Bevégeztetett. Ötlettelen, akarat-gyenge, hitetlen, összeomlott. Ezek jutnak eszembe ez után a katasztrofális eredménnyel zárult mérkőzés után. No, nem az eredményt látva, mert azt valahol sejtettem az első percek után, hogy itt csak az ellenfél akaratán múlik, hogy mennyit nyelünk be végül, de a csapat láttán mindenképpen.
Ötlettelen. Az első percekben az jelentette a Juventus számára a reményt, hogy a Milan játékosai valami más időzónából érkezve még párnával a fejük alatt érkeztek a mérkőzésre, hiszen ebben az időszakban olyan lassan és kocogva vitték, járatták a labdát, hogy egy egészséges taktikával rendelkező középszerű csapattól bármikor bekaphattak volna legalább egy gólt. Nem így történt. A Juventus képes volt felülmúlni az ellenfelet, hiszen nem az egészséges taktika következett be (az előző mérkőzések alapján ez szinte borítékolható volt, de persze: a remény hal meg utoljára - szokták volt mondani) és képtelen volt játékban a Milan fölé nőni. Az akarat ebben az időszakban még látható volt a Juventus játékosain. Talán ekkor még nem voltak annyira hitetlenek, de a taktika teljesen deffenzív és ötlettelen volt. Az esetlegesség uralta a fekete-fehérek minden mozdulatát.
Bevégeztetett. Ötlettelen, akarat-gyenge, hitetlen, összeomlott. Ezek jutnak eszembe ez után a katasztrofális eredménnyel zárult mérkőzés után. No, nem az eredményt látva, mert azt valahol sejtettem az első percek után, hogy itt csak az ellenfél akaratán múlik, hogy mennyit nyelünk be végül, de a csapat láttán mindenképpen.
Ötlettelen. Az első percekben az jelentette a Juventus számára a reményt, hogy a Milan játékosai valami más időzónából érkezve még párnával a fejük alatt érkeztek a mérkőzésre, hiszen ebben az időszakban olyan lassan és kocogva vitték, járatták a labdát, hogy egy egészséges taktikával rendelkező középszerű csapattól bármikor bekaphattak volna legalább egy gólt. Nem így történt. A Juventus képes volt felülmúlni az ellenfelet, hiszen nem az egészséges taktika következett be (az előző mérkőzések alapján ez szinte borítékolható volt, de persze: a remény hal meg utoljára - szokták volt mondani) és képtelen volt játékban a Milan fölé nőni. Az akarat ebben az időszakban még látható volt a Juventus játékosain. Talán ekkor még nem voltak annyira hitetlenek, de a taktika teljesen deffenzív és ötlettelen volt. Az esetlegesség uralta a fekete-fehérek minden mozdulatát.
Akarat-gyenge. Az első bekapott gól után - mikor is egy Nesta szögletrúgásból és Melo luftot követően meglepő módon vezetéshez jutott az ellenfél - az akaratgyengeséget minduntalan fel lehetett fedezni a zebrák játékában. Ezt elsősorban az egy-egy elleni szituációkban vettem észre. Az akaratgyengeség - hála Istennek néhány játékost elkerült és majdnem sikerült egy Melóéhoz hasonló - Gattuso - hibát követően egalizálnia Chiellininek, de végül a kínálkozó lehetőség elmaradt. A Milan sem találta igazán az ébresztőórát, hiszen még egy gólos vezetés után is csapnivalóan, körülményesen és lassan vezették tovább támadásaikat. A második félidőben aztán kisebb szikrával tértek vissza a Juventus játékosai - amolyan "elvégre csak otthon játszunk" és "egy gólos hátrány, nem hátrány" alapon -, de az első percekben látott kisebb lehetőségek után elmaradt az egyenlítés, majd később annak lehetősége is.
Hitetlen. Az operatőrök, a szurkolók nagy többsége támadóbb focit akart látni a Juventustól. Kaptak egy hitetlen Del Piero-t, akinek arcán tűznek nyoma sem volt. Persze ennyi jegelés után és negatív szériája felállítása után (nem szerzett gólt az őszi szezonban) ez valahol várható volt. Ronaldinho második szerencsés gólja után - ami De Ceglie csúsztatása nélkül nem jöhetett volna létre - a csapaton úgy éreztem: Del Piero van a pályán mindenhol. Mindenki hitetlen. A két gólos hátrány miatt a Milan legalább annyira nyerte meg a hitét, önbizalmát, mint amennyire a Juventus elveszítette azt. Persze a Milan még így is csak takarékon égett.
Összeomlott. A Milan harmadik és Ronaldinho második gólja - amely Marchisio luftja nélkül nem jöhetett volna létre - után a hitetlenséget az összeomlás váltotta fel. Három gólos hátrány csak a szurkolókat késztette felállásra és csak a szurkolók kezében gyúlt szikra. A játékosok játékában láthatóan nem. A stadion lángolt és talán az összes szurkoló szíve lángolt. Bár sokszor pedzegettük már, de azt hiszem most már kijelenthető, hogy amit az utolsó percekben láttunk - Összeomlás -, nem csak a csapatra, hanem Ferrarára, a szurkolók hitére és a vezetők terveire is elmondható, azaz az edzőt holnaptól le fogják váltani. Erre ép eszű ember már nem reagálhat mást. Ferrara vagy felmond, vagy - szépen szólva - elbocsátják.
JUVENTUS - MILAN: 0-3
Összegzés:
Gólok: Nesta 29', Ronaldinho 72' és 88'
Sárga lapok: Poulsen 31', Amauri 80' és Ambrosini 73'
Piros lap: -
JUVENTUS: Manninger; Grygera, Cannavaro, Chiellini, Grosso; Melo, Salihamidzic (Del Piero 60'), Poulsen (De Ceglie 64'), Marchisio; Diego; Amauri
Fel nem használt cserék:Tiago, Legrottaglie, Chimenti, Zebina, Immobile
Edző: Ciro Ferrara
MILAN: Dida; Antonini, Tiaguinho, Nesta, Abate; Ambrosini, Pirlo, Gattuso (Flamini 65'); Ronaldinho, Beckham; Borriello (Huntelaar 86')
Fel nem használt cserék: Jankulovski, Favalli, Kaladze, Inzaghi, Storari
Edző: Leonardo
Bíró: Antonio Damato
Statisztika:
| Juventus | Milan |
---|---|---|
Kapuralövések | 14/4 | 7/4 |
Szabálytalanságok | 28 | 15 |
Szögletek száma | 8 | 9 |
Lesek száma | 4 | 8 |
Labdabirtoklás | 39% | 61% |
Sárga lap | 2 | 1 |
Piros lap | 0 | 0 |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.