A Corriere dello Sport arról számolt be, hogy az Európai Unió Bírósága Luxembourgban a futballtörténelem tekintetében fontos döntést hoz megközelítőleg 9.30 perc körül az Európai Szuperligáról. A Bosman-szabályt kiharcoló ügyvéd szerint az aktuális döntés tízszer fontosabb, mint amit a bíróság az ő ügyében hozott. Mindeközben Gabriele Gravina, az FIGC elnöke és az UEFA alelnöke egyértelműen fogalmazott: „Várjuk a döntést, azonban aki a projekthez csatlakozik, azt kizárjuk, nem biztosítjuk a klub számára a bajnokságba való nevezéshez szükséges licencet.”

Pár perce a Calcio e Finanza is beszámolt a fejleményekről, és a lap szerint a Szuperliga javára döntött az Európai Unió Bírósága, lényegében elfogadta a fellebbezést az UEFA és FIFA monopol helyzete kapcsán. A bíróság véleménye szerint az UEFA és a FIFA visszaélt a domináns pozíciójával, ez a monopólium pedig ellentétes az EU törvényeivel.

Amit lehet, részletesen beszámolunk a fejleményekről, a döntés hátteréről és következményeiről.

Az alábbiakban olvashatók az Európai Unió Bíróság ítéletének a releváns részei:

„A FIFA és UEFA szabályai, amelyek értelmében bármilyen új, klubok közötti futballprojekt, amilyen a Szuperliga, a két szövetség előzetes jóváhagyására szorul, és amely megtiltja a klubok és játékosok adott sorozatokban való részvételét, ellenkezik a törvényeinkkel. Nincs olyan keretrendszer a FIFA és az UEFA szabályai vonatkozásában, amelyek biztosítanák ezen szabályok átlátható, objektív, nem diszkriminatív és arányos alkalmazásának a jellegét.

Hasonlóképpen a szabályok, amelyek rendkívül fontosak az Európai Unióban található média, felhasználók és televíziónézők számára, és amelyek exkluzív jogokkal ruházzák fel a FIFA és az UEFA szervezetét az adott sorozatokhoz köthető jogok kereskedelmi kiaknázására, korlátozzák a versenyt.”

…

„A Bíróság elismeri, hogy a klubok közötti futballbajnokságok szervezése, valamint a médiajogok kiaknázása teljesen nyilvánvalóan gazdasági tevékenység. Következésképpen ezeknek a tevékenységeknek eleget kell tenniük a piaci versenyre vonatkozó előírásoknak, és tiszteletben kell tartaniuk a mozgásszabadságot illető előírásokat, még abban az esetben is, ha a sport tekintetében a gazdasági tevékenységek adott jellemzőkkel rendelkeznek, például léteznek szövetségek, amelyek bizonyos szabályozási és ellenőrzési hatáskörrel rendelkeznek, illetve jogosultak büntetések kiszabására. A Bíróság azt is elismeri, hogy ezen jogosultságokkal párhuzamosan a FIFA és az UEFA saját maga is szervez futballbajnokságokat.

Következő lépésben a Bíróság megállapítja, hogy amennyiben egy domináns szerepet betöltő vállalkozásnak jogában áll meghatározni a feltételeket, amelyek alapján potenciális versenytárs vállalkozások hozzáférhetnek a piachoz, mivel ez a jogkör érdekellentétek kockázatát rejti magában, a jogkörnek meg kell felelnie egyes kritériumoknak annak biztosítása érdekében, hogy a jogkör alkalmazása átlátható, objektív, nem diszkriminatív és arányos módon történik. Ugyanakkor az UEFA és a FIFA a hatalmát nem ezen kritériumok szerint gyakorolja. Következésképpen a FIFA és az UEFA visszaél a domináns pozíciójával.

Továbbá az önkényes jellegük miatt a szervezetek jóváhagyási, ellenőrzési és büntetési előírásaikat kénytelenek vagyunk indokolatlan korlátozásnak tekinteni a szolgáltatások biztosításának szabadságával szemben.

Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy egy olyan sorozatot, mint a Szuperliga projekt, kötelezően engedélyezni kellene. A Bíróság véleményét a FIFA és az UEFA szabályai tekintetében kérték fel általános véleményezésre, jelen ítélet nem kifejezetten az adott projekt véleményezését célozza.

A fentiekkel párhuzamosan a Bíróság kijelenti, hogy a FIFA és az UEFA szabályai, amelyek a médiajogok kiaknázására vonatkoznak, károsak az európai futballklubokra, a médiapiacokon tevékenykedő összes vállalatra és végső soron a felhasználókra és televíziónézőkre, mivel megakadályozzák őket abban, hogy potenciálisan innovatív vagy érdekes sorozatokat kövessenek. Mindazonáltal a madridi Kereskedelmi Bíróság feladata annak megítélése, hogy ezek ellenére az adott szabályok a futballban érintett adott felek javát szolgálják vagy sem, mivel például a jogok által generált nyereségek újraelosztása a szolidaritás jegyében történik.”