani Alves a hivatalos DJ.
Amikor még itt játszott Paul Pogba, akkor tanulmányoztuk a zenéket, a táncokat és az ünnepléseket. Paul és én nagyon jó barátok voltunk, mostanában is gyakran hallunk egymásról.
A nyáron Medellinben barátságos meccset szervezek az ő és az én barátaim között, természetesen az alapítványom számára. Hála Istennek előbb-utóbb sikerül összehozni.”
De hogy tetszik a Fiorentinától egykor a Chelsea csapatához távozott futballistának a Juventus új, 4-2-3-1 alapú rendszere?
„Nekem jobban tetszik, de a hozzáállás a fontos, a düh és a csapatszellem. Itt van például Gonzalo Higuaín, aki ragadós példát mutat, amikor valamelyik ellenfelet futtatja meg.
Hogy mit tervezek a jövőben? A jövőm ehhez a helyhez köt most, számos trófeát szeretnék nyerni, aztán csak Isten tudja, hogy mi lesz a következő lépés.
Ja, hogy mibe fogok majd a futball után? Ó, ezt már eldöntöttem: életre fogom nevelni a gyermekeimet az alapítványnál. Amikor abbahagyom, visszatérek Medellin városába, és teljes mértékben ennek szentelem majd az időmet.”
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nathas 2017.02.03. 14:03:22
Juve82 2017.02.03. 14:08:42
Gabuero9 2017.02.03. 15:42:14
Kell o nekunk nagyon, foleg ebbe a felallasban.
Il Principino 2017.02.03. 16:14:58
Benatia-t meg tartsa meg a bajor bőrgyatyás bagázs,Rugani kapjon több szerepet inkább..
Il Principino 2017.02.03. 16:45:53
Nathas 2017.02.03. 16:47:18
2017.02.03. 17:26:01
delpi0823 2017.02.03. 18:01:47
Il Principino 2017.02.03. 18:43:06
Rikoo 2017.02.03. 21:04:27
cd1 2017.02.03. 21:08:13
venember83 2017.02.03. 21:13:29
delpi0823 2017.02.06. 01:06:08
Il Principino 2017.02.06. 12:27:05
1. te reagáltál legelőször az én kommentemre,ami nem volt kötelező..
2. az alpári stílust és a személyeskedést is te kezdted...
3. végre valamiben egyetértünk,nem reagálunk egymásra!