Lassan eltelik a 2013-as esztendő is, ami során ismételten felültünk a Juve-hullámvasútra: történtek nagyszerű dolgok is, de néhány mérkőzés után sajnos keserű maradt szánk íze. Persze az, hogy ki miként ítéli meg a csapat teljesítményét, nagyon hajaz a "félig tele-félig üres" poharas filozófiai kérdéskörre. Saját habitusunknak megfelelően mi is górcső alá vettük a csapat idei naptári évben nyújtott teljesítményét és értékeltük a látottakat, emellett pedig megválasztottuk az év legjobb játékosát is. Véleményeteket, észrevételeiteket az idei évről és a legjobbról, komment formájában adhatjátok a világ tudtára.

4Evorg: A naptári év első fele, a bajnoki cím elhódítása minden Juventus szurkolót örömmel töltött el, de úgy gondolom, hogy a Conte-éra második Scudettoja kötelező feladat volt a csapat számára. Ami az aktuális idényt illeti, kicsit felemás érzéseim vannak. A kezdés döcögősre sikeredett, a győzelmeket sokszor csak a szerencsének, egy-két alkalommal pedig a játékvezetőknek köszönhettünk. Abban az időszakban – látva a Roma kiváló teljesítményét – komolyan féltettem a Scudettot. A Fiorentina elleni csúfos vereség azonban szerencsére kijózanító hatással volt a társaságra és onnantól kezdve a mutatott játék feljavult és a védelem is összeállt. Amit azóta mutattak a hazai porondon a fiúk, szerintem megsüvegelendő, főleg úgy, hogy minimális hátrányunkból előnyt kovácsoltunk. Ami a Bajnokok Ligáját illeti, az egyelőre egy más kávéház számunkra, mondom ezt annak tudatában, hogy engem a mostani kiesés nem idegesített fel annyira, mint általában egy ilyen búcsú szokott. Tény, hogy meg kellett volna vernünk a dánokat oda-vissza és a törököket legalább Torinóban. Itt ment el a továbbjutás, nem azon a híres utolsó meccsen, ami miatt egyáltalán nem tudok haragudni a srácokra. Egy olyan pályán, lehet, hogy a Barcelona is kikapott volna. Ami a célkitűzéseket illeti a bajnoki cím megvédését most már kötelező feladatnak látom, és illene az EL-t is komolyan venni (ne adj Isten megnyerni), hiszen a torinói döntő kulcsfontosságú lehet a csapat számára. Ja és a kupáról se feledkezzünk meg! Meglátjuk mi valósul meg ebből.

Év játékosa: Arturo Vidal és Paul Pogba

Apuleius: Nehéz feladat naptári évben gondolkodni, ha a csapat teljesítményéről próbál értékelést írni az ember. Ebben az évben egyértelműen kiderült, hogy hazai színtéren ennek a Juventusnak nincsen kihívója, azonban nemzetközi szinten bőven van még hova fejlődnie. A Bayern München elleni kettős vereség óriási pofon volt, még akkor is, ha a bajorok félelmetes szezont futottak, azonban az év második fele ennél még nagyobb kudarcot tartogatott a Bajnokok Ligájában. A csapat kulcsemberei, akik a hazai rangadókon döntőnek bizonyultak, teljes csődöt mondtak Európában, s az okok felkutatása a Juventus egyik legégetőbb házi feladata kell legyen. Az évet mégis pozitívan értékelném: Pogba szédületes ütemben fejlődve, szép lassan felnőhet Vidal mellé, Tévez személyében olyan világklasszis támadó került a csapathoz, amilyenre évek óta vártunk, s Fernando Llorente is remek igazolásnak bizonyult. A Juventus újabb lépést tett előre az építkezés terén, s hatalmas fegyvertény a támadósor látványos megerősítése. Legalább ilyen esztendőt kívánok 2014-re, s bízom benne, hogy a haszontalan töltelékemberek helyett, most már csak komoly, minőségi játékosokat igazolunk, hiszen akad néhány ígéretes tehetség az olasz labdarúgásban, aki elérhető célpontnak tűnik, s hosszabb távú megoldást jelenthet.

Év játékosa: Ez a cím idén egyértelműen Arturo Vidalé kell legyen. Ő volt az egyetlen játékos, aki felnőtt a feladathoz a Bayern München elleni emlékezetes meccseken. Pogba fantasztikus játékra képes, de a fontos meccseken néha váratlanul indiszponáltan teljesít, míg a másik lehetséges jelölt, Carlos Tévez csupán az év felét töltötte nálunk.

keshudioo: Az első bajnoki cím után örültünk, mert a csapat végre harapott, futott, küzdött. A második bajnoki cím után örültünk, mert megvédtük a Scudettót, és visszatértünk a Bajnokok Ligájába, ahol a címvédőt 3-0-ra vertük, és "csak" a végső győztes Bayern München ejtett ki bennünket. A csapat már nem futott annyit, a játékosoknak nem voltak oly élesek a fogai, sokkal inkább a taktikai megfontoltság dominált. Mégis örültünk, mert Európában megmutattuk, hogy visszatértünk, s a lelkesedésünk töretlen. Ennek a szezonnak úgy indultunk neki, hogy a zsinórban megszerzett harmadik bajnoki címmel történelmet írnánk Torinóban, így alap kell, hogy legyen. A 10. Olasz Kupa győzelemmel meglenne az első ezüst csillag - szintén történelmi jelentőségű. A BL-ben pedig messzebb kell jutnunk, mint tavaly, hiszen a fejlődés a cél. A naptári év végét írjuk, és én most annyira nem örülök. Szégyenteljes körülmények között, lehorgasztott fejjel estünk ki a BL-ből. Bár fejlődött a keret, a játék képét látva nem érzem, hogy a csapat képes lenne helyt állni 3 fronton, és mindegyiken az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, pedig a Scudetto mellé kellene legalább még egy trófea, ami elfeledteti a BL-kiesést. Melyik legyen az? Az ezüst csillagra menjünk rá vagy a Torinóban rendezendő EL-döntőre? Tanácstalan vagyok, de nem is nekem kell megoldanom. Azt tudom, hogy minimum két serleget szeretnék a szezon végén. Hajrá fiúk!

Év játékosa: A naptári év játékosa nálam egyértelműen Paul Pogba, aki szemtelenül fiatalon szorította ki a kezdőből a Kis Herceget nem csak szép, de fontos góljaival - és ő ennél még csak jobb és jobb lesz. A  mostani (fél) szezon játékosa Carlos "El Apache" Tévez. Technika, harciasság, határozottság, gólok; minden, amire régóta vártunk egy zebramezes csatártól.

Type-R: Idén a Juventus magabiztosan védte meg bajnoki címét, ami minden kétséget kizáróan mutatta, hogy a legjobb csapat Itáliában. Ez egyrészről a klub erősségét is mutatta, egyben azonban sajnos a Serie A gyengeségét is jelzi, mivel a bajnok nem sok sót evett meg Európában. Persze a későbbi győztes Bayern ellen nem szégyen kikapni, viszont egyértelművé vált, hogy komoly hiányosságokat kell még megoldani, ha nemzetközi babérokra tör a Juve. Ennek ellenére a sokadik várva-várt mercaton sem sikerült maradéktalanul betömni a hiányposztokat, a balszélső évek óta terítéken van, de most sem érkezett megoldás erre az égető kérdésre. Ellenben két nagyszerű csatárt sikerült zebramezbe öltöztetni, akik időközben gólokkal bizonyították, hogy van helyük a kezdőben.
Az új szezon még inkább reményekkel telve vette kezdetét, mondván a csapat az előző megmérettetés óta csak erősödött. És valóban, a bajnokságban ismét ellentmondást nem tűrően dominál az Öreg Hölgy, a BL-ben azonban a minőségi csatárok ellenére is beütött krach. Amellett, hogy még mindig akadnak hiányposztok a csapat sem úgy harap és szántja fel a pályát, mint tette azt két évvel ezelőtt. Conte pedig továbbra is ragaszkodik a rigolyáihoz, kockáztatni pedig csak szökőévente mer. A formációváltás hiányát a rendelkezésre álló játékosok kvalitásával magyarázza, míg Marotta szerint kész a csapat, így ebből az érveléshurokból pedig nehezen lehet kijutni. Emellett a vezetőségtől azt várnám, hogy még inkább verje a blattot mindenféle fórumon és védje meg a csapatot, mert a Juventusszal packázni nem lehet, sem Olaszországban, sem Európában.
Remélem, a bajnokság mindenféle erőfeszítés nélkül behúzható, de nem kellene mindig csak a Scudettot kitűzni célként! Sokszor halljuk, hogy a bajnokság az elsődleges cél, de miért is? A Juvénak Európában is le kell tennie a névjegyét minden évben: egyrészt a név kötelez, másrészt anyagi szempontból sem engedhetjük meg magunknak, hogy ignoráljuk ezt a kiírást. Egy erős nyári átigazolási időszakban bízom, ami után Conte is bátrabban váltogatja a formációkat és akkor tényleg elérkezhetünk oda, ahol lennünk kell: a szűken vett elitbe. Forza Juve!

Év játékosa: Nálam Arturo Vidal az év játékosa. Buffon volt még ott nálam a végelszámolásnál, aki ismét régi önmagát idézi mostanában. Azonban mégis a chilei terminátort választom, mert nem egyszer bizonyította, hogy meccseket képes eldönteni góljaival, emellett pedig példás az elszántsága és teherbírása. Idén annyi pluszt tett hozzá a játékunkhoz, hogy megérdemli az címet.

venember83: Az idei év hozott kellemes pillanatokat, jó volt ismét győzedelmeskedni látni a Juventust, ám örök elégedetlen énem mostanság egyre gyakrabban üti fel a fejét, mivel a csapat játéka az eredmények ellenére messze nem az, amit egy Antonio Conte által irányított csapattól elvárna az ember. Sok esetben hiányzik a minőségi játék, eltűnt a variációs készség mélyen tisztelt edzőnkből, és mintha a spirito juve is haldokolna. A bajnokságban megy a szekér, ám ismét bebizonyosodott, hogy európai porondra túl lyukas a keret, és egy Juventus nem elégedhet meg csupán a honi bajnoki címmel. Ne feledjük, a legutóbbi BL döntőhöz kellett egy, többek között Buffont, Thuramot, Camoranesit, Davidsot, Zambrottát, Trezt, Alexet felvonultató keret, a csapatnak volt széljátéka, a középpálya megfelelően szűrt, volt támadójáték, és megvolt a betonbiztos védelem is, amely szögleteknél az ellenfél kapujára is veszélyes volt. Jelenleg nincs széljáték, ha nagyon sarkítani akarok, csak a középpálya közepe igazán meghatározó, védelemben úgy a mezőnyjátékosok, mint Gigi is hibázgat mostanság, csatároknál meg bár Tévez minőségi ugrást jelentett, még mindig képtelen a csapat európai mérkőzéseken magabiztos, akár több gólos győzelmeket is aratni. Ha pontot kell adni a csapat teljesítményére, akkor 6/10 az európai gyenge szereplés miatt.

Év játékosa: Kemény dió, alapvetően Arturo Vidal mellett tenném le a voksom, ám az idei évben volt pár nyilatkozata, amely szálka a szememben, hisz ki szeret olyat olvasni, hogy csapatának egyik legmeghatározóbb játékosa szívesen rúgná a bőrt a Real Madridban, ráadásul nem is egyszer nyilatkozott ilyet Artúr király... Ezért ezt a címet én inkább Carlos Téveznek adnám, aki mindegyik meccsen kitűnik akarásával és lendületével, és bár nem tud betalálni mindig, amikor szükség lenne rá (lásd BL), mégis mindig rendkívül hasznosan játszik.

Összesített év játékosa: A szerkesztőség leadott voksai alapján a dobogó alsó fokára "apacs" Tévez állhat, míg a második hely a francia titánnak, Pogbának jutott. A 2013-as év év játékosa három szavazattal Artúr király, azaz Arturo Vidal lett. Megérdemelte, tapsot neki!