Úgy tűnik, a olasz és nemzetközi sajtó is megelégelte Alessandro Del Piero válogatottban nyújtott teljesítményét. A neten és az írott sajtóban is számtalan írás lát/ott napvilágot, mely a csatár teljesítményét kritizálja. Itt, a blogon, a Cagliari elleni mérkőzés után én is kifakadtam kissé a csapatra (és ezen belül Del Pieróra is). Lássunk egy példát ezekből a cikkekből:
A Juventus csapatkapitánya szombaton, a Franciaország elleni EB-selejetezőn árnyéka volt csak egykori önmagának. Kérdés, hogy a csatárnak helye van-e az Ukrajna elleni mérkőzésen?
Alessandro Del Piero szombaton 85. alkalommal léphetett pályára az olasz válogatottban. Ezzel Fabio Cannavaro mögött a második legtapasztaltabb játékos a jelenlegi keretben, és ötödik az összesített ranglistán. A meggyőző számok ellenére Del Piero a válogatottban sohasem tudta azt a teljesítményt nyújtani, mint szeretett klubjában, a Juventusban.
A Bianconeri színeiben több, mint 500 alkalommal lépett pályára, és ezalatt 218 gólt szerzett, ezzel minden idők legsikeresebb játékosának számít. A válogatottban azonban már nem ennyire lenyűgöző a teljesítménye.
Del Piero 1996 óta minden jelentősebb tornán a válogatott tagja volt, de nyugodtan ki lehet mondani, hogy ezek egyikén sem tündökölt. 1996-ban, Angliában, csak az Oroszország elleni mérkőzés első felében játszott, majd a torna hátralévő részére kiállíttatta magát.
Franciaországban, 1998-ban az öregedő Roberto Baggio játéka homályosította el Del Piero teljesítményét, míg 2000-ben, két kihagyott helyzetével ő lett az olaszok szívszorító, franciák elleni vereségének bűnbakja. Franciaország az utolsó percekben egyenlített, majd a hosszabbításban David Trezeguet góljával a győzelmet is megszerezte.
A következő két nagy tornán Del Piero és Olaszország is elbukott, míg a 2006-os, dicsőséges világbajnoki győzelem során főleg csereként számítottak rá.
Szombat este, Franciaország ellen túl nyilvánvalóvá váltak a 32 éves csatár korlátai. Lassúnak és lélektelennek tűnt, és míg fejben tudta, mit kellene csinálni, lábai nem tudták követni gondolatait. A mérkőzésen Del Pierót Lassana Diarra fogta, a játékos, akit Roberto Donadoni valószínűleg a francia védelem gyenge pontjának ítélt meg. Azonban Diarra anélkül semlegesítette Del Pierót, hogy akár csak megizzadt volna.
Szerda este Olaszország Ukrajnába látogat, és ha tovább akarnak jutni csoportjukból, mindenképp győzniük kell. Del Piero helyettesítésére az Udinese támadó kettőse, Antonio Di Natale és Fabio Quagliarella jöhet szóba.
Ezekkel a sorokkal nem feltétlenül értek egyet, de azt el kell ismernem, hogy mostanában tényleg elég lassúnak tűnik a kapitány. Elképzelhető (én ebben reménykedem), hogy még nincs csúcsformában, és az elkövetkező mérkőzéseken erősen rácáfol az őt ért kritikákra. Ha azonban mégsem így lesz, akkor a Juventus (az olasz válogatott nem hiszem) elég nagy bajban lehet. Várom a ti véleményeteket is...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.