A 187 cm magas olasz hátvéd 1973. augusztus 12-én született Cosenzában.
Pályafutását a Salernitanában kezdte, 1990-ben mutatkozott be a Serie B-ben vitézkedő csapatban. Első szezonjában csak 2 mérkőzésen lépett pályára a másodosztályból búcsúzó csapatban.
Az 1991/92-es évadban a Serie C-ben már 27-szer szerepelt a Hirzer Ferenc által is egykoron edzett dél-olaszországi csapatban.
1992-ben kölcsönadták a Bolognának, ahol 24 mérkőzésen 1-szer volt eredményes. Csapattársa volt Pessotto, akivel később ismét egy célért küzdöttek, de akkor már a Juve színeiben.
Az 1993/94-es évadban ismét kölcsönben szerepelt, ezúttal a Chimentit a soraiban tudó Monza csapatát erősítette 16 találkozón.
Visszatérve nevelő egyesületéhez még két szezont töltött a Salernitanában, ahol összesen 81 mérkőzésen 1-szer volt eredményes, majd nagy meglepetésre 1996. nyarán leigazolta a Juventus, ezzel maga mögött hagyta a Serie B világát.
A 187 cm magas olasz hátvéd 1973. augusztus 12-én született Cosenzában.
Pályafutását a Salernitanában kezdte, 1990-ben mutatkozott be a Serie B-ben vitézkedő csapatban. Első szezonjában csak 2 mérkőzésen lépett pályára a másodosztályból búcsúzó csapatban.
Az 1991/92-es évadban a Serie C-ben már 27-szer szerepelt a Hirzer Ferenc által is egykoron edzett dél-olaszországi csapatban.
1992-ben kölcsönadták a Bolognának, ahol 24 mérkőzésen 1-szer volt eredményes. Csapattársa volt Pessotto, akivel később ismét egy célért küzdöttek, de akkor már a Juve színeiben.
Az 1993/94-es évadban ismét kölcsönben szerepelt, ezúttal a Chimentit a soraiban tudó Monza csapatát erősítette 16 találkozón.
Visszatérve nevelő egyesületéhez még két szezont töltött a Salernitanában, ahol összesen 81 mérkőzésen 1-szer volt eredményes, majd nagy meglepetésre 1996. nyarán leigazolta a Juventus, ezzel maga mögött hagyta a Serie B világát.
Mivel Ferrara és Montero kirobbanthatatlan volt a kezdőből, így Marknak maradt volna a padozás, de ez nem így történt.
1996. szeptember 11-én mutatkozott be a Juventusban a Manchester elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen, Monterót váltotta, majd négy nappal később, a Serie A-s debütálására is sor került. 1996. szeptember 15-én a Juventus-Cagliari, 2-1-re megnyert találkozón Amoruso helyett állt be.
Első Juvés gólját az utolsó előtti fordulóban, az Atalanta elleni 1-1-es találkozón szerezte.
A szezont 20 bajnoki, és 7 BL mérkőzéssel, valamint egy Európai Szuperkupával, egy Világkupával és egy bajnoki címmel zárta.
A következő évadban Ferrara lábtörése miatt több lehetőséget kapott, 25-ször szerepet Serie A-s mérkőzésen, és a 18. fordulóban a Lecce elleni idegenbeli mérkőzésen feliratkozott a góllövők közé Del Pieróval együtt. A BL-ben 10 mérkőzésen játszott, és újabb Scudetto boldog tulajdonosává vált.
Az 1998/99-es bajnokságban csak 18-szor léphetett pályára, a 26. fordulóban a Róma elleni 1-1-es összecsapáson volt eredményes. A BL-ben 8 mérkőzésen szerepelt, többnyire kezdőként.
A katasztrofálisra sikerült szezon után az új edzőnél, Carlo Ancelottinál lett igazi világklasszis védő. Az 1999/2000-es szezonban a Serie A-ban 32 mérkőzésen, az Intertotó és az UEFA Kupában 10-szer lépett pályára.
Élete legnagyobb formájában a 2000-es EB-n játszott, Nestával és Cannavaróval félelmetes védő triót alkottak az ezüstérmes Squadra Azzurrában.
A 2000/2001-es bajnokságban 23 mérkőzésen szerepelt, a következő évadban valamivel többször, 27-szer lépett pályára a bajnokságot megnyerő Juventusban. Egy gólt szerezett, a 10. fordulóban a Hellas Verona ellen volt eredményes.
Mikor pályára lépett sohasem okozott csalódást, megbízható tagja volt a 2002-es és 2003-as bajnokcsapatnak.
A 2003/2004-es bajnokságban teljesen kiesett Lippi kegyeiből, csak 18-szor kapott lehetőséget a bizonyításra, és 2-szer volt eredményes a bajnoki bronzérmes Juvéban.
2004 nyarán, Capello érkezésével sem sikerült visszaverekednie magát a kezdőbe, így télen elhagyta szülei kedvenc csapatát, és a spanyol Real Mallorcába igazolt.
29 mérkőzéssel és 4 góllal a háta mögött családi okok miatt 2006-ban visszatért Olaszországba, a Sampdoriába, de csak 4 mérkőzés erejéig.
Ezután a Messinában játszott a 2006/2007-es szezonban, 21 mérkőzésen szerepelt, majd Ravennában igazolt.
2008. június 1-én kokaint találtak a szervezetében, így a szövetség 2 évre eltiltotta, amit ugyan később 22 hónapra mérsékeltek, de ez a pályafutása végét jelentette.
Nyolc és fél évig szolgálta az Öreg Hölgyet, ez alatt 4 bajnoki címet, Világ- és Európai Szuperkupát szerzett, valamint 3-szor hagyta el vesztesen a BL finálét.
A kemény, de sportszerű szereléseiről, és jó helyezkedéseiről elhíresült védő méltán belopta magát a Juventus szurkolók szívébe. Reménykedjünk abban, hogy a közeljövőben lesz egy újabb világklasszis, harmadik számú olasz hátvédünk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.