A FootMercato nemrégiben érdekes sztorit szellőztetett meg korunk olasz sikercsapatáról, amelyben szellemszponzorok, cinkosság az FIGC részéről, és maffiakapcsolatok szerepelnek.

A forrás egy bizalmas jelentésre hivatkozik, amely átláthatatlan pénzügyi gazdálkodásra, a kétes szponzorokra, az egyes ultrákkal való aggasztó kapcsolatokra és az állítólagos intézményi beavatkozásra vet fényt. A bizalmas dokumentumot egy Londonban működő pénzügyi tanácsadó készítette egy klubvásárlásban érdekelt fél megrendelésére, és a szabálytalannak tartott pénzügyi irányítás mechanizmusairól, a befolyásos csoportok aggasztó közelségéről és a széleskörű intézményi beavatkozásról tanúskodik. A fiktív szponzorok, a kreatív könyvelés és a FIGC állítólagos beavatkozása a bajnokságból való kizárás elkerülése érdekében egy olyan rendszer, amely a jelek szerint lehetővé tette az Inter számára, hogy a csúcson maradjon annak ellenére, hogy a jelentés szerint a gazdasági realitás a felszámoláshoz és a Serie A-ból való kizáráshoz vagy akár az alacsonyabb ligába való visszaszoruláshoz kellett volna vezetnie.

A jelentésben szereplő időszak a Suning első éveire, a 2016-2019-es időintervallumra vonatkozik, és az Affaritaliani.it olasz weboldal tete közzé a dokumentumot, amely kétségbe vonja az akkoriban rögzített egyes bevételek valós és jogos jellegét, különösen az ázsiai szponzorokhoz kapcsolódó bevételekét.

A dokumentum szerint a klub közel 300 millió euróra tett szert kínai tőke formájában. Mióta 2016-ban átvette a klubot, a kínai Suning csoport „regionális szponzorok” hálózatát hozta létre, amely három szezon alatt (2016-2019) közel 300 millió eurós bevételt generált. A jelentés szerint ez az összeg az Inter FC teljes bevételének 27%-át öleli fel a adott időszakban, ebből 131,4 millió euró a Suninggal kötött csoporton belüli szerződésből származik, további 165,6 millió euró pedig az elemzés szerzője által „kétesnek” minősített harmadik féltől. Az ilyen, gyakran ideiglenes és nehezen nyomon követhető szerződésekből származó bevételek általában a klub számláinak mesterséges feltöltését és az UEFA pénzügyi fair play követelményeinek való megfelelést szolgálják. Az Intert 2015-ben az UEFA a gazdasági szabályok be nem tartása miatt már büntette, akkor egy olyan megállapodás született, amely előírja, hogy 2019-ig vissza kell térni a kiegyensúlyozott költségvetéshez.

A Suning irányítása alatt a klub költségei jelentősen megnőttek. A játékos- és személyzeti költségek a 2016-os 124 millió euróról 2019-re 192 millió euróra emelkedtek, míg az egyéb működési költségek ugyanebben az időszakban 211 millió euróról több mint 310 millió euróra ugrottak. Ebben a kontextusban a hagyományos bevételek (televíziós jogdíjak, jegyeladások) nem voltak elegendőek a hiány pótlására. Az egyetlen gyors és jelentős mozgásteret a kereskedelmi és szponzori szerződések jelentették, amelyeket a milánóiak leginkább a kínai vállalatokkal kötöttek. A partnerek között jelenik meg a FullShare Holding (turizmus), a King Down Investment (online utazás), az iMedia (sportmarketing), valamint egy részvénytársaságot, amely 10 millió eurós szerződési díjat és 25 millió eurós éves támogatást fizetett az Inter márka délkelet-ázsiai népszerűsítése érdekében.