A Juventushoz múlt nyáron csatlakozó Federico Chiesa online kérdezz-felelek során válaszolta meg a zebramezes csapat ifjú szurkolóinak kérdéseit.

Ki a legjobb védő, akivel szembetaláltad magad pályafutásod során?

"A legjobb védő, akivel szembetaláltam magamat pályafutásom során... Nézd, egyszer el kellene jönnöd megnézni egy edzést, lejátszani egy meccset Giorgio, Matthijs és Leo ellen. Ők a legjobbak, azok a védők, akiket legnehezebb kijátszani."

Mi a legszebb gyerekkori emléked a focipályáról?

"Nagyszerű kérdés! Azt hiszem az első alkalom volt az, amikor trófeát nyertem. A Galli trófea volt Firenzében. A Fiorentina akadémiáján játszottam. Csodálatos élmény és az első fontos trófeám. Ez az, ami az eszembe jut, az első trófeám elhódítása. Ezen kívül... Emlékszem, amikor első alkalommal mentem játszani a labdarúgó iskolába. Nagy pillanat volt, mert sajnálatos módon egy évvel később kezdtem. Ötéves kor helyett hatévesen kezdtem. Emlékszem, hogy egész évben arra vártam, hogy játszhassak, s együtt edzhessek a csapattársaimmal, de így egy évvel tovább kellett várnom. Emlékszem az első alkalomra, mikor magamra öltöttem a Settingnanese mezét, a helyi csapatomét Firenzében. Elképesztő volt."

Melyik volt a legjobb gólpasszod a Juventusnál?

"Lássuk csak, a legjobb gólpassz... Azt mondhatom, hogy a következő! De mondjuk azt, hogy a Crotone elleni, amit Álvarónak adtam."

Mi az, amit a legjobban, s mi az, amit a legkevésbé szeretsz, amikor játszol?

"Nos, mindent szeretek. Tényleg mindent, mert a labdarúgás a szenvedélyem, s mikor első alkalommal öltöttem magamra a Settingnanese mezét, az valami különleges volt. Amit a legkevésbé szeretek, az a közösségi média. Ez része a labdarúgásnak, de remélem, hogy a ti korotokban senki sincs ott a Facebook-on és hasonlókon. Fogalmazzunk úgy, hogy ezt az oldalát nem szeretem a labdarúgásnak."

Az apukád szintén nagyon jó labdarúgó volt, mit vettél át tőle?

"Igen, az édesapám kiváló volt, de semmit sem vettem át tőle, mert más pozícióban játszunk. A pályafutásunk más utakat járt be, s úgy gondolom, hogy teljesen eltérő játékosok vagyunk. Ő leginkább elöl játszott, míg én szélső vagyok, így nem sok közös van bennünk. "

Hogyan érezted magadat a Milan elleni duplád után?

"Nagyszerű érzés volt, ez egyértelmű! Nagyon boldog voltam, mert mindannyian örültünk. Azt a mérkőzést meg kellett nyernünk, s boldog voltam attól, hogy a két gólom győzelemhez segítette a csapatomat. Ez volt, ami a legnagyobb boldogsággal töltött el. A bajnoki cím szempontjából is döntő lehet, ettől még fontosabb."

Szoktál Fantasy Footballt játszani a barátaiddal? Megvásároltad saját magadat a csapatodnak? Mikor legközelebb gólt szerzel, odamennél a kamerához és hármast mutatnál a kezeddel a három Fantasy Football pontért?

"Nem, sajnos nem játszom Fantasy Football-t, nem igazán élvezem, de sokan kérnek arra, hogy szerezzek nekik bónusz pontokat gólokkal és gólpasszokkal. Ha így ünnepelek, olyan lesz, mintha mesterhármast szereztem volna, úgyhogy talán valami mást kellene kitalálnunk. Talán egy szív? Mit szólsz hozzá?"

Igazán jók a lövéseid, mik a tanácsaid ahhoz, hogy erősebben tudjon lőni valaki?

"Ahhoz, hogy erősebben tudjon lőni az ember, sokat kell dolgozni az edzőteremben. Ez az, amit sokan mondanak, de az erős lövés valójában a koordinációról szól, a megfelelő mozdulatról. A kemény munka az edzőteremben nem olyan fontos. Emlékszem, hogy mikor fiatal voltam a labdarúgó iskolában, mindig azt mondták, hogy nőnöm kell, hogy az edzőterembe kell mennem. Azonban mikor felnőttem, rájöttem, hogy a lövés a koordinációról szól, vagyis ahhoz, hogy erősebb legyen a lövésed, meg kell tanulnod a megfelelő technikát. Próbálj lőni különböző módokon, s a lövéseid erősebbek és pontosabbak lesznek. Az edzőterem és a súlyok nem segítenek ebben. Ezt tanították nekem, mikor kölyök voltam, de jobb, ha a technikádat fejleszted."

Mit eszel, hogy formában maradj, s időnként szoktál-e édesszájú lenni?

"Az egészséges étrend fontos ahhoz, hogy ezen a szinten játsszon az ember, de időnként eszem csokitortát, sajttortát és jégkrémet. Mondjuk úgy, hogy időnként kényeztetem magamat!"

Nagy rajongód vagyok, ugyanazon a poszton játszom, mint te. Két kérdést szeretnék feltenni neked. Milyen hobbijaid vannak a labdarúgáson kívül? Ha nem lennél labdarúgó, milyen munkát végeznél legszívesebben?

"A labdarúgáson kívül játszom néhány videojátékkal, de mostanság többet olvasok. A szenvedélyem mindig is a tudomány és az univerzum volt, ezért ha nem lennék játékos, tudós lennék. Nem tudom, hogy ez milyen lett volna, de mindig is szerettem az űrt, a csillagokat és az univerzumot. Az iskolában csak a matematikát szerettem. Sajnos a többit... Azzal, hogy labdarúgó lettem, félre kellett tennem a másik szenvedélyemet, mert mindig is az volt a fő célom, hogy játékos legyek a Serie A-ban."

A szüleid támogattak a sportpályafutásod során, vagy szerették volna, ha más pályafutásod lesz, mint az édesapádnak?

"Nem, a szüleim mindig támogattak a labdarúgásban. Az édesapám támogatott, az édesanyám pedig biztosította, hogy rendben legyenek a dolgok az iskolával. De ha rossz jegyeket kaptam az iskolában, mindketten dühösek voltak. Mindig támogattak engem mind a labdarúgással, mind az iskolával kapcsolatban. Mindig úgy gondolták, hogy a jó oktatás segít majd abban, hogy fontos értékeket vigyek magammal a sportba és a labdarúgásba. Mikor fiatalabb voltam, mindig azt mondták, hogy az iskola az első. Majd mikor lehetőség nyílott rá, hogy labdarúgó legyek, az iskola és a foci egyenlő szintre került. De amikor 10, 11, 12, 13 voltam, egészen 15-ig, mindig az iskola volt az első."

Gyerekkorodban jó tanuló voltál az iskolában? Hogyan tudtad összeegyeztetni a focit a tanulással?

"Ahogyan korábban is mondtam, igazából csak a tudományos tantárgyak érdekeltek. Egy kicsit lusta voltam, de amikor tanulni kell, fontos, hogy jó teljesítményt nyújts, mert az segítségedre lesz a fociban is. Attól, hogy valaki jó a fociban, még nem kell rossz tanulónak lennie az iskolában. Ha jó vagyok a fociban, jónak kell lennem az iskolában is. Egyensúlyra van szükség az életben és értékekre is, hogy alapelvekkel nőjön fel az ember. Ez fontos."

Mit okoztál az első góloddal a Juventusban?

"Mit okoztam? Remélem, hogy boldogságot. Remélem, hogy nagy boldogságot okoztam, s nagyon érzelmes pillanat volt. Ráadásul fejes volt, amit nem szoktam szerezni. Igen, a Dinamo Kijev ellen. Soha sem szerzek gólokat fejesből, de az első gólom a Juvéban fejesből történt, az első nem is tudom mennyi idő óta."

Gyerekkorodban volt kedvenc csapatod, vagy annak a csapatnak szurkoltál, ahol az apukád játszott?

"Soha sem volt kifejezetten kedvenc csapatom, s túl fiatal voltam ahhoz, hogy édesapám csapatainak szurkoljak. Az utolsó néhány szezonját a Sienánál töltötte, amikor kilenc éves voltam. De ha volt egy olyan játékos, akit szerettem, annak a csapatnak szurkoltam, ahol ő játszott. Szerettem Kakát, ezért néztem az AC Milant. Szerettem Del Pierót és Buffont, ezért néztem a Juvét is. A játékoson múlott."

Milyen egy olyan szupersztár mellett játszani, mint Cristiano Ronaldo?

"Cristiano talán a valaha volt legnagyobb. Gyerekkoromban én is néztem, s példakép volt. Cristiano egy fantasztikus játékos, de elképesztő a pályán kívül is. A pályán kívül is szupersztár. Úgy gondolom, hogy ő a valaha volt legnagyobb, mert egy olyan játékosnak, aki hétszáznál is több gólt szerez, a legnagyobbnak kell lennie."

Izgatott voltál, amikor első alkalommal edzettél a Juvéval? Szereted a videojátékokat?

"Igen, nagyon izgatott voltam, mert mindannyian világklasszis játékosok, úgyhogy nagyon izgatott voltam. Igen, időnként játszani szoktam. Szeretem a Call of Duty-t, de szeretem a focis játékokat is. Mindig is szerettem a videojátékokat, azóta, hogy először játszani kezdtem."

Ki volt a példaképed gyerekkorodban?

"Az első példaképem Kaká volt. A tiéd Cristiano Ronaldo? Nos, úgy gondolom, hogy itt mindenkinek ő a példaképe. Nekem úgy tűnik."

Mit jelent számodra, hogy csatlakoztál egy olyan klubhoz, mint a Juventus?

"Ezek azok a kérdések, amelyeket egy profi újságírótól várnék. Fantasztikus, egy valóra vált álom. Amint megkerestek, igent mondtam, nem kellett kétszer meggondolnom. A Juvénál játszani fantasztikus dolog."

Mi az a legfőbb tanács, amit egy hozzám hasonló fiatal játékosnak adhatsz, aki nagy játékossá akar válni, s a Juvénál akar játszani?

"Két dolog. Légy alázatos és dolgozz keményen. Ezek a legfontosabb dolgok, amiket mindig mondunk, s tényleg igaz. Tényleg ez a legfontosabb, minden más jön magától. Ha alázatos vagy és keményen dolgozol, minden álmod valósággá válik, minden, amit csak akarsz az életben. Ezek az értékek nélkül aligha hiszem, hogy bármit is elérhetnél."

Melyik volt pályafutásod legjobb meccse?

"Az eddigi legjobb az AC Milan elleni volt, mert fontos mérkőzés volt, s két góllal segítettem a csapatot, úgyhogy az AC Milan ellenit mondanám."

Miért a 22-es mezt viseled?

"Nincs különösebb oka. A szezon elején azt mondták nekem, hogy a 18-as, a 20-as és a 22-es szabad. A 25-ös nem volt az, mert az Adrien Rabiot száma. A 25-ösben kezdtem, úgyhogy azt tartottam volna meg, de nem volt szabad. Ebből a három számból a 22-es tetszett leginkább."

Milyen érzés volt megnyerni az első trófeádat a Juvéval?

"Ez az egyik cél elérése volt. Keményen dolgozol és áldozatot hozol, mindig próbálsz győzni, s amikor mindez kifizetődik, s egy trófeát nyersz, kétszeresen is boldog vagy. Ráadásul ez az első volt számomra, úgyhogy képzelheted, hogy milyen boldog voltam."