Hosszabb interjút közöl Antonio Contéval mai számában az egyik legnagyobb olasz napilap, a La Repubblica. Tekintve, hogy ez most nem a szokásos mérkőzések előtti nyilatkozat, a téma sem a Napoli elleni vasárnapi rangadó, hanem sokkal inkább maga Conte és persze a Juventus. A szokásostól némiképp eltérő stílusban, amolyan kérdés-válasz formában raktam össze az interjút, ahogy egyébként eredetileg is megjelent.
Íme a nyilatkozat az első szótól az utolsóig:
Antonio, ön akkor is pozitívnak ítélné meg a munkáját, ha a Juventus mindkét fronton másodikként zárná a szezont?
„Azt kérték tőlem a szezon elején, hogy próbáljam meg visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába, ugyanis ez alapvető fontosságú egyrészt gazdasági szempontból, másrészt pedig, hogy nagy játékosokat tudjon magához csábítani a csapat. Ezen kívül ismét látom a lelkesedést a csapaton, a stadion pedig még mindig minden mérkőzésre megtelik: innen nézve már nyertünk. Ettől függetlenül minimum a második helyen kell zárnunk a szezont, a BL jelenti az életet.”
És a scudetto?
„Vannak olyan minimális célkitűzések, amiket előzetesen nem írnék alá, és vannak az álmok, melyeket hajszolok ugyan, de nehéz őket megvalósítani. Hosszú utat jártunk be eddig a szezonban, talán jó lett volna, ha kicsit fokozatosabban fejlődünk. Azonban mi a Juventus vagyunk, itt egyedül a győzelem számít, így fel kell gyorsítanunk a tempót és vissza kell térnünk oda, ahol korábban voltunk. A gond az, hogy a Milán néhány évvel előttünk jár. A többiekkel szemben sikerült ledolgozni a lemaradásunkat, velük szemben még nem.”
Hosszabb interjút közöl Antonio Contéval mai számában az egyik legnagyobb olasz napilap, a La Repubblica. Tekintve, hogy ez most nem a szokásos mérkőzések előtti nyilatkozat, a téma sem a Napoli elleni vasárnapi rangadó, hanem sokkal inkább maga Conte és persze a Juventus. A szokásostól némiképp eltérő stílusban, amolyan kérdés-válasz formában raktam össze az interjút, ahogy egyébként eredetileg is megjelent.
Íme a nyilatkozat az első szótól az utolsóig:
Antonio, ön akkor is pozitívnak ítélné meg a munkáját, ha a Juventus mindkét fronton másodikként zárná a szezont?
„Azt kérték tőlem a szezon elején, hogy próbáljam meg visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába, ugyanis ez alapvető fontosságú egyrészt gazdasági szempontból, másrészt pedig, hogy nagy játékosokat tudjon magához csábítani a csapat. Ezen kívül ismét látom a lelkesedést a csapaton, a stadion pedig még mindig minden mérkőzésre megtelik: innen nézve már nyertünk. Ettől függetlenül minimum a második helyen kell zárnunk a szezont, a BL jelenti az életet.”
És a scudetto?
„Vannak olyan minimális célkitűzések, amiket előzetesen nem írnék alá, és vannak az álmok, melyeket hajszolok ugyan, de nehéz őket megvalósítani. Hosszú utat jártunk be eddig a szezonban, talán jó lett volna, ha kicsit fokozatosabban fejlődünk. Azonban mi a Juventus vagyunk, itt egyedül a győzelem számít, így fel kell gyorsítanunk a tempót és vissza kell térnünk oda, ahol korábban voltunk. A gond az, hogy a Milán néhány évvel előttünk jár. A többiekkel szemben sikerült ledolgozni a lemaradásunkat, velük szemben még nem.”
Elég lesz egy jó mercato a két csapat közti különbség kiegyenlítésére?
„A vásárláson túl mindannyiunknak fejlődnie is kell. Sokunk vállára most olyan teher nehezedik, melyet korábban még nem tapasztaltunk, például, hogy milyen is egy döntőben játszani, milyen érzés az első helyért küzdeni, ezek pedig olyan dolgok, melyek érzelmi szinten, egyfajta mentális stresszként terhelik meg az embert. A Coppa Italia elődöntője után adnom kellett egy nap pihenőt a játékosoknak, mert láttam rajtuk, hogy nem volt több energiájuk. Ez egy dolog a sok közül, mely a tapasztalathiánynak tudható be.”
Ön meg volt győződve arról, hogy ezt már az első évben be lehet pótolni?
„Igen. Ha nem így gondoltam volna, akkor ez egy öngyilkos küldetés lett volna. Bízok magamban, négy év kemény munkája során szinte mindig nyertem.”
Másnak érzi magát a júliusi énjéhez képest?
„Minden egyes lefutott szezon fejleszti az embert professzionális, vezetői és oktatói szinten is. Például sosem hittem volna magamról, hogy egyszer megváltoztatom a teljes játékrendszerét a csapatnak. Egy év egy nagy csapatnál annyit ér, mintha egy kisebbnél hat-hét évet töltene az ember, ezért ma érettebbnek érzem magam. Ettől függetlenül már csak azért is felkészültnek tartom magam, mert 13 évig voltam magas szintű játékos és tudtam mire számíthatok még akkor is, ha egy győzelemre éhes játékos szorongása eltörpül az edzőéhez képest.”
Ön tökéletesen megtestesíti mindazt, ami maga a Juventus. Nem túl sok ez egy amolyan félig kezdőnek?
„Nem én vagyok a Juventus, hanem Agnelliék. Mindazonáltal fiatal még a mi közösségünk, ezért is adtak időt nekünk a fejlődésre. De mivel ez kevés volt, így gyorsan kellett megoldani ezt a feladatunkat. Nagy rész hárul ebből rám, ugyanis én rendelkezem a legtöbb médiatapasztalattal, így ha például át kell adni egy üzenetet, akkor azt nekem kell megtenni.”
Tehát mondhatjuk, hogy Conte egy vezető is?
„Változnak az idők, ma már egy edzőnek kell irányítania a nyilvános kommunikációt is.”
Gondolja, hogy sikerült több megbecsülést, több szimpátiát kivívnia az elmúlt hónapokban?
„Én maradok annál a felfogásnál, hogy aki nyer, az sohasem szimpatikus. Ezen túl a mai világban mindig azt szeretnénk, hogy mi legyünk az egyetlenek, akik jól csinálják a dolgukat, míg a többiek rosszul.”
Azt mondja, hogy irigylik önt?
„Én megyek a magam útján, ha ezáltal megbecsülést, irigységet, ellenszenvet vívok ki magamnak, az csak másodlagos. Tisztában vagyok vele, hogy a Juve edzője sohasem lesz szimpatikus.”
Ön úgy van elkönyvelve, mint egy igazi Juventino, ez meg fogja önt gátolni abban, hogy más nagy olasz csapatot is irányítson a jövőben?
„Mindig meglepődök, mikor valaki ehhez-ahhoz hasonlít, vagy nem érti, hogy miért mondtam azt, amit, vagy, hogy miért rendelek el hírzárlatot. Nézze, én mindig ilyen voltam, nem a Juventus változtatott meg. Ilyen voltam Arezzóban, Sienában, Bariban. Ez vagyok én: szenvedélyes, ösztönös. Sőt, ez most már egy fejlettebb énem, ugyanis régebben sokkal rosszabb voltam. Minden figyelmem a munkára fordítom, nincsenek számomra köztes utak. A testemet és a lelkemet is annak szentelem, amit éppen csinálok, mert csak így lehet kiérdemelni az emberek tiszteletét. Nem az a tény állít be engem ilyennek, hogy Juventus drukker vagyok, ez konkrétan én magam vagyok.”
Tehát dolgozhatna az Internél vagy a Milannál?
„Profi vagyok, ezt már megmutattam. Aki tudja, hogy milyen utálat van a Lecce és a Bari között az megért engem: leccei születésűként sikerült teljesen elfogadtatnom magam Bariban.”
Az angol nyelvet a BL miatt tanulja, vagy, mert szeretne külföldön dolgozni?
„Kisebb-nagyobb intenzitással már évek óta tanulom, ugyanis ebben a környezetben sokkal nehezebb az embernek megértetnie magát. Mindenesetre azért akarom elsajátítani az angolt, mert ez a futball nyelve és mert előbb vagy utóbb megtetszhet a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége.”
Mit gondol, meddig fog tartani, amíg így ostorozzák önt a kispadon?
„A feleségem szerint, ha nem változok, 8-9 éven belül felőrölnek engem. Szeretném, hogy az egyre több tapasztalatom megtanítson engem ennek a dolognak a feldolgozására, ugyanis túl gyakran van olyan, hogy nem alszok éjjel, bár igaz, hogy ekkor vagyok a leginkább elememben: ekkor szoktak jönni az olyan problémamegoldó ötletek, mint például a taktikai felállás megváltoztatása.”
Ha magát felőrlik, nem fél, hogy ez a játékosaival is megtörténhet?
„A volt csapataim játékosai azóta is folyamatosan megköszönik, hogy én voltam számukra az, aki megtanította, mit is jelent az, hogy nyerni. A tény, hogy még mindig kapcsolatban vagyunk, megértette velem, hogy sikerült átadnom nekik valamit, még azoknak is, akikkel voltak nézeteltéréseim.”
Stramaccioni személyében egy újabb fiatal edző érkezett. Mit gondol róla?
„Azt gondolom, hogy Gasperini az egyik legjobb edző, így az Inter jelenlegi válságát nem lehet egyedül rá kenni. Ha a közösség nem támogatja, ha nem talál olyan játékosokat, akik segítenek neki, akkor még a világ legjobb edzője is biztos csődre van ítélve. Én már csak tudom, velem is megtörtént.”
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.