Gianluca Vialli a Juve szerdai BL-mérkőzése előtt hosszabb interjút adott a La Gazzetta dello Sport munkatársának, és szóba került a Nou Camp nyomása, Mario Mandžukić aktuális szerepe, és természetesen Massimiliano Allegri és Paulo Dybala neve sem maradhatott ki az interjúból, illetve felmerült a kérdés, hogy milyen hatással lenne a Juventusra, ha sikerülne továbbjutni az elmúlt évek talán legmeghatározóbb sikercsapatán.

„Az önbizalmuk növekedne, ezen lépés után igazi sárkánynak érezhetnék magukat. Szerintem a Juventusnak nagyobb gondot jelentene a PSG-vel megmérkőzni, és tudják, hogy miért? Ma a Barcelona nagyon ingadozó teljesítményt mutat, és el kell gondolkodniuk a jövőről.

Ehelyett a Juve a stabilitás és hatékonyság időszakát éli meg, és úgy tűnik, hogy jól szórakoznak, amikor futballoznak.

Én hiszek a karmában a futball tekintetében, és úgy vélem, hogy ennyi év olasz dominancia és az elvesztett számos európai döntő után a csapat megdolgozott ezért a nyilatkozattal felérő sikerért. Ahogyan a José Mourinho által vezetett Inter is megérdemelte.”

Mario Mandžukić aktuális játéka talán kissé Samuel Eto'o 2010-es szerepére emlékeztet?

„Igen, határozottan. Talán meglepőbb volt Samuel Eto'o ebben a szerepben, de ez a két játékos a csapatérdeket állították első helyre sajátjuk helyett. Mario együttműködése nélkül a dolgok sokkal bonyolultabbak lennének Massimiliano Allegri számára.

Massimiliano Allegri fantasztikus tréner, első számú. Az okosabb mesterek kiértékelik és elemzik a helyzetet, valamint megtalálják a megoldásokat; taktikailag nem helyeznek nyomás alá, és valóban semlegesítik az ellenfelet.

Ő nem azt mondja a játékosoknak, amit hallani szeretnének, hanem amit hallaniuk kell, ez pedig két különböző dolog. Teljes mértékben egyetértek vele a futballal kapcsolatban.

Tudjuk, hogy mi számít, ez pedig a győzelem. Azonban nem lehet káprázatos a jó védekezés? Amikor nagyszerű védekezést láthatok, akkor élvezettel nézem. És ez is művészet. A kultúránk és történelmünk azt mutatja, hogy tudjuk, hogyan kell ezt csinálni, és nem mindenki képes ezt jól végrehajtani.”

A mester és a Juve-játékosok között voltak összezörrenések a szezon során, így például Leonardo Bonucci esete, amikor a klub kereten kívül is rekesztette a játékost.

„Amennyiben az értékek és az alapelvek, beleértve a klub által meghatározottakat, egészségesek és erősek, a környezet erősödik és érik.

Mindig híve vagyok a tudás ütköztetésének, még ha vita során kerül is sor rá. Az edzőnek meg kell osztania az ötleteit ahhoz, hogy maga mellé állítsa a játékosokat, nem diktálnia kell. Massimiliano Allegri nagyon jó ebből a szempontból.

Az összes edző azt akarja, hogy elnyerje a játékosok bizalmát, nekik kell elsőként vak hitet mutatni. Ha látják, hogyan beszél Massimiliano Allegri a játékosok megértéséről és értékeléséről, a játékosok szeme csillog. Így volt ez Marcello Lippi esetében is.

Hogy elsődleges fontosságú-e Massimiliano Allegri maradása? Persze, igen: a klubnál megvan az összhang és az együttműködés.

Az egyik nap, edzés előtt Marcello Lippi odajött hozzám, és azt mondta, hogy ma túl nagy a nyugalom, vigyünk egy kis adrenalint az edzésbe. Így történt, azonban egy adott pontnál odamentem hozzá, és megkértem, hogy hagyja abba, mert ha a csapat azt látja, hogy a kapitány ennyire nyugodt, az nem jó, és reagálnom kellett.

Ez a Juve a 2006-os, Marcello Lippi által vezetett olasz válogatottra emlékeztet több szempontból.”

 A Juventus legendája szerint Paulo Dybalának nem Lionel Messivel kellene foglalkoznia, hanem azzal, hogy ő lehet az új Alessandro Del Piero.

„Szeretném, ha az ő fejében olyan gondolatok lennének, amelyek szerint ő lehet a következő Alessandro Del Piero. És szeretném, ha a Juventusnál maradna tíz évig. Neymar kimond hasonlókat, ahogy Gareth Bale is. A Juventus pedig nem kevesebb, mint a Barcelona vagy a Real. És szeretném, ha ő viselné a tízes mezt, mert ő ehhez méltó futballista.

Lionel Messi? Amint az ember nyer egy jelentős trófeát, be lehet vonzani adott játékosokat.”

Gonzalo Higuaín nem szerzett gólt az első mérkőzésen, ezért a Chelsea csapatát is megjárt csatár pár tanáccsal szolgált.

„Azt mondanám neki, hogy ne aggódjon, mert nem a gólok száma a fontos, hanem az, hogy mit tesz az ember, és akkor a gólok is érkezni fognak.

A Barça pályára küld majd négy támadó játékost, hogy azok egy az egyben ütközhessenek meg a védőkkel, és ha nem érkezik segítség a védők számára, gondjaik lesznek.

A Juve nem azzal készül a Camp Nou gyepére, hogy egyetlen dolgot akar megvalósítani. A csapat meglepetéssel fog szolgálni, mivel képesek számos dolgot elérni. Képesek rá.”

Vajon ez a legerősebb Juve az elmúlt éveket alapul véve?

„Talán nem egyértelműen, de olyan csapat, amely képes bizonyosságokkal szolgálni. Megfelelő fizikai és mentális állapotban vannak, illetve folytonossággal és stabilitással szolgálnak. Nagy bizalom van bennük, és az évek alatt két dologban fejlődtek: európai státusz és tisztelet. Most a többi csapat ezeket tekintik mérvadónak saját szempontból.”

A Barcelona mellett két dolog fog szólni a visszavágón, az egyik Sergio Busquets, a másik pedig a Camp Nou.

„Sergio Busquets rengeteget számít. A Camp Nou nem kaphat lángra. 2000-ben, amikor a Chelsea edzője voltam, 3-1-es hazai győzelem után játszottuk a visszavágót a katalánokkal. Az első félidőben hibáztunk, és 2-0 lett számukra.

Aztán letámadtuk őket, és 2-1-re módosult az eredmény. A vége előtt tíz perccel még versenyben voltunk, aztán megszerezték a harmadik gólt, és onnantól kezdve kitört a pokol.

A hosszabbítás 5-1-gyel zárult: a Juventusnak biztosítania kell, hogy az atmoszféra ne lobbanjon fel, és nem engedheti meg, hogy a szurkolók tűzbe jöjjenek.”

Mi a helyzet a Lionel Messi nyomán jelentkező veszélyről?

„Szerintem dühös lesz, jobban részt fog venni a játékban, az első félidőben mintha nagyon szenvedett volna, és szerintem ez személyes fontosságú lett számára. Következésképpen még figyelmesebben kell vele bánni.

A Juventus szinte tökéletesen kezdett az első mérkőzésen: fent tartotta a labdát, agresszíven futballozott, aztán természetesen megvolt a szükségszerű várakozási fázis, de észlelhető volt a nyomás átvétele, és megfelelő időszakokban támadott ki a csapat. Ugyanennek az ismétlése tökéletes lenne.

Hogy mennyire volt tökéletes Gianluigi Buffon? Az ő két alapvető mentése nélkül minden sokkal bonyolultabb lett volna. A meccs kulcspontja, ahogyan azt Covercianóban mondják, a labdakihozatal.

A Juventus kénytelen lesz összehúzódni a védekezéshez, de aztán a labda megszerzésekor tökéletesen kell megválasztani az első lépést, a labdaátvételnél, aztán a támadóknak is azokban a sávokban kell aktívnak lenniük, amelyet Miralem Pjanić vagy Sami Khedira választ.

Elkerülhetetlenül lesznek szünetek, amikor a Barcelona le fogja támadni a területeket. Ezért kell a játékosoknak könyörtelennek lenniük: ezért fontos a gólszerzés. Ez után pedig? Gigi Buffonnak hoznia kell a legjobbját, mert a Barcelona helyzeteket fog kialakítani, ezért San Gigire lesz szükség.”