Lehet, hogy a teljesítményén nem látszik, de Andrea Pirlo a 2013/14-es szezon végeztével 35 éves lesz és lehet, hogy rám fog cáfolni, amikor azt mondom, hogy ő sem futballozhat örökké. Mint a focin kívüli másik nagy szerelme (a bor), Pirlo teljesítménye is az idő előrehaladtával lesz egyre jobb, viszont előbb-utóbb el kell érkeznie annak a napnak, amikor szögre akasztja a stoplist.

A 2011/12-es szezonban valószínűleg Pirlo jelentette a különbséget a Juventus és a Serie A többi csapata között. Bár a mögöttünk lévő bajnokságban úgy tűnhetett, hogy a talján passzkirály kissé háttérbe szorult a szenzációs idényt produkáló Arturo Vidal mögött, de ez nem azt jelenti, hogy a chilei közvetlen helyettese lenne Pirlonak. Ahogy Claudio Marchisio sem az, ennek ellenére a Juventusnak mégsem kell a költeni arra, hogy Pirlo utódját megtalálják, elég lesz házon belül körülnézni és meglátni a fiatal Paul Pogba-t.

Pogba a Manchester Unitedet hagyta el a több játéklehetőség kedvéért és ez a Vörös Ördögöknek elég fájó veszteséget jelentett, a Juventus pedig egy fiatal tehetséget nyert az üzlettel. A francia sokat fejlődött Torinóban és érett, jó játékával valószínűleg még az edző elvárásait is sikerült felülmúlnia rögtön első szezonjában.

Hogy tudja e helyettesíteni a kiváló játékmestert, az közel sem biztos, viszont ebben az idényben felfedezhettünk olyan párhuzamokat a két játékos játékában, amik biztatóak lehetnek a kérdés megítélését illetően. Pogba 27 mérkőzésen kapott lehetőséget a szezonban, ebből 15 alkalommal végigjátszotta a 90 percet is és 9 esetben cserélték le, ami tisztán mutatja, hogy még mindig a fejlődési szakasz elején tart. Ezzel szemben Pirlo 32 meccséből csak egyszer nem játszotta végig a teljes játékidőt.

Teljesítmény szempontjából ugyan senki meg sem közelítette Pirlo 2070-es pontszámát, de Pogbának sem kell szégyenkeznie a 980 pontjával, továbbá ő volt a nyolcadik legeredményesebb gólszerző a szezonban, olyan nevek után mint például Marchisio, Giovinco vagy Vucinic.

Érdekes módon Pirlo és Pogba ugyanannyi gólt szereztek (5-5 találat), viszont az olasz lövéseinek pontosságában (52%) még felülmúlja fiatal francia csapattársát (35%). Nem meglepő módon azonban Pirlo eme dominanciája nem csak Pogba vonatkozásában áll fenn, hanem az összes csapattársát felülmúlja. Ezt mutatja az is, hogy 95%-os mutatójával messze az olasz játékmester alakította ki a legtöbb gólhelyzetet, e téren a második Arturo Vidal a maga 63%-ával. A nyilvánvaló gyengébb mutatói ellenére - Pogbánál ez a szám 22% - azonban a francia játékosnak semmi oka a csalódottságra, hiszen kevesebb játékpercet töltött a pályán mint Pirlo és Vidal.

A passzpontosságban is kissé alulmarad a francia a maga 83%-os mutatójával, hiszen Pirlo 87%-ban pontosan adja tovább a zsugát, ugyanez a helyzet a szereléseknél is, amiben Pogba 67%-a még nem közelíti meg Andrea 73%-os mutatóját. Azt mondhatjuk, hogy Pirlo az idényben háromszor vétett komoly védekezési hibát, míg Pogbánál ez a szám kicsivel több volt, habár ő egy piros lapot is begyűjtött.

Pogba - bár mutatói (még) valamivel gyengébbek mint Pirloé és a posztjuk sem teljesen azonos - lehet a Juventus zseniális húzása az olasz karmester pótlására. A Juventus rendelkezik jelenleg a futballvilág egyik legjobb középső középpályájával. Marchisio és Vidal feladata Pirlo tehermentesítése és ezt remekül el is látják, viszont ha valamelyik távozik (legtöbb esélye erre Marchisionak van), akkor Pogba helyettesítheti, így viszont minden esélye elszáll, hogy Pirlo utód legyen belőle. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy az a leginkább testhezálló  feladat számára, hogy Vidal és Marchisio mellett játsszon, ne pedig mögöttük.

Készült Pete Sharland cikke alapján (squawka blog).