A Festival dello Sport eseményéről nem hiányozhatott Giovanni Carnevali, aki ezúttal bővebben beszélhetett a Juventus jelenéről és jövőjéről.

„Úgy gonolom, különbség van a versenyképesség és a győzelem között, és ha rajtam múlna, már holnap is nyernék. Tudom, hogy ez nem lehetséges, de a Juventusnak ezt kell szem előtt tartania. Meg kell lennie bennünk a győztes szellemnek, és valami rendkívülit kell elérnünk, akár áldozatok árán is.

A munkamódszerem? Inkább a menedzsmentben, mint a játékosválasztásban nyilvánul meg. Van egy sportrészlegünk, amelyben Massara, Ottolini és én dolgozunk. A választás alapja, hogy élőben megnézzük a játékosokat, és ha lehetőség nyílik rá, meg is ismerjük őket. Néha sokat számít, ha vannak olyan emberek, akik segítenek a nehéz pillanatokban, vagy támogatják a fiatalok fejlődését. Nagy bizalmat fektetek a munkatársaimba és Spallettibe; soha nem tetszett, ha egy személy egyedül hozta meg a döntéseket. Hiszen a választás akár rosszul is sülhet el. Amit garantálhatok, az az, hogy kiváló a kapcsolatunk.

Kerim Alajbegović? Nem volt könnyű átigazolási időszak, de nem a pénz hiánya miatt. Az Elkann család nagy erőfeszítést tett. A problémánkat az UEFA-val kötött pénzügyi megállapodás okozza. Ma a piac irracionális: a játékosok hatalmas összegekért mennek, a klubok hatalmas összegeket költenek. De ezeket a játékosokat az olasz piacon már nem lehet megvásárolni. Kerim Alajbegović esetében azt gondoltuk, hogy reméljük, nem tévedünk. Ő fiatal és ígéretes, és nekünk ilyenekre kell építenünk. Megfelelő árat fizettünk érte, azt hiszem. És a jövőre tekintve: ezekre a játékosokra kell koncentrálnunk, nehéz egy top játékosra pályázni és ilyen összegeket költeni. Majdnem elvesztettük őt, a Chelsea magasabb ajánlatot tett. Nem vagyunk versenyképesek a Bajnokok Ligája-piacon, ugyanúgy jártunk volna, mint az Inter Palestra esetében. Olyan játékosokra van szükségünk, akiket holnap 70–80 millióért ahatunk el. Nem vagyunk versenyképesek a Bajnokok Ligája piacán. Alajbegović érkezéséhez másokat kellett elengednünk. És ez nem volt egyszerű.

A negyedik hely nagyon fontos, gazdasági biztosítékot nyújt. Idén láthattuk, milyen veszteségeket jelent a Bajnokok Ligája hiánya. De mi nem elégedünk meg a negyedik hellyel: ha egy nagy klubnál játszol, nem elégszel meg ennyivel. Például a Como néhány év alatt bajnoki esélyessé vált. Aztán ott van még a Lazio, a Fiorentina stb... Szóval nagy a verseny.

Nagy név távozik jövő nyáron? Mi arra koncentrálunk, hogy versenyképesek legyünk, emellett be kell tartanunk az UEFA által előírt korlátokat. Meglátjuk, hogyan alakul a piac. Januári igazolások? Október elseje van, a transzferidőszak vége óta már azon gondolkodunk, hogyan tudnánk fejlődni. Meglátjuk, milyen lehetőségek adódnak.

Luciano Spalletti? Nincs szüksége arra, hogy én védjem meg. Úgy gondolom, hogy a nehéz pillanatokban – mint például a Sassuolo elleni vereség után – minden Spalletti ellen fordult, de én tudom, hogy milyen rendkívüli, tehetséges edzőről van szó, aki nagy hangsúlyt fektet a tanításra. Ha eljönnétek megnézni az edzéseit, tátva maradna a szátok. Persze mindenkinek megvan a maga személyisége, de ő hatalmas elszántsággal rendelkezik. Mi is fejlődni akarunk és együtt dolgozni. Bárcsak lennének még olyan edzőink az olasz bajnokságban, mint Luciano Spalletti.

Antonio Conte a barátom, tudom, hogy kiváló edző, de nem ő a célpontunk, és soha nem is volt az. Ma a folytonosságra kell törekednünk. Az elmúlt években a Juventusnál túl sok változás történt. Alap nélkül nem lehet semmit felépíteni. Spalletti stábja is nagyon felkészült, és én nagy figyelmet fordítok rájuk. Ebben a munkában sokszor nehéz megemészteni egy vereséget, de dolgozunk rajta. Contét sokan kedvelik, de szerintem Spallettit is. A pletykák nem számítanak.

Problémák a Juventusnál az elmúlt években? Még nemrég érkeztem… A jelenre és a jövőre szoktam koncentrálni. Előfordulhatnak hibák, abból indulok ki, ami van. A lehetőségek keretein belül a lehető legtöbb játékost szerettük volna lecserélni. Tehettünk volna többet? Talán. Fokozatosan kezdem megérteni, melyek azok a területek, ahol javulni lehet. A tapasztalat segít felgyorsítani a folyamatot. Több olasz jelleget szeretnénk adni a csapatnak, de ez nem könnyű. Van még a Next Gen is, ahol érdekes tehetségek vannak, akik talán csatlakozhatnak a felnőttekhez, vagy más kluboknál is pályafutást indíthatunk számukra. A nemzetközi átigazolási piac széles, vannak olyan szabályozások, amelyek jobban segítenek. Erős olasz játékosokat szerezni viszont nem egyszerű, de a szándék az, hogy beépítsük őket. Szeretnék fiatalokat igazolni. A külföldiek? Óvatosnak kell lennünk, hogy ne alacsony szintű játékosokat igazoljunk.

Ami számít, az a győzelem. Igen, nyerned kell. De azt is meg kell értened, hogyan érheted el. Kemény munkával, szilárd alapok kiépítésével, és azzal, hogy nem változtatsz minden évben. Van egy út, és ez az út elvezet az eredményhez. A negyedik hely? Ez már inkább üzlet, mint foci: ha bejutsz a Bajnokok Ligájába, az egy dolog, ha nem, akkor vérfürdő lesz. Mi nem elégedünk meg ennyivel, mindannyiunk célja a győzelem.

Alessandro Del Piero klubelnökként? Megértem, hogy mit jelent egy olyan nagy klub, mint a Juve: felmerül egy név, és mindenki ráugrik. Én a saját feladatomat ismerem, ezen kívül pedig senki sem mondott nekem semmit. Semmi igazság sincs a pletykákban.

A sérültek? Pechünk volt. Még soha nem láttam ennyi játékost egyszerre sérülten, ráadásul mindegyikük fontos. De ez nem lehet kifogás. Ezért a fiatalokra is támaszkodnunk kell, ahogyan azt klubunk politikája is előírja.

John Elkann? Nemrég beszéltem vele. Szerencsém volt, hogy jelentős vezetőkkel dolgozhattam együtt, ő pedig egy rendkívüli ember. Korábban nem ismertem. Az utóbbi napokban gyakran beszélek vele, és érzem, milyen nagy erő lakozik benne. Elég csak megnézni, mi történt tegnap, azt a további befektetést, amit végrehajtott: hisz a klubban, hisz a Juventusban. Mindannyiunknak többet kell tennünk, hogy hálánkat kifejezzük iránta. A cél a győzelem.”