Antonio Caliendo játékosügynök neve sokak számára ismerős lehet, hiszen olyan játékosokat képviselt a múltban, mint Roberto Baggio, David Trezeguet és Maicon, és véleménye szerint a Juventus helyesen döntött azzal, hogy Douglas Luiz és Kenan Yıldız mellett tette le a voksát, de most türelemre van szükség a klub részéről.

„Olaszországban megszoktuk, hogy úgy érezzük, hogy minden külföldről hozott játékosnak azonnal eredményeket kell hoznia, de sokan vannak, akiknek az első hat hónapban nehezen megy a beilleszkedés, az új mentalitás és taktika elsajátítása.” - tolmácsolja a Calciomercato az ügynök nyilatkozatát.

„A játékos tekintetében ez teljes szemléletváltást igényel. Csak türelemre van szükségünk Douglas Luiz kapcsán, hosszú távon majd elkezdi megmutatni, mire képes.”

A Juventusnál a nyáron komoly változást jelentett Federico Chiesa elengedése és Kenan Yildiz kiemelt játékossá emelkedése, de egyelőre a török játékosnak sem sikerült igazi húzóemberré válnia.

„Nem lepett meg Chiesa távozása, mert hatalmas potenciál volt benne, de a következetesség hiánya miatt a Juventusnak máshol kellett keresgélnie.

Nagyon kedvelem őt. A 10-es számú játékosok mindig is összefonódtak a sorsommal, egy olyan 10-essel kezdtem, mint Antognoni, majd folytattam Baggióval, Maradonával és a többi tízessel. Elég szerencsés voltam a szakmai tekintetben.

Kenan Yıldız és az előbbiek szintje? Nos, egyetlen 10-es sem volt ugyanolyan, mint a másik, mindegyiknek egyedi tulajdonságai voltak, és ezeket a tulajdonságokról engem már meggyőzött Kenan Yıldız. Ő egyike azoknak a tehetségeknek, akik elérhetik Del Piero szintjét. Azonban ebben a tekintetben közelebb helyezem őt Del Pieróhoz, mint Baggióhoz, mivel Baggio tehetsége valami olyan egyedülálló volt, mint Maradona tehetsége. Yildiznek azonban az a sorsa, hogy ilyen karakter legyen.

Ki hasonlít leginkább David Trezeguet-hez? Nos, bizonyos szempontból csak Lautaro Martínezt tudom mondani. Nem utolsósorban Dušan Vlahović is ide tartozik, de ne felejtsük el, hogy David Trezeguet-nek az akkori időkhöz illő játékmódja volt, az egy teljesen más rendszer volt a mai játékhoz képest. Ha az egyének képességeit nézzük, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül Dušan Vlahovićot, Lautaro Martínezt és Romelu Lukakut, akik a modern futballban képesek a különbséget jelenteni támadásban.

Dušan Vlahović olyan játékos, akit mindig megtartanék, mert mind fizikai és technikai szinten, mind pedig az elszántsága miatt nem engedném el. Olyan fizikummal, technikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek ideálisak a modern játékhoz.”