Bár már vége az idei szezonnak, még maradt egy utolsó név az utánpótlás akadémián, akit nem szabad kihagyni, és akivel méltóképpen le lehet zárni a fiatalokat bemutató "idényünket".

Ezúttal a védelem egyik tagját, Raffaele Alcibiadét mutatjuk be a kedves Juventus szurkolóknak.

Egy labdarúgó csapat attól válhat igazán sikeressé, ha minden szegmensének megvan a maga vezére mind játékban, mind szellemiségben. A Primavera alakulat ezért lehetett oly sikeres, mert mind a támadó szekcióban, mind a középpályán és a védelemben is van egy-egy szellemi vezér.

A kapu előterének egyértelmű ura Alcibiade. Határozott kisugárzásával és jellemével minden szituációban remekül irányítja társait, korát meghazudtoló érettséget mutatva.

Raffaele igazi torinói. Itt született és itt kezdett el futballozni. Már 8 évesen kölyök egyesületeknél focizott, de az első komoly alakulata a 2003/04-es szezonban a  Pozzomaina volt.

A Juventus  tehetségkutató hálózata  már korábban felfigyelt rá, és folyamatosan tartották vele a kapcsolatot, hogy mikor elég idős lesz, elhívják egy próbajátékra. Természetesen az ifjú csillag megfelelt, és a 2005/06-os szezont a Zebrák legfiatalabb korcsoportos csapatában, a Juventus Allievi Regionaliben kezdhette meg.

Eleinte nehezen tudták eldönteni az akadémia edzői, hogy vajon milyen poszton is játsszon az ifjú, mert remekül feltalálta magát védekező középpályásként, középhátvédként, vagy szélső védőként is. Ennek az lett az eredménye, hogy mihelyt az egyik korcsoportból továbblépett, és új mestert kapott, rögtön egy új szerepkört is magára kellett öltenie.

Egy dolog azonban sohasem változott: minden mestere vezért látott benne. Raffaele mindig kicsit komolyabb és érettebb volt kortársainál, ami minden trénerének imponált, és persze a képességei is korosztályának nagy ígéretei közé emelték. Mivel mindkét lábát jól használja, nehezebb megoldhatatlan feladat elé állítani.

A Primavera csapatba kerülésekor - ahogy már megszokta - ismét egy új szerepkörben kellett helytállnia. Persze nem volt még a védelemnek olyan pontja, ahol nem bizonyított - talán a középhátvéd poszton kevesebbet szerepelt -, de Bruni éppen itt számított rá.

Valójában Alcibiade mindig is középhátvédnek tekintette magát, de sokoldalúsága miatt ritkán volt két egymást követő összecsapás, amikor a kapus előtt szerepelhetett.

Az utánpótlás korosztály utolsó lépcsője a Primavera csapat, és bajnokság. Tehát itt már kirajzolódnak a fiatalok azon képességei, amelyek a későbbiekben jó játékossá vagy akár egy világsztárrá tehetik.

Raffaele 187 cm magas és 75 kiló, tehát a testi adottságai már adottak, hogy helytálljon a neki szánt szerepben. Ahogyan már korábban is említettük, a kisugárzása és nyugodtsága az, ami vezérré teszi. Sok olasz portálon nemes egyszerűséggel Ferrarahoz hasonlítják, akinek puszta jelenléte is megnyugvást és tiszteletet váltott ki.

Az idei szezonban a csapat sarkalatos pontja a védelem volt. Állandó sérülések tizedelték a hátsó alakzatot, és gyakorlatilag nem volt olyan összecsapás az idényben, ahol két egymást követő mérkőzésen Alcibiade ugyanazokat a fizimiskákat találta volna maga mellett.

Kijelenthetjük, hogy az idény egyetlen biztos pontja a kapu előterében Raffaele volt.

Szerencséjére nem hajlamos sérülésekre, és játékával is olyan stílust képvisel, amely nem feltétlenül von maga után sok lapot, így ritkán fordul elő, hogy eltiltás miatt a lelátóra kényszerüljön.

Az idei szezon legelső körétől - a Viareggio tornát is figyelembe véve - még csak pihentetés céljából sem került ki a csapatból, ami mutatja, hogy Bruni mester szerint milyen nagy szükség van rá.

A csapat teljesítménye, és a húzóemberek - Immobile, Esposito, Iago, stb. - játéka az idény végére jelentősen visszaesett, de az ifjú védő a bukások idején is a keret támasza maradt.

Legutoljára az amerikai túrán kapta meg a bizonyítási lehetőséget, ahol Marronéval együtt igazán figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak. A beszámolok szerint a két saját nevelésű fiatal sem lelkesedésben, sem tudásban nem maradt el a társaktól, sőt, sok jól fizetett, és elkényelmesedett „Zebra” társ játékát homályosították el a fiatalok.