Maurizio Sarri a Juventus TV számára adott, csak tegnap közölt első interjújában számos témát érintett, beszélt úgy a múltról, mint az elképzeléseiről és a jövőről.

„Az első érzésem az a felismerés, hogy egy nagyon fontos klubhoz érkeztem.

Szerencsés vagyok, hogy a Chelsea-től érkezhetek, amely klub az elmúlt években ugyancsak nagyon fontos státuszt harcolt ki magának, azonban itt nagyobb történelemről beszélhetünk, míg a Chelsea esetében az elmúlt években változott sok minden.

A klubokon kívül az érzéseket az emberek generálják, és tegnap este olyan csoportot láttam, amely kiváló mentalitással és határozottsággal bír, és ez nagyszerű volt. Úgy gondolom, hogy ez olyan klub, amelyet kiváló harmónia és kompaktság jellemez.”

A hatvanéves tréner csak egy évig edzősködött a Chelsea-nél, azonban a klubot BL-szerepléshez segítette, illetve sikerült EL-győzelmet is szereznie a londoni kékekkel.

„A külföldre szerződésen gondolkodtam egy ideig, aztán a döntés meghozását követően tudatosult bennem, hogy nagyszerű tapasztalatra tettem szert. Egyértelmű, hogy most a Premier League a világ legjobb bajnoksága láthatóság tekintetében, és a technikai szint is nagyon magas, miközben kiváló létesítmények állnak rendelkezésre.

A stadionokban lévő atmoszféra fantasztikus, a szurkolók együtt látogatnak a stadionba, nagy számban megjelenve biztatják a csapatokat, a padokat pedig gyermekek veszik körül a családjaikkal.

Az angol liga nagyon erős, és utol kell érnünk őket. Remélhetőleg sikerül csökkenteni ezt a különbséget, és visszatérhetünk oda, ahol húsz éve tartottunk, amikor a mi bajnokságunk volt a referenciapont világfutball tekintetében.

A hihetetlen külföldi tapasztalatot követően professzionális és személyes tényezők miatt gondolkodtam el az Olaszországba való visszatérésen. Tehát felmerült a visszatérés ötlete, és a Juventus volt az a klub, amelyik a leghatározottabb volt a szerződtetésem tekintetében.

Ez nagyon komolyan befolyásolja az embert, és emiatt gyorsan meg tudtam hozni a döntést, miszerint leszerződök ezzel a nagyszerű klubbal, amely egy éve még óriási rivális volt, és olyan csapat, amely ellen szenvedélyesen harcoltunk, mivel elképzelhetetlen a Juventus legyőzése, ha az ember nem nyújt 120%-ot. Ez az igazgatók által mutatott határozottság segített a gyors meggyőzésemben.”

A Napoli egykori edzője számára komoly szintlépés a torinói szerződés, hiszen az alsóbb ligákban való bizonyítás után most a sorozatban nyolc bajnoki címet szerző együttesnél kell trófeákat nyerni.

„A tapasztalataim fontosak. Nem csupán időbeli progresszióról van szó, hanem az irányításom alá kerülő klubok és a játékosok minőségi szintjét illetően is. Egyértelmű, hogy a tapasztalat segít annak a tudatosításában, hogy egyes dolgok csak bizonyos környezetben működnek, eltérő környezetben azonban már nem.

Át kell adni egy futballfilozófiát, azonban minél magasabb szintre lép az ember, annál jobban kell tisztelni az adott játékosok jellemzőit. Ha például az embernek három fia van, amikor felnőnek, három különböző egyéniséggel fognak bírni, és ugyanez a helyzet különböző keretek kezelése esetén is, de persze nagyszerű az is, hogy ennyire különböző a három egyéniséget vagy keretet ismerhet az ember.

Egyszerűbb egy nagyszerű játékosnak egy edzőt naggyá tenni, mint fordítva. Amikor edzőként 35 évesen a pálya elején találja magát az ember, azt gondolja, hogy majd adott befolyást fog kifejteni, aztán tapasztalattal rá kell jönnie, hogy csak egy adott pontig tud hatást kifejteni, azonban azon túl a játékosok minőségi szintje a döntő.

A játékosok fontosabbak számomra, mint amilyen fontos vagyok én az ő számukra, hacsak nem egy fiatal játékossal kerülök szembe, akit még lehet formázni és fejleszteni.”

A Juventusnál az öt bajnoki címet nyerő Massimiliano Allegrit követi Maurizio Sarri, ezért kérdéses, milyen változások várhatók egy ilyen eredményes időszakot követően?

„A győzelmek mindig munka eredményeként születnek. Nehéz örökségbe lépek, mivel ennél a klubnál számos győzelem született az elmúlt években. Nehéz feladat a következő öt évben megismételni azt a sorozatot, amit az elmúlt ötben mutatott a klub, az adott statisztikák tekintetében is.

Ezért jobb, ha megpróbáljuk elfeledni ezeket a felelősségeket, meg kell próbálnunk jól érezni magunkat, és szórakoztatni a szurkolókat, miközben folytatjuk a győzelmek sorát, az európai menetelést pedig annak tekintjük, ami. Ebben a tekintetben arra gondolok, hogy miután a Juventus ilyen domináns és sikeres Olaszországban, az ember arra gondolna, hogy ugyanezt kellene mutassa a csapat Európában, de sajnos a Serie A szintje nem ilyen.

A Juventus európai szinten a tíz legjobb csapat egyike, azonban a legjobb tízben öt angol csapat található, ez pedig azért megmutatja, hogy milyen szintbeli különbség tapasztalható jelenleg. Egyértelmű a ligák közötti különbség, azonban amikor reggel felkel az ember, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: a győzelem.

A stadion tekintetében azt mondhatom, hogy ez egy kompakt és szívélyes hangulatú stadion, amelyet könnyedén tudok sajátomnak érezni. Ezzel a közelséggel, amely az angol modellt idézi, nagyon tetszik nekem a stadion, és szerintem jól fogom érezni magam itt.

Ennél a keretnél tisztelnem kell a játékosok jellemzőit, akik képesek meccseket eldönteni, a cél pedig a magas arányú labdabirtoklás. Mindazonáltal ez csak egy játékstílus, és szeretném, ha a csapat megőrizne egyes jellemzőket, amelyeket Max csapata birtokolt. Az ő együttesénél ellenfélként az volt érezhető a meccs adott pontjaiban, hogy a Juventus legyőzhető, aztán hirtelen egy teljesen ellentétes érzésbe csapott át minden, és nyilvánvaló lett, hogy itt bizony veszíteni fog az adott csapat a Juve ellen.

A győzelem biztosításához ez nagyon fontos tulajdonság szerintem, mármint hogy a csapat kompakt maradjon nehéz időszakokban, aztán 10 perc fölénnyel szétzúzza az ellenfelet. Egyértelmű, hogy játékfilozófia tekintetében változhatunk, de nem veszíthetjük el a pozitív dolgok 99 százalékát, amelyek az előző Juventust jellemezték.”

Az Olaszországban Mister 33 becenévvel illetett mestert ezt követően a rögzített helyzetekről kérdezték, majd a következő szezonról beszélhetett.

„Nem szeretném, ha csalódnának az emberek bennem, de egy alacsonyabb szintű csapatnál egyszer egy újságíró megkérdezett, hogy hány taktikát dolgoztam ki rögzített helyzetekhez. Én azt mondtam, hogy sok különböző taktikát, majd az újságíró visszakérdezett, hogy az a sok mennyi is, harminc darab? Erre mondtam neki, hogy több, talán harminchárom. Szóval ez a becenév innen származik, egy vicchez köthető, amit egy újságírónak mondtam.

Az összes játékosnak különböző taktikákat mutatok a rögzített helyzetekhez, és persze ezeket játsszuk 2-3 meccsen, de az is előfordulhat, hogy csak egyetlen meccsen vetjük be.

Edzői tekintetben a szezon szerintem számos parázs összecsapást hoz majd. Hiszen visszatért Antonio Conte egy nagy klubhoz, Marco Giampaolo végre egy komoly klubnál megkapja az esélyt, amit már régóta kiérdemelt.

Aztán ott van Carlo Ancelotti a Napolinál, a Romához pedig Paulo Fonseca érkezett, aki szerintem azon fiatal edzők sorába tartozik, akire érdemes komolyan figyelni. A Sassuolo csapatát pedig Roberto De Zerbi irányítja, aki a feltörekvő fiatal edzők sorát gazdagítja.

Nem tudom, hogy milyen egyéb egyezkedések folynak a háttérben, és nem szeretnék senkit kihagyni, de a számos edzőváltás miatt úgy érezzük, hogy valami újba kezdhetünk, és változtathatunk bizonyos dolgokon.

Pár perce beszéltem az angliai tapasztalatomról, ahol olyan magas szintű a futball, amit jelenleg nem lehet sehol lemásolni Európában. Mindazonáltal van egy kis előnyünk, ami a klubok szervezettségéből és a taktikai és technikai szervezettségből adódik, és ezen a szinten még többre vagyunk képesek.

Mindazonáltal, ha ez a különbség a ligák között tovább növekszik, akkor véleményem szerint egyértelmű, hogy nem fogjuk tudni utolérni őket.”