Íme egy kissé csapongó írás az örök elégedetlen suci2k jóvoltából, amiben - valljuk meg - vannak igazságok, és tudom, hogy sokan egyetértenek vele. Kommentben természetesen jöhetnek a vélemények, mondanom sem kell, a szabályok betartásával.

Mikor látom, hogy Juve meccset fog közvetíteni a TV, először mindig boldog vagyok - igen, végre megint láthatom a kedvenc csapatomat. Miután megnéztem a meccset, ennek ellenkezőjére gondolok - bárcsak ne láttam volna.

Sajnos már egy jó ideje erről van szó nálam. Valami nem jó.. vagy több dolog nem jó. (Én az utóbbira voksolok).

Először is, nézzük az edzőt. Mondanom sem kell, hogy egy edzőnek milyen kulcsfontosságú szerepe van egy csapatnál. Amíg egy jó csapatot az edző visszahúzhat, addig egy jó edző egy rossz csapatot a fellegekbe emelhet - láttunk erre is példát. Úgy gondolom, hogy Ranieri munkássága a Bianconerinél kritikán aluli.

A nyilatkozatai: "Nekünk jó a döntetlen", "Nem győzni megyünk ide-oda", vagy egy Cagliari szintű csapat elleni vereség után:  "Elégedett vagyok a látottak alapján" és hasonlóak. Ezek annyira lehangolnak, gondolom a játékosokat sem érinti jól - elveszi tőlük a hitet, és bemagyarázza hogy nekünk igenis jó a vereség.

Mondhatnánk még a logikátlan cseréit, amik szinte soha nem jönnek be, vagy olyan játékosokat cserél le, akikre senki sem gondolt volna.

Folytathatnánk az igazolásokkal: Az edzőnek szép kis beleszólása van a dolgokba. Eddig sem éreztem rajta, hogy bárkit is szeretne hozni. A Juve elég nagy név, és anyagilag és szerintem úgy áll, hogy igenis tudnánk híres játékosokat hozni, akik nagyon sokat javíthatnának a játékon - erre égető szükség van, RÉGÓTA.

Következő probléma a sérülések. Mintha a játékosok porcelánból lennének. Meccsről-meccsre lesérül valaki, és hosszabb idő után térhet csak vissza. Ez valószínű az edzéseknek is köszönhető, vagy a felelőtlen orvosi stábnak, akik engedik játszani a nem 100%-os játékosokat, és így sokkal könnyebben lesérülnek. Valamit tenni kellene, ez nem állapot hogy egy egész csapat hiányzik. Elvileg voltak elbocsátások, fejmosások az orvosi stábnál...

Félek a jövőtől. Az egyik nagy öreg vissza fog vonulni. Azt hiszem a kora ellenére mégis ő fut a legtöbbet, és ő az egyik, aki a legtöbbet tesz a csapatért. Persze, vannak rossz meccsei, de rajta látszik az akarás, ami már értékelendő!

Rajta kívül van egy igazi Legendánk, aki az utóbbi meccseken kedvtelenül játszik, sokat vitatkozik, nem a meccsre koncentrál. Engem ez aggaszt, s remélem mihamarabb visszatér a kedve.

Vagy pl. ha nincs Sissoko, akkor nincs középpályánk.

És nincsenek olyan játékosaink, akik az ő feladataikat megoldhatnák, helyettesíthetnék.

Amit még nagyon hiányolok a játékunkból, azok a távoli lövések. Hol vannak a 20 méteres góljaink? Del Piero szabadrúgásból akár 30 méterről is beveszi az ellenfél kapuját. De meccs közben szinte csak a 11-es ponton belülről lövünk / fejelünk gólt.

Ez is jelzi, hogy a remek támadójátékunk megszűnt. Most már csak többnyire abból áll, hogy ívelgetjük a lasztit a csatárok fejére (persze van aki csak próbálja ívelni szélről, tudjuk kiről beszélek) és hátha bemegy.

Vagy ha esetleg vezetést szerzünk, rögtön beállunk védekezni, s ülünk az eredményen. Aminek az lesz az eredménye, hogy az ellenfél egyenlít, vagy megfordítja a meccset. A Juventus egy elit csapat. Miért engedünk meg magunknak ilyesmit?

Vajon mi lenne a megoldás?

Szerintem elsősorban egy ambiciózus edzőt kellene szereznünk, aki határozott, és vannak elképzelései - amit meg is oszt a szurkolókkal. Kellenek új játékosok, de nem noname 'fiatal sztárok', akikről még senki sem hallott, és hogy a kispadot melegítsék. Szeretném ha visszatérnénk a látványosabb, ötletesebb játékra. Szeretném ha újra félnének a csapatok tőlünk, és nem szeretném, ha asszociálnának a nevünkre: Az ÖREG hölgy.