"Mostmár jól érzem magam, de természetesen volt néhány elég kellemetlen pillanat az elmúlt hónapokban."
Így nyitotta a Sky Sportnak adott interjúját Fabio Quagliarella, aki beszélt a sérüléséről, a rehabilitációjáról, illetve arról, hogy milyen nehéz úgy nézni a csapattársakat játszani, hogy nem tud segíteni.
"Azon a bizonyos napon, a Parma elleni meccsen éreztem, hogy a térdem eltört, és egyből tudtam, hogy ez egy komoly sérülés. Nem hibáztathatok senkit, nem történt szabálytalanság, én tettem ezt... Az operáció utáni első másfél hónap kemény volt. Minden egyes délelőtt és délután 3-3 órát töltöttem azzal, hogy a térdemre koncentrálok különböző feladatok elvégzése közben. Néha ez nem jön össze, és mindig ugyanazokat a mozgásokat ismételni egy kicsit bosszantó. Lelassítani saját magadat akkor, amikor egy gyorsabb sebességhez vagy szokva nagyon nehéz."
"Mostmár jól érzem magam, de természetesen volt néhány elég kellemetlen pillanat az elmúlt hónapokban."
Így nyitotta a Sky Sportnak adott interjúját Fabio Quagliarella, aki beszélt a sérüléséről, a rehabilitációjáról, illetve arról, hogy milyen nehéz úgy nézni a csapattársakat játszani, hogy nem tud segíteni.
"Azon a bizonyos napon, a Parma elleni meccsen éreztem, hogy a térdem eltört, és egyből tudtam, hogy ez egy komoly sérülés. Nem hibáztathatok senkit, nem történt szabálytalanság, én tettem ezt... Az operáció utáni első másfél hónap kemény volt. Minden egyes délelőtt és délután 3-3 órát töltöttem azzal, hogy a térdemre koncentrálok különböző feladatok elvégzése közben. Néha ez nem jön össze, és mindig ugyanazokat a mozgásokat ismételni egy kicsit bosszantó. Lelassítani saját magadat akkor, amikor egy gyorsabb sebességhez vagy szokva nagyon nehéz."
A január 6-án elszenvedett sérülése után Fabio telefonjára megállás nélkül érkeztek a jókívánságok.
"Nagyon sok ember írt nekem. A legváratlanabb üzenet Leonardótól érkezett, akit személyesen nem ismertem, azon kívül persze, hogy meccseken találkoztunk. Azt hittem, hogy ez talán csak egy vicc, de ehelyett amikor láttam Milánóban, megköszöntem neki. Nagy örömet okozott nekem. Ismételten meg kell köszönnöm neki, de mindenki másnak is, aki közel áll hozzám."
A vinovói visszatérés az egyik legjobb napja volt Fabiónak az elmúlt időszakban.
"Visszamenni az öltözőbe, és elkészülni az öltözőszekrényem előtt, hallani a csapattársaimat beszélgetni a mérkőzésre való felkészülés közben, illetve kifutni egy rendes pályára... Ezek segítenek elhitetni, hogy már majdnem elérted az alagút végét. Ez mind megerősített engem, és további motivációt nyújtott."
Fabio minden lehetséges érzelmet megtapasztalt a csapat meccseit a lelátóról vagy a TV-ből nézve.
"Nem hinném, hogy ilyen sok meccset láttam-e valaha is a kanapén ülve... Hiányzott a pálya, nagyon nehéz, hogy nem vagyok képes segíteni a csapattársaimnak. Ez egy kemény év volt: közel álltunk ahhoz, hogy megtegyük az előrelépést több alkalommal is, de nem voltunk erre képesek. Néha nem egyszerű megmagyarázni, hogy miért nem. Ha nem sérültem volna meg, máshogy alakultak volna a dolgok? Valójában, a helyemen nem kisfiúk játszottak, hanem nagyszerű játékosok, így talán velem is hasonlóan alakultak volna a dolgok."
Noha még nem volt rá esély, hogy együtt lássuk őket játszani, Matri és Quagliarella csatárpárosa nagyszerű dolgokat ígér.
"Ő egy olyan játékos, akit én nagyon kedvelek, és úgy vélem, nagyon jól teljesítenénk együtt, ugyanúgy, mint amikor Iaquintával vagy Del Pieróval szerepeltem együtt. Sohasem voltak problémáim a csatártársaimmal. Nagyon jól tudok alkalmazkodni."
Ezt követően a beszélgetés elkerülhetetlenül az átigazolási piacra terelődött, és arra, hogy nagyon sok csatárt szóba hoztak a Juventusszal a következő szezonra.
"Minden nagy bajnokot szeretettel fogunk fogadni, mivel a csapattársak közötti versengés jó dolog. Ugyanakkor jó lett volna megtudni, hogy milyen célokat tudunk elérni a jelenlegi csapattal a sérülések nélkül."
Fabio már nagyon szeretne játszani, de meg kell várnia a következő szezon kezdését, hogy ismét pályára léphessen.
"Ahogy már mondtam, jól érzem magam, de a kondícióm még gyenge. Az orvosi csapattal és a klubbal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy nem sietjük el a dolgokat, és időt adunk a gyógyulásnak, azért, hogy júliusra készen álljak, amikor az előszezoni alapozás elkezdődik. Már alig várom..."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.