Tegnap délután a Juventus bejelentette, hogy Federico Gattival megszületett a megállapodás, és a védőjátékos 2028-ig érvényes hosszabbítást kapott.

A játékos is nyilatkozott ezt követően a klub hivatalos Twitch-csatornáján, és természetesen nagy boldogságról számolt be: „Nagyon boldog vagyok, hogy meghosszabbítottam a szerződésem. Örülök, s nagyon sok érzés kavarog bennem, főleg mivel láttam a szüleim és a családom. Folytatódik a történet a második családommal.

Ez a hosszabbítás rengeteget jelent. Minden reggel elhaladok a ház mellett, ahol felnőttem, és ahol nagyapám élt. Ez mindig emlékeztet a múltra. Amikor elhagytam az otthonom a futballért, akkor 20 éves voltam, és soha nem gondoltam, hogy vissza fogok térni Torinóba, hogy itt éljek. Most viszont a Juventusnál vagyok, és ez egy álom megvalósulása minden egyes nap. Olykor viccelődök az osztálytársaimmal, akik azt mondják, hogy egy álomban élek. És ez így igaz.

Példakép lennék? Ha ez így van, akkor ennek örülök. Szeretném átadni, amit megtapasztaltam, hogy stimuláljak ezzel mindenkit. Első kézből éltem meg, mit jelent a nehézségek legyőzése, és mit jelent, ha az ember mindig hisz abban, hogy le tudja ezeket győzni. Most pedig nem fogok megállapodni vagy leállni, sőt, inkább haladok tovább az úton.

Gattone? Tetszik ez a becenév, most már kicsit ikonikus hangzása van, és szerintem illik hozzám. Ajándék a hosszabbításhoz? Jó lenne nyerni egy trófeát. Ezt akarom, ez jár az agyamban. Nem tudom, hogy meg fog történni vagy sem, de az biztos, hogy ismét győztes csapat leszünk. Remélem, hogy minél hamarabb, mert erről sokszor álmodtam, és őrületes érzés lenne ezt a valóságban is átélni. Mindent elkövetünk, hogy elérjük ezt a célt.

Az érkezésem a Juventushoz? Különös hét volt, sok ajánlat érkezett több Serie A klubtól, s úgy éreztem, életem lehetőségéről van szó. Nem tudtam, mire számítsak, aztán jött a Juve, amely már előzőleg is érdeklődött, s mivel felmerült, hogy több csapat komoly lépéseket fog tenni a szerződtetésem ügyében, az átigazolási időszak utolsó napjaiban úgy döntött a vezetőség, hogy leigazol engem. Emlékszem, hogy hajnalban hagytam el Nápolyt, nulla fok volt talán, és én egy ingben voltam, de annyira dolgozott bennem az adrenalin, hogy szinte semmit sem éreztem. Aztán az utolsó pár hónapot a Frosinonénél töltöttem, és ez helyes döntés volt a karrierem tekintetében, majd megkezdődött a torinói kaland.

Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki a Juventushoz tartozik, amiért ezt lehetővé tették. A csapattársaimnak, akik mindig mellettem voltak, még akkor is, amikor nem mentek túl jól a dolgok, az edzőnek, a stábnak és a fizioterapeutáknak, akik mindig mindent megtettek, hogy itthon érezzem magam.”