Aurelio de Laurentiis nem a visszafogottságáról híres, és vérbeli nápolyiként azzal sem lehet vádolni, hogy túlságosan jó kapcsolatot ápolni az északi jelentős klubokkal/klubelnökökkel, ám nemrégiben egy eseményen mondott beszédet, amiben szükségszerűnek nevezte a mostanra elvileg háromcsapatosra vékonyodott Szuperligát.

„A Szuperliga annak köszönhetően született meg, hogy a szervezetek a mi tőkénkre és befektetésünkre akarnak építeni. Milyen érdeke fűződjön a Real Madridnak, a Juventusnak vagy a Napolinak a BL-ben futballozni, adósságba vernie magát azért, hogy 70-80-90-100 millióval nagyobb bevételre tegyen szert, ha ehhez 200-300 millió eurós befektetés szükséges? Ez így nem működik.

Az Európai Klubszövetség tagja vagyok, és mindig mondtam Andrea Agnellinek, hogy hibázik a Szuperligával, mivel arra törekedtek, hogy főszereplői legyenek a rendszernek, de ehelyett demokratikusan nyitva kellett volna hagyni az ajtót mindenki előtt.

Létre kell hoznunk egy másik versenysorozatot, és ezt az UEFA-tól távol kell tartanunk, az UEFA csak valamilyen főtitkári pozíciót kaphatna. Ezt követően pedig a klubok adott százalékot biztosítanának az UEFA-nak a bevételből, nem pedig fordítva, hogy ők fizessenek nekünk valamennyit.

Agnelli, Perez és a többiek ott hibáztak, hogy nem azt jelentették ki, hogy a futball a szervezetek miatt került mellékvágányra. Ők folyamatosan a változást ígérik, de ez soha nem történik meg. Mindig olyan üzenet érkezik, hogy gondolkodnak rajta, lássuk, mi fog történni. Miközben a futballnak folyamatosan fejlődnie kellene.”

A Napoli elnöke nem egyszerű ember, és sokszor parázs hangulatú sajtótájékoztatókon nyilvánul meg.

„Szó sincs róla, hogy utálnám az újságírókat. A sajtótájékoztatóim azért vannak tele élettel, mert hülye kérdéseket kapok. Nem arról van szó, hogy nem vagyok kíváncsi a megjegyzéseikre, de ezek egyszerűen banálisak. Olyan, mintha egymástól másolták volna a mondanivalót, senki nem tud semmi újat kigondolni?”

Ezt követően az elnök arról beszélt, hogy a közvetítési jogok egyre magasabb díja mellett a társaságok egyre nagyobb betekintésre vágynak, de ez nem minden esetben szerencsés.

„El tudják képzelni a játékosokat az öltözőben, miközben adott meccsre próbálnak hangolódni, például Kosztasz Manolasz épp imádkozik, a kis vallási ereklyéit csókolgatja, egy másik játékos az ég felé tartja a karjait ima közben, egyik játékosnak kilóg az egyik golyója a kép szélén, jobbról bevillan egy lompos, aztán megérkeznek a kamerák, és azt mondják, hogy a Sky vagy akármelyik társaságtól jöttek? Hülyéknek tűnnénk akkor.

Amikor azt mondom, hogy a futball nem működik, akkor arra gondolok, hogy az ómódisága miatt van ez. Amikor a Sky közvetítésekbe kezdett, akkor nagyszerű tévéállomás volt, nagyon angolszász stílusú. Most viszont látható, hogy még a RAI vagy a Mediaset is jobb, mivel tanultak a modellből, és feljavult a közvetítésük.”