Egyelőre úgy tűnik, hogy Andrea Pirlo kicsit befolyásosabb, mint elődjei, és van valamennyi beleszólása az igazolásokba is. Ő maga erősítette meg, hogy Gonzalo Higuaín szolgálataira nem számít, a sportújságírók pedig biztosra tudják, hogy megvan a Maestro kiszemeltje az argentin helyére, ő pedig nem más, mint Edin Džeko.

Karrierjét hazájában, Boszniában kezdte, a Željezničar csapatánál. 2005-ben 80 ezer euróért leigazolta a cseh Teplice, amely klubnak két évig tartozott kötelékébe, míg 4 millió euróért meg nem szerezte a Wolfsburg. Németországban vált ismert játékossá, értékét megsokszorozta, gólkirály lett a Bundesligában, 2009-ben pedig először megválasztották az év legjobb bosnyák labdarúgójának (később még négyszer kapta meg ezt a címet). A Farkasoknál egészen fergeteges statisztikát produkált, 142 összecsapáson 85 gólt lőtt és 35 gólpasszt osztott ki.

Csak egy szabály választotta el attól, hogy a Juventus játékosa legyen, miszerint egy évben csak két EU-n kívüli állampolgársággal rendelkező játékost szerződhet a klub, ezt a két helyet pedig 2011 telére már elhasználta az Öreg Hölgy. Végül a Manchester City lett a befutó, nem kevesebb, mint 37 millió euróba került a center. Három szezonon keresztül alapembere volt a Polgároknak, azonban a 2014/2015-ös szezonban már kis túlzással létszámfeletti vált, így 189 meccs, 72 gól és 39 gólpassz után távozott Angliából. 

Ismételten nem a Juventushoz igazolt, pedig Marotta megint szemet vetett a bosnyákra, ezúttal a Roma lett a befutó. Először kölcsön 4 millió euróért, majd később 11 millió euróért végleg megszerezték a 29 esztendős csatárt. Hatalmas üzletet kötöttek a Farkasok, 222 mérkőzésen 106 alkalommal vette be az ellenfél kapuját és 50 asszisztot osztott ki, gólkirály lett a Serie A-ban és az Európa-ligában is, mára már pedig a rómaiak csapatkapitánya, aki, ha nincs a pályán, akkor együttese teljesen kilátástalan helyzetben van.

Az idei szezonban 31 mérkőzésen 16 gólt szerzett és 6 gólpasszt osztott ki a Serie A-ban.

Annyi dologban kiemelkedik az olasz pontvadászat csatárai közül, hogy nehéz is mindet megemlíteni:

• Neki van a második legtöbb megnyert párharca (227 darab)
• Megnyert fejpárbajok számában a legjobb (131 darab)
• A negyedik legjobb százalékban nyeri a párharcait (54.18%)
• A fejpárbajokat a második legjobb százalékban nyeri meg (61.5%)
• Neki van holtversenyben az ötödik legtöbb találata (16 darab)
• Holtversenyben neki van a harmadik legtöbb asszisztja (7 darab)
• Ő büszkélkedhet a hatodik legjobb értékeléssel a Sofascore szerint (7.32)
• Az ő nevéhez fűződik a legtöbb fejesgól (6 darab)
• Holtversenyben ő lőtte a legtöbb kapufát (5 darab)
• Ő szerezte az ötödik legtöbb gólt a tizenhatoson belül (15 darab)
• A hatodik legtöbb kialakított gólhelyzet is az ő neve mellett szerepel (9 darab)
• Kulcspasszok terén a nyolcadik legjobb (54 darab)
• A pontos hosszú indításokat figyelembe véve hatodik (53 darab)
• Ő tisztázott a harmadik legtöbbször (33 darab)
• Az ötödik legtöbb blokkolással ő rendelkezik (4 darab)

Sajnos nem csak pozitív statisztikák terén van az élbolyban:

• Ő szórja el a nyolcadik legtöbbször a játékszert valamilyen formában (412 darab)
• Ő hagyta ki a legtöbb ziccert (21 darab)
• A legtöbb próbálkozása neki van (93 darab)
• Kaput elkerülő lövésekben harmadik (46 darab)

Nemzeti csapata még mindig számít a szolgálataira, ő Bosznia csapatkapitánya, eddig a Zlatni Ljiljaninál 107 alkalommal lépett pályára és 58 gólt szerzett.

Adatai:

• Kor: 34 év
• Nemzetiség: bosnyák
• Magasság: 193 centiméter
• Erősebbik láb: jobb
• Poszt: csatár
• Szerződésének lejárta: 2022 nyara
• Ügynöke: Irfan Redžepagić
• Értéke: 10 millió euró (a Transfermarkt szerint)

Játékstílusa: Azt hiszem, hogy komolyabban nem kell bemutatni, jobbára mind ismerhetjük. Ő egy igazi erőcsatár, akinek elképesztő testfelépítése van, a levegőben szinte verhetetlen. Annak ellenére, hogy a hozzá hasonló csatárokra jellemző, hogy csak azzal tudnak hasznosak lenni, hogy területeket nyitnak, megtartják a labdát, lekötnek védőket,  így teret nyitva a társaknak, de Džeko ettől sokkal komplexebb futballista. Rendszeresen visszalépked a labdáért, kiveszi a részét a szervezésből úgy, hogy indítja a szélsőket, és bátran passzol csapattársainak is gólhelyzetben. Ezek mellett jól bánik a labdával, kimozog akár a szélekre is, nem csak középen centerezik, gólokat tud lőni jobbal, ballal, fejjel, közelről, de akár távolról is, és a gólpasszok kiosztásában is jeleskedik.

Természetesen vannak hiányossága, ilyen például a gyorsasága, vagy az, hogy elég sok ziccert elbaltáz.

A mentális erősségét tökéletesen jellemzi, hogy már fiatalon a Wolfsburgnál is csapatkapitány volt, ahogy most a válogatottnál és a Románál is az.

Di Marzio szerint a Juventusnál ő lépett elő legfőbb kiszemeltnek, és állítólag már holnap találkozik a játékos Guido Fiengával, a Roma ügyvezető igazgatójával, hogy tárgyaljanak a jövőjéről.

Mikor először meglátja bárki is, hogy a Juventus Džeko után érdeklődik, akkor az első gondolata minden szurkolónak az lehet, hogy mit is akar az olasz rekordbajnok egy 34 esztendős csatárral? Ez teljesen jogos felvetés, csak a helyzet az, hogy jelenleg ő a legjobb opció, bármennyire is fura ezt leírni. Eleve az általa képviselt minőség nem összehasonlítható a többi felmerülő névvel, ahogy a játékstílusa is tökéletesen passzolna a Juventushoz. Tegyük fel, hogy a Juventus fizet a bosnyákért 10 millió eurót, kap két éves szerződést 5 millió eurós bérezéssel. Ez nagyjából 20 millió euró kiadás két évre, de, ha kitölti a szerződését akkor semmiképp nem beszélhetünk veszteségről, és abban a két évben volt a Juvénak egy jó csatára, aki tökéletesen passzolt Cristiano Ronaldóhoz.

Milik nyakában egy irreális 50 millió eurós árcédula lóg, egyértelműen komolyabb kiadást jelentene, még, ha lenne is esély arra, hogy vészhelyzet esetén találjon a klub rá vevőt.

Ott van még a két 29 esztendős csatár a Premier League-ből, Alexandre Lacazette és Raúl Jiménez. Az garantált, hogy értük a következő klubjuk egy fillért nem fog kapni, így, ha három évtől hosszabb szerződéssel rendelkeznének, akkor eléggé komoly esély mutatkozna arra, hogy a leigazolásuk bukó lesz a végén, és még ebbe még bele sincs számítva, hogy Serie A meccset csak a TV-ben láthattak, a mexikóiért komoly összeget kér a Wolverhampton, míg a francia sem lenne sokkal olcsóbb, és emellé a fizetése is csillagászati. Egyszóval, ha ezen két játékos közül választana a Juve, akkor pontosan megismétlődhet a Higuaín-sztori, annyi különbséggel, hogy az argentin fénykorában sokkal komolyabb minőséget képviselt, mint ez a kettős.

Azt kell mondjam, hogy örülnék Džeko megszerzésének, figyelembe véve, hogy egyelőre jobb opció nem akad.