Az 1920-as évek második felében utat követelt magának a profizmus az olasz labdarúgásban, így ennek megfelelően a bajnokságot is átalakították.

Létrehozták a ligarendszerű Serie A-t, melynek a második kiírása volt az 1930/31-es idény. A bajnoki címért 18 csapat vetélkedet, legesélyesebbnek a Romát, a Bolognát, a Genoát és a Juventust tartották.

Viola József helyére az elnök, Edoardo Agnelli Carlo Carcanót szerződtette edzőnek. Az olasz sportember 1891. február 26-án született Varesében, játékosként a középpályán kergette a labdát az Alessandria színeiben, 81 mérkőzésen lépett pályára, és a válogatottban is bizonyíthatott 5 találkozó erejéig

Edzőként a Valenzanál, az Internaplesnél és az Alessandriánál dolgozott, de megfordult az olasz válogatott kispadján is másodedzőként.

A Juve a hazai mérkőzéseit a Corso Marsigliában játszotta, mégpedig igen eredményesen, 2 döntetlen és 1 vereségen kívül mindegyik mérkőzésüket megnyerték a Zebrák.

Az 1920-as évek második felében utat követelt magának a profizmus az olasz labdarúgásban, így ennek megfelelően a bajnokságot is átalakították.

Létrehozták a ligarendszerű Serie A-t, melynek a második kiírása volt az 1930/31-es idény. A bajnoki címért 18 csapat vetélkedet, legesélyesebbnek a Romát, a Bolognát, a Genoát és a Juventust tartották.

Viola József helyére az elnök, Edoardo Agnelli Carlo Carcanót szerződtette edzőnek. Az olasz sportember 1891. február 26-án született Varesében, játékosként a középpályán kergette a labdát az Alessandria színeiben, 81 mérkőzésen lépett pályára, és a válogatottban is bizonyíthatott 5 találkozó erejéig

Edzőként a Valenzanál, az Internaplesnél és az Alessandriánál dolgozott, de megfordult az olasz válogatott kispadján is másodedzőként.

A Juve a hazai mérkőzéseit a Corso Marsigliában játszotta, mégpedig igen eredményesen, 2 döntetlen és 1 vereségen kívül mindegyik mérkőzésüket megnyerték a Zebrák.

A rajt is bajnokesélyes csapathoz méltóan kezdődött, az első fordulóban, 1930. szeptember 28-án hazai pályán 4-1-re sikerült legyőzni a Pro Patriát.

Ezt követően még hét győzelem született, és már a harmadik fordulóban élre álltak a bajnokságban. Idegenben verték Orsiék a Milant 3-0-ra, a Pro Vercellit 3-1-re, a Genovát 3-0-ra, de hazai pályán a Roma 3-2-es legyőzése is azt bizonyította, hogy erős csapatot sikerült összeállítani Torinóban.

1930. november 23-án, a 8. fordulóban elszenvedte a Juventus első és utolsó hazai vereségét, a Napoli 2-1 arányban diadalmaskodott.

A 9. fordulóban, 1930. november 30-án nagy meglepetésre gól nélküli döntetlent játszott a Juve a Triestina vendégeként, majd újabb két győzelmet követően, 1930. december 21-én, Rómában 2-1-es vereséget szenvedtek a Laziotól.

1931. január 4-én lépett pályára először a Juventus az újévben, és 4-1-es győzelem született a hazai pályán játszó Modena ellen.

A Modena elleni győzelem ezúttal egy 5 mérkőzésből álló győzelmi sorozat kezdete volt, ami végét a 19. fordulóban, 1931. február 15-én, a Milan ellni 3-3-as döntetlen jelentette.

A 20. fordulóban 1-0-ra verték idegenben az 1914-ben bajnoki címet nyerő Casalét, majd a 21. játéknapon a hétszeres bajnok Pro Vercellit sikerült legyőzni hazai pályán 5-1-re.

1931. március 15-én ismét kikapott a Juve Rómában, ezúttal a Farkasok 5-0-ával gázoltak át a Zebrákon.

Egy héttel később már nyoma sem volt a Roma elleni vereségnek, Carcano fiai a bajnokesélyes Genovát verték 4-1-re hazai pályán, majd 4 győzelmet követően újabb nagyarányú vereség következett.

A 28. fordulóban, 1931. május 24-én Bolognából 4-0-ás zakóval tértek haza Ferrariék, majd a torinói rangadón 1-1-es döntetlen született.

Az utolsó 5 fordulóban 3 győzelem és 2 döntetlen született, ezzel 4 ponttal megelőzvén a Romát, a Juventus megnyerte története 3. Scudettóját.

A bajnokcsapat tagjai:

Combi (29), Ghibaudo (4), Bodoira (1) - kapusok, Rosetta (28), Caligaris (34), Ferrero (6); Barale (22), Varglien I. (33), Rier (28), Vollono (10), Mosca (7), Varglien II. (6), Castellucci (2), Bigatto (1); Munerati (33), Cesarini (29), Vecchina (31), Ferrari (34), Orsi (33), Vojak II. (1), Polliano (1), Crotti (1).

A legeredményesebb góllövő a honosított Raimundo Orsi volt 20 találatával, ami a góllövő lista 3. helyéhez volt elég, Giovanni Ferrari és Giovanni Vecchina 16-16 találatukkal a 7. helyen végzetek. A bajnok csapatból még Federico Munerati 13-szor, Renato Cesarini 8-szor, és Freancesco Rier 2-szer találtak be az ellenfelek hálójába.

Az 1905-ben és 1926-ban megnyert bajnoki címek után az újabb Scudettóval ugyan még messze volt a Juventus a 7-szeres Pro Vercellitől és a 9-szeres bajnok Genovától, de már beérte a 3-3 elsőséggel büszkélkedő Intert és Milant.