A Serie A 9. fordulójának rangadóján igazi parázs csatára számíthatunk az olasz óriások jóvoltából. Szombat este 20:45-kor kerül megrendezésre a két sztárklub mérkőzése a milánói San Siro stadionban.

Az igazi Derby d'Italia

A fenti kijelentés Adriano Gallianihoz, a Milan ügyvezető igazgatójához köthető. Noha hagyományosan a Juventus és az Inter párharcát nevezzük így, mégis egyetérthetünk a kopasz üzletemberrel, hiszen ekkor még a fent említett két klub voltak Olaszország legsikeresebb együttesei – bár azóta megelőzte az Internazionale a Milant országon belül.

Ha az örökmérleget vesszük figyelembe, akkor az valamelyest a torinóiak felé billen: eddigi 205 tétmérkőzésükön 71 Juventus győzelem mellett 70 döntetlen és 64 milánói siker született. Az utóbbi években is inkább az Öreg Hölgy volt a domináns, azonban tavaly kétszer is brillíroztak a Rossonerik, és mind idegenben, mind otthon 3:0-ás győzelmet arattak. A tavalyi év egyébként is szégyenteljes volt a Juventus számára, egészen elfogadhatatlan módon a végelszámolásnál csak a bajnokság hetedik helyére értek oda, míg aktuális ellenfelük bronzérmet szerzett.

Nyáron mindkét együttesnél nagy változások mentek végbe, ám kétségtelenül a Bianconerinél történt a komolyabb. Elkerülhetetlenné vált a teljes vezetőség és szakmai stáb csere, valamint a játékosállomány jelentős átformálása. A keret fele kicserélődött, megváltak a felesleges fékektől, és egy szimpatikus, fiatal, első sorban ízig-vérig olasz csapat van kialakulóban Luigi Del Neri keze alatt. Milánóban szintén trénert váltottak a felkészülési időszakban, Massimo Allegri foglalta el Leonardo helyét a padon. Ott úgy gondolták, hogy a csapat támadójátékán kell a legtöbbet javítani, igazoltak is két sztárt, ám Ibrahimovic és Robinho érkeztével meglehetősen „orrnehézzé” váltak.

A középpálya lehet a főszereplő

A Juventus ereje vitathatatlanul a felállásának közepén keresendő. A 4-4-2-t az életéért sem adná fel Del Neri, így tényleg ez nála a fő szempont. Felipe Melo a tavalyi pocsék szezonja után végre magára talált, kezdi felidézni firenzei korszakát, mellette Aquilani kirobbanthatatlanul beépült a csapatba, így Marchisio a középpálya bal oldalára szorult, ami egyébként most hasznára is válhat, hiszen a többnyire jobb oldalon feltörő Patót kiveheti majd a játékból. Sokkal nagyobb gond lehet azonban a fehér-feketéknek, hogy két meccses eltiltása miatt elvesztették azt a kulcsjákékosukat, aki eddig a hátán cipelte az alakulatot, Milos Krasicot. Pótolni nehezen tudnák a villámléptű szerb szélsőt, eddig sem Pepe, sem Martínez nem nyújtottak maradandót, márpedig valakivel ki kell tölteni a Krasic helyén keletkezett űrt, hiszen a milánóiak lassú védekezésében zavart lehetne kelteni egy gyors emberrel. Elől szinte mindegy ki játszik, egyik csatár sincs élete formájában, de ha labdát kapnak a középpályától gólt kell rúgniuk, sok lehetőségük aligha lesz rá.

Allegri kezd rájönni, hogy bármennyire is szép lenne, ha 4-2-3-1-es hadrendben egyszerre a pályán lehetne Ronaldinho, Robinho, Pato, és Ibrahimovic, lehetetlen vállalkozás ez a számukra, csak zavarják egymást. Így marad a jól bevált 4-3-3, amivel felvetődik az a kérdés, hogy ki pihenjen négyük közül. Hátrébb azonban megint gondban lehet a mester, hiszen szíve mélyén ő is tudja, az Ambrosini – Gattuso – Pirlo hármast már illene nyugdíjazni, ám Boateng sem a helyes megoldás. Ha Seedorfot bedobná az egyik oldalra, akkor pedig újfent megbizonyosodhatnánk róla, hogy a holland és 'Dinho nem férnek meg együtt a pályán. A védőkről itt sem érdemes szót ejtenünk, hasonlóan gyengén mozognak, mint a túloldalon, csalóka, hogy a Juve az utóbbi három bajnokiján nem kapott gólt.

Ami viszont biztos, hogy hamisíthatatlan olasz derbi-hangulatot kapunk szombat este, végtelenül taktikus, precíz játékkal, fantasztikus szurkolói atmoszférával körítve. Nem szabad kihagyni!