A csapat cseppet sem hasonlít ahhoz, amelyet a szeptember és december közötti időszakban láthattunk, ennek pedig legnagyobb oka a középpálya teljesítményének visszaesése. Guido Vaciago elemzése.

"Jobb volt a teljesítmény, mint amit a Lecce ellen láthattunk, a szünet előtt mutatott játéktól azonban még messze vagyunk" - így írta le a szituációt Antonio Conte a tegnapi mérkőzést követően. Igaza van, a Juventus játéka - néhány megvillanástól eltekintve - nagyon messze van attól, mint amit a szezon első négy hónapjában láthattunk. Ez számomra leginkább fizikai kérdésnek tűnik: a csapat ugyanis nem vesztette el sem az eddigi mentalitását, sem pedig a játékkedvét (elég csak a tegnapi Vučinić-gólra gondolni), azonban ez a két tényező megkopott, ugyanis a lábak már nem úgy mozognak, mint ahogy korábban.

Nem véletlen, hogy a középpálya a csapat problémáinak középpontja. Vidal, Pirlo és Marchisio a hátukon vitték a Juventust a góljaikkal és az elképesztő nyomással, amit az ellenfélre gyakoroltak az első hónapokban, így várható volt, hogy egy idő után elő fognak jönni a fáradság jelei. A középpálya teljesítményének visszaesésével pedig elkerülhetetlen, hogy a náluk előrébb helyezkedőknek is problémájuk legyen, ugyanis kevesebb labdát kapnak, a védők pedig több támadóval találják szembe magukat, ugyanis nincs aki feltartsa őket a középpályán. Azért tisztázzuk: nem Vidal, Pirlo és Marchisio "hibája" a Cagliari elleni döntetlen, azonban az ő teljesítményük volt a kulcsa ennek az eredmények a születéséhez.

A csapat cseppet sem hasonlít ahhoz, amelyet a szeptember és december közötti időszakban láthattunk, ennek pedig legnagyobb oka a középpálya teljesítményének visszaesése. Guido Vaciago elemzése.

"Jobb volt a teljesítmény, mint amit a Lecce ellen láthattunk, a szünet előtt mutatott játéktól azonban még messze vagyunk" - így írta le a szituációt Antonio Conte a tegnapi mérkőzést követően. Igaza van, a Juventus játéka - néhány megvillanástól eltekintve - nagyon messze van attól, mint amit a szezon első négy hónapjában láthattunk. Ez számomra leginkább fizikai kérdésnek tűnik: a csapat ugyanis nem vesztette el sem az eddigi mentalitását, sem pedig a játékkedvét (elég csak a tegnapi Vučinić-gólra gondolni), azonban ez a két tényező megkopott, ugyanis a lábak már nem úgy mozognak, mint ahogy korábban.

Nem véletlen, hogy a középpálya a csapat problémáinak középpontja. Vidal, Pirlo és Marchisio a hátukon vitték a Juventust a góljaikkal és az elképesztő nyomással, amit az ellenfélre gyakoroltak az első hónapokban, így várható volt, hogy egy idő után elő fognak jönni a fáradság jelei. A középpálya teljesítményének visszaesésével pedig elkerülhetetlen, hogy a náluk előrébb helyezkedőknek is problémájuk legyen, ugyanis kevesebb labdát kapnak, a védők pedig több támadóval találják szembe magukat, ugyanis nincs aki feltartsa őket a középpályán. Azért tisztázzuk: nem Vidal, Pirlo és Marchisio "hibája" a Cagliari elleni döntetlen, azonban az ő teljesítményük volt a kulcsa ennek az eredmények a születéséhez.

Conte és segítőinek várakozásai szerint a Juventus a következő két hétben ismét visszatér a szezon elején mutatott teljesítményéhez, szombaton az Atalanta ellen, utána pedig az Udinesevel szemben kell ha szenvedve is, de nyerni. Ne felejtsük el, hogy a kettő között még egy kupamérkőzésre is sor kerül, így tehát továbbra sincs megállás. Időközben Marrotta továbbra is középpályást keres (Behramitól kezdve, Nainggolanon át, Guarinig sok név, köztük Palombóé is előkerült már), ugyanis Conténak ezen a terülteten nincs variációs lehetősége, a három kezdőjátékosnak pedig némi lélegzetvételhez kellene jutnia.

Utolsó gondolat. Tény, hogy Conte a Juventus idei sikeres teljesítményének fő oka, azonban véleményem szerint a Cagliari ellen nem sikerült megfelelően cserélnie. Mi értelme egy olyan játékost beküldeni, mint Krasić, aki egyértelműen nem szerepel a tervekben (elég csak annak az arányát megnézni, hogy hányszor lépett pályára és hogy hányszor ült a lelátón)? Az óriási helyzeténél nem véletlen volt, hogy még a kaput sem találta el. A másik pedig, hogy egyéb lehetőség is lett volna a csapat teljesítményének javítására: Marrone a Lecce ellen kifejezetten jól mozgott, miért nem őt küldte be a Mester? Azonban tiszteletben tartom Conte és stábja munkásságát és eddigi eredményeit, így ez természetesen egy megbocsátható dolog volt részéről.