Állítólag 12 labdarúgó neve is felmerült egy illegális fogadási platform kapcsán, s ezek a játékosok 2021 és 2023 között játszottak a Serie A-ban játszott, néhányan közülük pedig még mindig az olasz bajnokságban keresi meg a kenyérre valót. Az adott vizsgálat fő célpontja illegális online fogadási platformok két üzemeltetője (Tommaso De Giacomo és Patrick Fizzera), a vizsgálat keretében 1,5 millió euró lefoglalása már megtörtént, és a két elsőfokú vádlottat a nyomozók szerint egy milánói ékszerüzlet három ügyintézője (Antonio Scinocca, Antonio Parise és Andrea Piccini) segítette, ők „bankként” működtek a fogadási számlák titkos rendezésére.

A Corriere della Sera által nyilvánosságra hozott játékosok neveire állítólag azoknak a telefonoknak az adataiból derült fény, amelyeket a torinói pénzügyőrség 2023 októberében foglalt le az AC Milan korábbi középpályásától, Sandro Tonalitól (jelenleg a Newcastle-nél) és a Juventus korábbi középpályásától, Nicolò Fagiolitól (jelenleg a Fiorentinánál). A két játékoson kívül az új szálon vizsgált sportolók sora a következő: Alessandro Florenzi (AC Milan), Nicolò Zaniolo (ma a Fiorentinánál, akkoriban a Roma és a Galatasaray játékosa), Mattia Perin (Juventus), Weston McKennie (Juventus, adott időszakban a Leeds játékosa is), Leandro Paredes (Roma, akkoriban a PSG, majd a Juventus játékosa), Angel Di María (Benfica, akkoriban a PSG, majd a Juventus játékosa), Raoul Bellanova (Atalanta, adott időszakban a Cagliari, az Inter és a Torino játékosa), Samuele Ricci (Torino, adott időszakban az Empolit is megjárta), Cristian Buonaiuto (ma Padova, adott időszakban a Cremonese játékosa), Matteo Cancellieri (Parma, adott időszakban a Verona, Lazio, majd Empoli játékosa), Adames Hector Junior Firpo (Leeds United), Matteo Gigante teniszező.

Az érintett sportolók büntetőjogi szempontból felelősségre vonásra számíthatnak. Tonali és Fagioli, akik már elszámoltak a sportigazságszolgáltatással eltiltás és pénzbüntetés formájában, mindazonáltal az 1989. évi 401. cikk (2) és (3) bekezdése által - három hónapig terjedő letartóztatással és 500 euróig terjedő pénzbírsággal - büntetendő szabálysértés miatt vizsgálat alatt állnak részben azért, mert a nyomozók szerint De Giacomo és Fizzera által működtetett illegális fogadási és pókerplatformokon játszottak, valamint részben azért, mert ezeket más játékosok körében reklámozták, többek között azzal, hogy más fogadók nevében szerencsejáték-számlák megnyitását és pénzátutalásokat közvetítettek, cserébe az illegális fogadási szolgáltatók a szerencsejáték-számláikhoz kapcsolódó bónuszokkal vagy adósságaik csökkentésével jutalmazták őket. A többi játékos ellen viszont ugyanezen 1989-es törvény 3. alszakasza miatt folyik vizsgálat, vagyis azért a feltételezésért, hogy ugyanebben az időszakban az illegális platformokon nem a labdarúgásra való fogadásban, hanem az illető hatóságok által nem engedélyezett játékokban vettek részt, különösen online asztalokon zajló pókerjátékokban, ahol a szervezőknek lehetőségük volt jelszóval védett zárt szobákat létrehozni, és eldönteni a játékcsoport résztvevőit.

A jogsértés büntetőjogi szempontból nem jelent nagy problémát, mert azt adakozással, a maximálisan kiszabható bírság felének, tehát jelen esetben 250 eurónak a megfizetésével orvosolni lehet. Sportügyi tekintetben viszont nehéz megjósolni a következményeket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ezeket a platformokat csak online pókerre (és nem mérkőzésekre való fogadásra) használták, akkor valószínű, hogy a sportszakmai tekintetben megússzák büntetések nélkül.

Erre utal, hogy Nicolò Zaniolo - akit már 2023 végén meghallgattak a fogadási ügyben - hangsúlyozta, hogy néha játszott „illegális platformokon, de csak pókert és blackjacket”. Ez a beismerés adott vizsgálat keretében nem eredményezett eltiltást. Azonban, ahogyan a hasonló helyzetekben történt, a nyomozás aktáit valószínűleg a FIGC ügyészi hivatala fogja megvizsgálni, amelynek meg kell értenie, hogy vannak-e esetlegesen a hatásköre alá tartozó vizsgálati szempontok.

Sandro Tonali és Nicolò Fagioli az FIGC szövetségi ügyészségével kötött megállapodás értelmében minden valószínűség szerint már nem vonható felelősségre, az ügyészség csak abban az esetben avatkozhat be, ha a cselekmények olyan büntetendő magatartást tárnak fel, amely eltér az eltiltást eredményező cselekedetektől.