"Nincsen problémánk a támadószektorban. Van öt csatár a keretben, akikben bízunk. Előbb-utóbb megcsillogtatják tudásukat" - nyilatkozta Angelo Alessio a Nordsjælland elleni 1-1-es döntetlent követően.

Nem mindenki ért egyet a helyettes vezetőedzővel. A szurkolók zöme meg van róla győződve, hogy az Öreg Hölgy szerkezetéből hiányzik egy fogaskerék: egy csatár, aki szezononként 15-20 gólt produkál, és egyetlen megmozdulással találkozókat dönt el.

Alessio nyilatkozatát az a tény sem támasztja alá, hogy a klub évek óta próbál nagy nevet igazolni a pálya utolsó harmadára. Nyáron olyan nevek kerültek szóba, mint Robin van Persie, Stevan Jovetić vagy Edin Džeko, de a szurkolók bánatára a klub egy hirtelen döntés által vezérelve Nicklas Bendtnert szerezte meg kölcsönben az átigazolási időszak utolsó napján.

A statisztika azonban nem tükrözi a csatárgondokat. A Juventus 10 mérkőzésen 22 gólt szerzett, s ezzel a mutatóval csak az AS Roma versenyzik szintén 22 találattal. Üröm az örömben, hogy a 22 gólból mindössze 9-et szereztek csatárok, míg a két középpályás Arturo Vidal és Andrea Pirlo összesen 6 találatnál járnak a bajnokságban, csak úgy, mint Sebastian Giovinco és Fabio Quagliarella. Ha mélyebben átvizsgáljuk az adatokat, rájöhetünk, hogy a gólzápor ellenére mekkora a probléma Torinóban.

Antonio Conte rotációs stratégiája hagy néhány kivetnivalót maga után. A vezetőedző mindig megpróbálja kiválasztani a legjobb formában lévő támadóduót, aminek az az eredménye, hogy nem ad folyamatos lehetőséget a játékosoknak, hogy kiegyensúlyozott teljesítményükkel beindítsák a gólgyártást, és megragadjanak a kezdőcsapatban.

Az idei szezon 14 hivatalos mérkőzésén - 10 bajnoki, 3 BL, 1 Szuperkupa - Conte mindössze kétszer küldte pályára ugyanazt a támadó kettőst egymást követő találkozókon. Giovincót ötször, Vučinićet háromszor, Matrit, Bendtnert és Quagliarellát kétszer nevezte a kezdőbe a szakember egymás után. A támadók gólimpotenciája minden bizonnyal a folyamatos játéklehetőség hiányából adódik.

"A szombati Inter elleni találkozó remek mérkőzés lesz, de nem tudom, hogy játszani fogok-e, mert az Edző minden rendelkezésre álló csatárt váltogat" - nyilatkozta őszintén a Bologna elleni meccsen a csapat első gólját szerző Fabio Quagliarella.

Quagliarella esete a legérdekesebb a Juve támadószektorából. Ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 307 perc alatt szerezte a 3 Serie A-s találatát, ő számít a Bianconeri legveszélyesebb csatárának. Ez az adat átlagban 102 percenként 1 gólt jelent, ami imponálóbb, mint a gól nélküli, de 202 játékpercet kapó Nicklas Bendtner statisztikája. Giovinco a 3 gólját 604 perc alatt szerezte, Matri 1-et lőtt 200 perc alatt, míg Vučinić 2-nél jár 620 perc után.

Quagliarella adatai nem csak Torinóban mutatnak jól. Ha a Serie A mezőnyét is megvizsgáljuk, a mérleg akkor is Quagliarella felé billen. A hétgólos El Shaarawy 119 percenként juttatja el a labdát az ellenfél hálójába, a hatgólos Edinson Cavani 124, Klose 140, míg az ötgólos Diego Milito átlagosan 176 percenként teszi meg ugyanezt.

Természetesen a statisztika nem ad választ a Juventus csatárgondjaira, és nem hivatott azt sugallni, hogy a megoldás egyértelműen Quagliarella játszatása lenne. Az azonban bizonyos, hogy jelenleg ő a legtermékenyebb támadója a Zebráknak, aki egy kisebb csapatban, elegendő játéklehetőséggel a háta mögött könnyedén visszakerülhetne az olasz válogatottba is.

Ha már a tehetség önmagában nem elég, csak a formába lendülés segíthet.

football-italia.net