A Juventus argentin tehetsége, Paulo Dybala pályafutása kezdetéről, legnagyobb példaképeiről, valamint a jelenlegi keretről beszélt, mikor az öt és tizenegy év közötti ifjú szurkolók előtt rendezett sajtótájékoztatón válaszolt a kérdésekre.
"Gyerekként, két-három éves koromban kezdtem focizni a testvéreimmel, úgy, hogy egy kaput rajzoltunk a házunk falára." - idézte fel a kezdeteket Dybala az ifjú szurkolókból verbuvált alkalmi riportereknek..
"Amikor a szüleink ezt felfedezték, meg akartak gyilkolni bennünket! Mindig is támadót játszottam, bal oldalon kezdtem, majd még előrébb, trequartista pozícióba kerültem. Miután gólt szerzek, az első gondolatom az édesapám. Minden gólomat neki ajánlom.
Mi az, amiben még fejlődnöm kell? A jobb lábam, mert az nem olyan jó, mint a bal, de a testi erőmön is egy kicsit javítani kell. A Juvénál kezdtem dolgozni rajta, Argentínában és a Palermónál csak keveset foglalkoztam vele.
Ez egy jó társaság. Nagyon jó barátságban vagyok Higuaínnal. Mindketten argentinok vagyunk, közel lakunk egymáshoz, s sok időt töltünk együtt.
A példaképem? Kettő is van: az egyik Del Piero, a másik Pirlo. Az edzések után sok időt töltök a büntetők gyakorlásával. Néha kulcsszerep juthat egy büntetőnek egy szoros mérkőzésen."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.