Kemény mérkőzésen tudta otthon tartani a három pontot a Juventus, amit leginkább Paulo Dybalának köszönhetünk . A pályán végül sikerült győzelmet aratni, viszont a lelátókon csúnya vereségbe ütköztek a Juventinók, mert az a maroknyi orosz drukker hihetetlen atmoszférát varázsolt, amiből erőt bírtak meríteni a vendégek. Nehéz menet volt ez a hazaiak számára, a moszkvaiaknak úgy alakult a mérkőzés ahogy szerették volna, de nem bírták megtartani az előnyt a hármas sípszóig. Nem volt ez egy látványos meccs, és még finoman fogalmaztam, de ezúttal nem a komplikált módszerek számítottak megoldásnak, hanem a legegyszerűbb eszközök voltak a leghatásosabbak.

Arra mindenki felkészülhetett, hogy a Loko keményen fog védekezni, és kontrára fognak berendezkedni, nem meglepő módon, elvégre az oroszok találták ki ezt a játékstílust, rájuk jellemző leginkább a kontrázás. Teljes mértékben átadták a Juventusnak a kezdeményezést, ők csak a gyors ellentámadásokra készültek, amelyekben mindig megvolt a veszély. Papíron nagyon jól mutat az olaszok labdabirtoklása, viszont a valóságban ez eléggé meddő mezőnyfölény volt. Tisztán látszódott az is, hogy mire készült Sarri mester, távoli lövések és beívelések tömkelegét láthattuk. Egy ilyen ellenfél ellen ez a leginkább járható út, mert ugyan lehet próbálkozni kisebb akciókkal, rövid passzos összjátékkal, de mikor tíz ember együttesen, fegyelmezetten védekezik, akkor olyan sok dolgot nem tud tenni a támadó együttes, mint erővel megoldani a feladatot. Mint láthattuk, a távoli átlövések sikeresnek bizonyultak, csak türelem kell hozzá.

Ennek fényében, hogy tudjuk mi volt a terv, érdekesnek tűnt a kezdő összeállítása. Sokkal egyértelműbbnek tűnt volna trequartista szerepkörben bizalmat szavazni Bernardeschinek,  Matuidi helyett pedig Rabiotnak. Mindkét fiatal játékos ismérve, hogy tudnak és mernek is távolról kapura tüzelni, ezért sokkal logikusabb lépés lett volna már kezdőként számolni velük. Erre a mester is rájött, ugyanis őket cserélte be, Higuaínnal karöltve. Nagy pozitívum, hogy Sarri jól tud a cserékkel belenyúlni a meccsbe, akik feljöttek, azok mind jól teljesítettek, míg a gyenge pontokat időben észrevette a tréner, és addig lecserélte őket, míg nem volt késő.

A támadásokban a már megszokott, és jól működő 4-3-1-2-es hadrendet alkalmazta a Mister, ami ezúttal sem vallott szégyent. Ugyan nem éppen ez a legmegfelelőbb felállás a betömörülő gárdák ellen, mivel a széleket csak a szélső védők tudják igazán bejátszani, így pedig azért sokkal sebezhetőbb a már így is komolyan feltolt védelem. A jobb oldalon nagyon komolyan próbálkozott a Juventus, köszönhetően a bombaformában játszó Cuadradónak, aki nagyszerű teljesítménnyel rukkolt elő, míg középen Pjanić osztogatta a jobbnál jobb labdákat. 

A védekezésről olyan sokat nem lehet beszélni, ugyanis a piros-zöldek nem igazán támadtak, de mikor éppenséggel offenzívára szánták el magukat, akkor sem  felállt, rendezett védelemmel találták magukat szembe. Mikor Dybala és Higuaín egyszerre volt a pályán, akkor védekezésben 4-3-3-ra váltott át a torinói csapat, míg mikor a két argentinból az egyik hiányzott a gyepről, akkor  4-3-1-2-es felállásban védte a kapuját az olasz egyesület.

A kapott gól: A hibás Bonucci, aki nem tudta eltakarítani a játékszert, de Cuadrado sem volt teljesen ártatlan, mert rászaladt Miranchukra, miközben embere, João Mário teljesen üresen volt. Az oroszra Alex Sandro vélhetően odaért volna, a kolumbiai is rossz döntést hozott, de a hibás mindenképp az olasz.

Egyéni teljesítmények:

• Szczęsny: A legjobb tudása szerint játszott, azt a lövést lehetetlen volt védeni. Két alkalommal hárított, hibátlanul passzolt, összesen tizenötször, ebből négy hosszú átadás volt. Ez még annak tükrében is szép teljesítmény, hogy az oroszok nem eszközöltek komoly letámadást.
• Cuadrado: Miralem esetében emlegette Sarri, hogy számára a kitűzött cél a 150 labdaérintés. Ezt meglepetésre először nem a bosnyák teljesítette, hanem Cuadrado, aki ezen az összecsapáson 151 alkalommal ért hozzá a játékszerhez, amivel rekorder lett a Juventus-játékosok körében, ugyanis Bianconero futballista a BL-ben még nem ért ennyiszer labdához. Az egész jobb oldalt bejátszotta, kiosztott egy asszisztot is, rengeteg beíveléssel próbálkozott, amiből olyan sok nem talált embert, de kétségtelenül több próbálkozásban is benne volt a veszély. Annak ellenére, hogy a támadásban jeleskedett igazán, a védekezésben is nagyon komoly teljesítményt pakolt le az asztalra. Nevéhez fűződik két tisztázás, két közbeavatkozás, három szerelés, nyolc megnyert párharc (a tizenkettőből), két kulcspassz, két sikeres csel, százkettő pontos passz (88%), egy pontos beadás a hétből és hat pontos hosszú átadás.
• Bonucci: Volt egy nagyon komoly mentése, mikor megakadályozott egy kibontakozó kontrát, de mindhiába, ha közben többször is hibázott, ráadásul egyik miatt gólt is kapott együttese. Nem játszott jól, pedig eddig jó formának örvendhetett. Feljegyezhet három tisztázást, egy közbeavatkozást, egy szerelést, négy megnyert párharcot, 
• de Ligt: Neki sem volt olyan sok teendője, egyszer tisztázott, egyszer szerelt, hat párharcot nyert meg.
• Alex Sandro: Jó szokásához híven csendben tette a dolgát. Az összes párharcát megnyerte (tíz darab), kiosztott két kulcspasszt, egyszer tisztázott, egyszer közbeavatkozott, egyszer szerelt.
• Khedira: Nem sok pozitívumot tudok elmondani róla, de az nem semmi, hogy hibátlanul passzolt, összesen harmincnyolc alkalommal. Párharcból mindössze egyet tudott megnyerni, egyszer szerelt, egyszer pedig tisztázott. 
• Pjanić: Jó formája továbbra is kitart, köszönhetően annak, hogy a védelmet egészen magasra fel lehetett tolni, és az egész csapat a Lokomotiv tizenhatosa körül volt, ezért nagyon közel helyezkedhetett a kapuhoz, és rengeteg kulcspasszt ki tudott osztani, szám szerint ötöt. Természetesen nem csak ebben merült ki a tudománya, kétszer szerelt, egyszer közbeavatkozott, megnyert öt párharcot és emellett még 89% pontossággal tudott passzolni.
• Matuidi: Olyan sok jót róla sem tudok írni, a szokásos "belerúgok a labdába egy nagyot, majd lesz valahogy" elvet alkalmazta, ennek köszönhető, hogy védekező statisztikái nem mondhatóak rossznak, de egyébként nem játszott jól, volt mikor addig bohóckodott a játékszerrel utolsó emberként, hogy elvették tőle a labdát. Kiosztott egy kulcspasszt, öt párharcot megnyert, háromszor közbeavatkozott, egyszer szerelt, egyszer tisztázott.
• Bentancur: Ismételten trequartista szerepkörben vetette be Sarri, ezúttal nem bukott meg ez az ötlet, de nem is lett siker. Ugyan jól tudott passzolgatni a támadókkal, de ez csak a meddő labdafölényhez volt elég, kulcspasszokkal nem tudta tömni társait, és távoli lövésekkel sem próbálkozott. Mikor visszakerült a helyére, akkor sokkal pofásabb játékra volt képes, és ekkor tényleg hasznos tudott lenni. Kétszer szerelt, egyszer tisztázott, megnyert hat párharcot.
• Dybala: Az ő duplája döntött, és a lényeget ezzel el is árultam. Végig benne volt a veszély a játékában, és emellett még két kulcspasszt is kiosztott. Hét megnyert párharc mellett még szerelni is tudott.
• Ronaldo: Ha nem az ötszörös aranylabdásról lenne szó, akkor azonnal le kellett volna kapni a pályáról. Az égvilágon semmi veszély nem volt a lövésiben, nyolc alkalommal próbálkozott, de mindhiába. Említésre méltó volt tőle a három csele, egy kulcspassza, öt megnyert párharca, egy közbeavatkozása.

• Higuaín: Jól szállt be, voltak jó megmozdulásai, próbálkozásai. Kiosztott egy kulcspasszt, és megnyert egy párharcot.
• Rabiot: Teljesen más, mint Khedira vagy Matuidi, nagyon hasznosan játszott. Három fontos átadást számlálhat össze, két csel és három megnyert párharc mellett.
• Bernardeschi: Szintén jó cserének bizonyult, egy kulcspasszt is ki tudott osztani

Meccs embere: Paulo Dybala