Thiago Motta a Verona elleni meccset megelőző sajtótájékoztatón az elmúlt napok nehézségeiről beszélt, és természetesen felmerültek kényesebb kérdések is, például az edző kompetenciáját illetően.

„Nehéz napokon vagyunk túl. Nem volt könnyű úgy elveszíteni egy meccset, ahogy kikaptunk, ugyanakkor a mi kötelességünk, a munkánk, hogy a következő meccsre gondoljunk, hogy felkészüljünk, eddzünk, hogy készen álljunk arra, hogy a legjobb formánkat nyújtva nézzünk szembe a következő ellenféllel. Ez egy bonyolult meccs, több okból is, nagy energiával rendelkezünk és nagy vággyal, hogy ezt az indulatot átváltoztassuk, és holnap a pályán bebizonyítsuk, hogy jobbak vagyunk, és három pontot szerezzünk. Pierre Kalulu visszatért, viszont Francisco Conceição, Douglas Luiz és Nicolò Savona nem lesz velünk.

Figyelembe véve, hogy mindig is azért léptünk pályára, hogy nagyszerű teljesítményt nyújtsunk a győzelemért, egyértelmű, hogy ebben a pillanatban ez fokozottan igaz. Még 12 mérkőzés van hátra, ahol minden meccsen úgy lépünk pályára, hogy a legjobbunkat akarjuk nyújtani, mint mindig, kivéve az utolsót a Coppa Italiában, és a lehető legjobb eredményt akarjuk elérni. Mert ez a mi ambíciónk, 3 pontokat gyűjteni egymás után, győzelmeket szerezni, hogy elérjük a célunkat elkötelezettséggel, áldozatvállalással, az ambíció demonstrálásával. Jól akarjuk kezdeni a holnapi meccset, irányítani akarjuk, amit irányítani tudunk, és nagyszerű futballt akarunk játszani. Technikás, fizikális, jellegzetes játékkkal, hogy megfelelő irányba tereljük a meccset, és jó eredményt érjünk el.

Szégyen? Nos, nagy a csalódottság, mindenkitől. Dühös voltam a meccs után, mert nagyon szeretem a játékosaimat, nagyon jól ismerem őket, valami olyat csináltunk, ami nem lehet rossz. Eddig 39 meccset játszottunk, és úgy hibáztunk, ahogy nem lett volna szabad hibáznunk. Minden nap látom a srácokat, keményen dolgoznak, vállalják a felelősséget, különösen a nehéz helyzetekben, minden nap látom őket, a legutóbbi meccsen viszont nem ezt tettük. Nem vállaltunk felelősséget a pályán, nagy nehézségek elé állítottuk magunkat. Beszélgettünk, pozitívan beszéltünk, hogy konstruktívak legyünk, tudván, hogy most már 12 meccs van hátra, ahol egytől egyig a maximumot fogjuk nyújtani, hogy ne ismétlődjön meg, ami az Empoli ellen történt.

A klub és a játékosok bizalma? Igen, élvezem a bizalmukat.

A holnapi következő mérkőzésre koncentrálva tudjuk, hogy bonyolult meccs vár ránk, de jó felkészülést végeztünk, mert egy ilyen vereségből, mint amilyen volt, nagy keserűséget, dühöt, csalódottságot merítünk, amit át kell alakítani valami fontos dologgá a következő ellenféllel szemben, amelyik a Hellas Verona. Az biztos, hogy a pályára lépve, mint mindig, kivéve az Empoli elleni utolsó napot, az összes többi napon maximális odaadással, nagy felelősséggel, a legjobb döntéseket hozva a győzelem érdekében tettünk meg mindent. Ez a megfelelő reakció, hogy maximális ambícióval nézzünk szembe a mérkőzéssel.

A kapcsolat köztem és a csapat között nagyon jó, őszinteség, felelősségvállalás, kommunikáció jellemzi. Világos, hogy mint mindig az edzői szerepkörömben, olyan döntéseket hozok, amikre sok időt szánok, mert nem akarok hibázni, és ezt ők is tudják. Ha ezt megosztom Önökkel, az azért van, mert belül már rendeztük ezt. Ha gyerekeim lennének, olyan edzőt szeretnék, mint amilyen én vagyok. Őszinte, közvetlen, aki sok időt szán arra, hogy átgondolja, hogyan mondja, mikor mondja, hogyan csinálja, mikor csinálja az adott dolgokat. Sokat törődöm a fiaimmal, szeretem őket, és mindig is szeretni fogom, de döntéseket kell hozni. Az egyik vár, a másik játszik, mindig tisztelettel, és mindig elfogadták őket. Ezért nagyszerű a kapcsolatunk, aki mást állít, az hazudik. Ugyanúgy a holnapi meccsre koncentrálok, mint az egész csapat. A holnapi nap nagyon fontos, egy bajnoki mérkőzés, mint mindig nehéz, a Coppa Italia meccs vereségét hagyjuk magunk mögött, és tovább akartunk jutni, ezért nagy koncentrációra, a pillanat értelmezésére van szükségünk, mint mindig, hogy a legjobb eredményt érjük el.

Teun Koopmeiners nagyszerű meccseket játszott, edzőként nagyon örülök, hogy velünk van, ő egy top játékos, és ezt meg is mutatta. Az biztos, hogy amikor a csapat dolgozott, nagyon jól teljesített. Aztán vannak egyéb dolgok is, amik láthatók, mint például egy gól vagy egy gólpassz, és ez többet emel az adott meccsen szerzett pontszámon, de edzőként úgy gondolom, hogy sok meccsen jól teljesített. Egy vereségből jövünk a Coppa Italiában, ahol szerettünk volna továbbjutni, nem csak ő nem teljesített jól, hanem az egész csapat. Semmi kétség, ő a legmagasabb szinten van, ezt már megmutatta, és meggyőződésem, hogy sokat fog adni a csapatnak. Tud-e javulni? Mindenképpen. Nem a legmagasabb szinten van, ezt ő is tudja, és én is tudom, de minden adott ahhoz, hogy visszanyerje a szintjét, és még többet nyújtson”.

A vezetők? Nos, a kapitányunk ma Manuel Locatelli. Sok vezetőnk van. Ez nem csak egy játékosokból álló csapat, sok ember van itt, és a kapcsolatunk mindig is kiváló volt, mind a stáb, az orvosi, technikai, teljesítményt segítő személyzet és a játékosok, a szakácsunk, a raktárosok között. Egységes csapat vagyunk. Amikor az eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak, akkor fellmerül kritika. Sokszor jobban teljesítettünk, mint az ellenfél, és nem nyertünk, máskor nyertünk, néha őszintén megdicsértem az ellenfelet, és helyzeteket emeltem ki, hogy javítsak a jövőre nézve. Most egy nagyon nagy csalódásból jövünk, nagyon egységesek vagyunk. A kapitány ma Manuel Locatelli, de a csapatban vannak olyan vezetők, akik nagyobb felelősséget vállalnak. Mindannyiunknak meg kell tennünk, elsősorban nekem, mint edzőnek, aki a csoport elé helyeztem magam. Végül is a döntések az enyémek, és minden felelősséget én vállalok.

Mit jelent ezt a mezt viselni? Nekem ez azt jelenti, hogy adj bele mindent, mindig. Mindent, amid van, mindig. Ez a jelentése. Ezért voltam dühös. Amióta megérkeztem, mindig azt láttam, hogy a játékosaim mindent beleadnak. Nagyon dühös voltam a meccs után, mert a meccsen nem ezt láttam. Először az öltözőben mondtam el, majd kint is megosztottam az érzéseimet. Mert szeretem őket, láttam, hogy mennyire elkötelezettek, hogy ezt a mezt képviseljék, sok pillanatban nagyon jól teljesítettünk, más pillanatokban pedig nem teljesítettünk jobban, mint az ellenfél, és az ellenfél nyert. Beszéltem arról a hozzáállásról, ami ebben a csapatban az első naptól kezdve megvan, amit az Empoli elleni meccsen nem láttam. Ez tanulságul szolgál, hogy ne ismételjük meg újra ezt a hibát.

Készen állok-e a holnapra? Természetesen. A Hellas Verona jó csapat, jó meccs vannak mögötte. A szurkolók? Nekik mindig megvan a szabadságuk, hogy kifejezzék érzéseiket, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy a munkára koncentráljunk, arra, amit tennünk kell, plusz a csalódottságot, amit a szurkolók ma éreznek, mi is érezzük. A kiesés miatti csalódottságot mi is ugyanúgy érezzük, mint ők. Ugyanaz a csalódás és ugyanaz a düh. Ezt valami pozitívvá kell változtatni, nem szabad megismételni azt, amit az Olasz Kupában láttunk. A maximumot kell nyújtanunk, hogy képesek legyünk felvenni a versenyt. A bajnokságban minden meccs bonyolult, ha ilyen a környezet, akkor még inkább igaz ez. Készen kell állnunk arra, hogy a megfelelő módon, koncentráltan nézzünk szembe az ellenféllel, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból, hogy végül az eredmény a mi oldalunkon legyen.

Khéphren Thuram? Amikor döntést hozok, akkor mindent figyelembe veszek. Rengeteg időt szánok a döntés meghozására. Nem vagyok inkompetens, igenis kompetens vagyok. Nagyon kompetensnek tartom magam, ez egy általános kontextus, hogy mindig a legjobb csapat játsszon, minden pillanatban a legjobbat nyújtsuk. Amikor Khéphren Thuram játszott, nagyon elégedett voltam vele, nagyon jól teljesített; amikor nem játszott, tökéletes hozzáállást mutatott, amilyennek egy ilyen szintű profinak lennie kell. Dühös volt, hogy nem játszott, ezt kell éreznie, de pozitívan állt a csapattársakhoz, segített nekik, és amikor bejött, sokat adott nekünk. Remélem, hogy így folytatja és fejlődik, mert van még hova fejlődnie fizikailag, technikailag és mentálisan is, 22 éves, és még fejlődhet.”