Amikor megközelítőleg két hete a Juventus leigazolta Carlos Tévezt, Beppe Marotta előtt opciók nyíltak meg. Nem csupán azért, mert klasszist igazolt csatárposztra, amelyre évekig vártak a szurkolók és minden bizonnyal a tréner is, hanem amiatt is, mert ezt követően a támadó részleghez érkező bármely játékos plusznak tekinthető, nem pedig egy tátongó űr pótlására érkező játékosnak.

A Stevan Jovetić aláírásáért való hajsza? Már egyáltalán nem annyira égető fontosságú.

Licitpárbajt folytatni egy csapat ellen egy olyan játékosért, akire a Juventusnak rendkívüli szüksége van? Nincs égető szükség erre olyan mértékben, mint amennyire megközelítőleg egy hónapja volt, főleg mivel Carlos Tévez jelentős szerepet tölt már be a keretben.

Ez azt jelenti, hogy a montenegrói csatár, aki Beppe Marotta és csapatának célpontja volt az utóbbi két nyáron, ha nem régebben, már nem az a játékos, akire a Juventusnak szüksége van a klasszis támadó játékos tagadhatatlan hiánya okán. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Juventus vezetése nem szeretné, ha a játékos a következő szezont bianconero mezben kezdené.

A Fiorentina játssza a kemény fiút, tartja magát az álláspontjához, és nem kíván engedni a huszonhárom éves montenegrói válogatott árából. A harminc millió eurós átigazolási díj természetesen jelentős kerékkötője a csatár átszerződésének, azonban az is tény, hogy a firenzei csapat nem kívánja eladni legjobb futballistáját a torinóiaknak, és próbálkoznak, hátha sikerül nyélbe ütni valamilyen üzletet más csapatokkal. Talán ha egy angol, mély zsebekkel rendelkező csapat jelentkezne a csatárért és két zsák készpénzt tenne le az asztalra a Fiorentina vezetősége elé, akkor más lenne a helyzet, de pont a Juventus kívánja megszerezni az eligazolni kívánó fiatalt — a firenzeiek azonban nincsenek már abban a kecsegtető helyzetben, mint az átigazolási szezon elején.

Emlékezzünk csak vissza, mit mondott a Juventus igazgatója, amikor bemutatta Fernando Llorentét a sajtónak:

„Jovetić? Ő egy opciót jelentett számunkra a nyár folyamán, de figyelembe véve a feszült viszonyt a Fiorentinával, úgy hiszem, hogy jelen pillanatban készen vagyunk. Elégedettek vagyunk az igazolásainkkal.”

„A tárgyalások újra kezdődhetnek? Minden megtörténhet mostantól egészen augusztus 31-ig, hiszen az átigazolási piacon egyik napról a másikra is megváltozhatnak a dolgok. Ki tudja? Talán augusztus végén a Fiorentina ingyenes kölcsönadás keretében kínálja majd nekünk.”

Hölgyeim és uraim, olyan ember mondta mindezt, aki már nyélbe ütött néhány igazolást élete során. Az átigazolási időszak végén érkező ingyenes kölcsönadási opció megemlítése külön bája a mondandónak. Azonban mindamellett, hogy Giuseppe Marotta megszurkálta kicsit a firenzei klubvezetőket, arra is utalt, hogy mit is jelent Carlos Tévez és Fernando Llorente érkezése az ő számára — a rugalmasság lehetőségét.

Carlos Tévez keretbeli jelenlétével már nincs akkora szükség Stevan Jovetić klasszisára (aki múlt héten állítólag visszautasította a Napoli ajánlatát, mivel a Juventus az egyetlen opció számára, és így a Juventus ajánlatára vár, legyen az készpénzes vagy játékosokat is magában foglaló), mint hetekkel ezelőtt, amikor még az ikonikus tízes mez is szabad volt. Ez azt jelenti, hogy a Juventus vezetői már nem kénytelenek megfizetni a firenzei lilák által meghatározott árat, ami Carlitos Tévez érkezése előtt elkerülhetetlennek tűnt.

Ne feledjük, hogy a montenegrói játékos a torinói zebrákhoz kíván igazolni, amely ha megtörténik, nem kis mértékben erősítené meg a Juventus teljesen átalakult támadó alakzatát. Nehéz nem álmodozni kicsit az opciókról, igaz? Már szinte szemünk előtt láthatjuk a 4-3-3 alakzatban felálló csapatot, amelynek támadó hármasa a Tévez - Llorente - Jovetić trió, aminél nehéz virgoncabb csatársort elképzelni, és ez minden bizonnyal a Juventust meglepetéscsapatból a Bajnokok Ligájának egyik határozott esélyesévé emelné, mivel a csapat többi egysége már a helyén van.

Ezt a gondolatot figyelembe is véve azonban elmondható, hogy a Juventus csapata, ahogy Beppe Marotta fogalmazott, eléggé késznek tekinthető, ami a csatárokat illeti. Hogy ez a kijelentés a Sampdoria egykori igazgatójától csak a taktika része volt, hogy megtörje a Fiorentina vezetőségét, vagy más célja volt, az még kérdéses. Azonban most mozgástere van az igazgatónak, amely nem létezett azelőtt, hogy Carlos Tévezt leigazolta, és amely helyzetet kihasználhatta volna a Fiorentina.

Giuseppe Marotta csupán azt teszi, amit bármely valamire való igazgató tesz: figyeli a piac alakulását és nem fizet ki rendkívül túlzott árat olyan játékosért, akit amúgy csapatához kíván csábítani. És ha figyelembe vesszük a huszonhárom éves csatár sokak által elismert minőségét, ezt a múltban mindeddig nemigen tehette meg az igazgató.

Danny Penza írása nyomán