A Juventus tehetsége, Moise Kean a SoccerBible magazinnak adott hosszú interjút, s a beszélgetés során az életéről, a pályafutásáról és a céljairól beszélt.

"Amikor a Juventushoz jöttem, megértettem, hogy a dolgok meg fognak változni. A Juventus segít fejlődni és férfivá válni minden tekintetben, amit csak akar az ember. Rengeteget tanul, anélkül, hogy észrevenné. Technikai téren fejődtem, de az a célom, hogy minden egyes nappal tovább és még tovább fejlődjek. Tudatában vagyok annak, hogy olyan mezt viselek, amely felelősséget hordoz, de ez nem teher. A pályafutásomra összpontosítok." - mondta a Juventus ifjú gólfelelőse.

"Biztos vagyok benne, hogy pillanatnyilag nincs még egy csapat, amely annyira segíthetne a fejlődésben, mint a Juventus. Itt születtem, s szinte mindig is a fekete-fehér mezt viseltem. Természetesen nem tudhatom, hogy mit tartogat a jövő, de azt biztosan tudom, hogy mindig tudásom legjavát nyújtom majd.

Úgy gondolom, hogy a legnagyobb célt mindenki ismeri: megnyerni a Bajnokok Ligáját. Amit a Juventusnál tanítanak, hogy mindig mindent beleadj, legyen szó bármilyen feladatról."

Cristiano Ronaldo személyében Kean együtt edzhetett a világklasszissal, azonban az olasz tehetség soha sem kér tanácsokat tőle. 

"Az edzéseken megpróbálom figyelni minden mozdulatát, kezdve a hozzáállásától a pályán, egészen a akaratáig, hogy eddzen, játsszon, s mindig készen álljon. Annak, hogy nagy bajnokokkal edzhet az ember, olyan haszna van, amit nem lehet alábecsülni. Nem vagyok olyan alkat, aki tanácsokat kér, de csendesen figyelek, s amit megtanulok, próbálom alkalmazni a pályán.

Didier Drogba kétségkívül inspirációt jelentett. Nagyon szerettem, a példaképeim egyike volt. Figyeltem, ahogyan mozog, s ahogyan újra és újra gólt szerez. Bámulatos volt. Amikor fiatalabb voltam, kedveltem Mario Balotellit, különösképpen az Internél töltött időszakában. Mario is inspirációt jelentett.

Középpályásként akartam játszani, de az apám nem örült ennek. »A kilences számú mezt kell viselned«, mindig ezt mondta, s azzal is megfenyegetett, hogy nem visz el az edzésre. Most azt mondhatom, hogy mindvégig igaza volt.

A családomat is köszönet illeti azért, hogy erre a szintre jutottam. Az elkötelezettség, az áldozat és a temperamentum olyan dolgok, amelyeket otthon tanultam meg. Az édesanyám azt akarta, hogy előbb tanuljak, de nem egyszerű dolog összekötni a két dolgot. Végül a vágyam, hogy labdarúgóvá váljak, legyőzött minden mást. Az anyukám büszke a pályafutásomra, s soha sem juthattam volna idáig a családom nélkül."

Kean már három alkalommal a nemzeti csapatban is szerepelhetett, s ezalatt két találatot jegyzett.

"Nem számítottam a behívóra. Ferrarában voltam az U21-es csapattal, közvetlenül az Anglia elleni mérkőzés után. Luigi Di Biagio odajött hozzám, s azt mondta nekem, hogy csatlakoznom kell a felnőtt kerethez. Képzelhetik, mit éreztem... Belgiumban mutatkozhattam be az USA ellen, a második félidőben álltam be, s úgy gondolom, hogy jó teljesítményt nyújtottam. Az azúrkék mezt viselni a csúcsa mindannak, amit tanultam: mindig készen kell állni, s minden nap keményen kell dolgozni, mert soha sem tudhatod. Nagyon fontos pillanat volt a pályafutásomban."