Torinó hercege, Claudio Marchisio a közelmúltban jelentette be visszavonulását, s a Juventus szurkolóinak körében nagy népszerűségnek örvendő középpályás a DAZN munkatársának adott hosszabb nyilatkozatot, amely során természetesen szó esett a mostani csapatról is.

"Vannak pillanatok, amikor úgy gondolom, hogy edző is válhat belőlem, mert a labdarúgás volt az életem, s gyakran azon kapom magamat, hogy a mérkőzéseket elemzem a csapattársaimmal. A mérkőzések elemzése azonban nem jelenti, hogy tudnám is, hogyan legyek edző." - mondta a folytatással kapcsolatosan Marchisio.

"Simone Inzaghi igazán meglepett az edzői kvalitásaival, mivel jó teljesítményt nyújt a Laziónál. A szabály szerint a csatárokból nem lesznek nagy edzők."

Természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy Marchisio idővel a Juventus igazgatóságában talál majd munkát.

"El tudom képzelni a jövőt a Juvénál, azonban ez nem jelenti, hogy valóban bekövetkezik majd. Spekulálok, hogy könnyebben megértsem, mit tartogat számomra a jövő.

Szívesen játszottam volna Ronaldóval. Az ember döntései az életben sajnos nem kötődnek össze az érkező játékosokkal. Lenyűgözött Rodrigo Bentancur és Paulo Dybala is. Úgy gondolom, hogy Dybala a legjobb négy-öt 10-es egyike a Juventus történetében.

Soha sem voltam igazán képes visszafogni magamat, különösképpen akkor, amikor fiatal voltam. Rengeteg buta dolgot csináltam. Ezek közül a legnagyobb 18-19 éves korom körül történt. Az első csapattal edzettem Fabio Capello edzősége alatt, s úgy döntöttem, hogy az autóban alszom egy átbulizott éjszaka után.

Reggel Del Piero autójának hangjára ébredtem. Az autóban aludtam, mert nem lett volna szerencsés hazamenni. Alex megdicsért a pontosságom miatt, de nem tudta, hogy az autóban aludtam."

Hosszú pályafutása alatt Marchisio számos szakemberrel együtt dolgozhatott a torinói klubnál..

"Az első fontos edzőm Didier Deschamps volt. Fiatal voltam, ő pedig hitt bennem egy olyan nehéz évben, mint az, amit a Serie B-ben töltöttünk. Ciro Ferrara adott nekem identitást a pályán, az ő irányítása alatt váltam góllövő középpályássá, ami utána még éveken keresztül voltam.

Antonio Conte nagyon fontos volt mindannyiunk számára. Visszahozta a Juventus lelkét. Conte győzelemre vezetett bennünket a pályán, de mindenekelőtt győzelemre vezetett bennünket a saját fejünkben.

Hiányzik a játék. Hiányzik a tavasszal nyírt gyep illata, hiányzanak a reflektorok, a közönség, de még az is, hogy egy új mezt húzok magamra. Hiányzik a gólszerzés izgalma, mikor észre sem veszed, mennyi oxigént veszítesz. A gólöröm többet kivesz az emberből, mint a hosszú sprint, ami ahhoz kell, hogy gólt szerezzen."