A PSG fiatal olasz irányítóját Európa legnagyobb klubjai is szívesen fogadnák, a nemzeti válogatottnál viszont alig jut szerephez. A még mindig csak 22 esztendős egykori Pescara játékos csillogott a hétközi Bajnokok Ligája forduló során, amikor is csapatával elütötték a továbbjutástól a José Mourinho vezette Chelseat.

„Olyan volt, mint egy elődöntő vagy egy döntő. Ezúttal sikerült alaposan felkészülnünk ellenük, csodálatos érzés volt revánsot venni a tavalyi kiesésért.” – kezdte Marco a La Gazzetta dello Sport munkatársának. „Legutóbb túlságosan is tiszteltük a Chelseat, de tanultunk abból a vereségből és most már sokkal határozottabban játszottunk. Tudtuk, hogy mi vagyunk a jobb csapat és az öltözőben tomboló energia is megerősít. Emellett minden lejátszott mérkőzéssel egyre magabiztosabbá válok.”

Az ügynöke a jelenlegi legjobb olasz játékosnak nevezte, ennek ellenére mégsem jut kellő lehetőséghez az Antonio Conte vezette olasz válogatottnál. „A fiatal játékosoknak meg kell küzdeniük a helyükért, tekintettel a csapaton belüli rangsorra. Különösen akkor, ha az edző nem látja eleget az adott játékost: biztosítékot akar a jó teljesítményre.

Nagyszerű játékosok állnak előttem a sorban, de ha lehetőséget kapok, mindig a maximumot nyújtom. Conte már adott néhány alkalmat a bizonyításra, innentől rajtam áll, hogy éljek is velük. Hogy túl fiatal lennék ekkora felelősséghez? Nem hiszem, hogy egyetlen játékosnak is úgy kellene éreznie, hogy egy egész csapatot kell a hátán vinnie. Közösen kell dolgozunk, Conte pedig valódi csapatot épít egy merőben új szellemben.

Igaz, hogy a válogatottnál alkalmazott 3-5-2 egy kicsit más, mint amit Párizsban játszunk, így valamivel több időre van szükségem az edző által elvárt teljesítmény eléréséhez. Számos pozícióban kipróbál edzésen, de még mindig nem tudom, mennyire illek bele az elképzeléseibe. A nemzeti csapatnál mindig neked kell alkalmazkodnod, ugyanakkor nyilvánvalóan nem leszek képes egyik napról a másikra például belső védőt játszani.”

A legfőbb problémát Andrea Pirlo jelenléte okozza, aki egyszer már bejelentette visszavonulását a válogatottból, ám a 2014-es világbajnokság után meggondolta magát: „Conte középpályásainak rengeteget kell mozogniuk labda nélkül is, hogy teret nyissanak a támadóknak. Ez jelenleg még nem tartozik az erősségeim közé, még ha folyton igyekszem is. Annál jobban érzem magam a védők vonala előtt. Ez azonban Andrea posztja, így szerintem az én helyem a pad valamelyik szélén lesz.”

Van azonban egy esemény, amely tökéletes alkalom lehet Verratti számára: a 2016-os Európa-bajnokságot ugyanis Franciaországban rendezik majd. „Mikor aláírtam a PSG-hez, sokan azt mondták, két hónap után fejvesztve menekülök majd. Ehelyett már három éve Párizsban vagyok és a kisfiam is itt született meg. Szinte már a második otthonom, igaz, ennek ellenére még mindig olasz éttermekben kötök ki esténként.”

Bevallottan Juve-szurkolóként anno nagyon közel került a Torinóba szerződéshez, ám a párizsiak előbb tették le a 11 millió eurós ajánlatot a Pescarának, így 2012-ben nem sikerült "hazacsábítani" Marcót. Paul Pogbáért cserébe vajon megvalósulhat a gyermekkori álma?

„Általában nem kimondottan kedvelem a csereügyleteket; ha egy klub valóban engem akar, egyszerűen kivásárolnak és kész. Ha azonban a PSG forszírozná a távozásomat, hogy helyet csináljanak Pogbának, az más. Akárhogy is, ez nem egy olyan kérdés amivel jelenleg foglalkoznom kellene. Az átigazolási pletykákat igyekszem figyelmen kívül hagyni. Majd ha a klub nem akar többé, akkor elkezdek gondolkodni a jövőmről.”