A La Repubblica legutóbbi számában megjelent egy leírás a Juventus aktuális edzői helyztéről, s a cikk múltbeli aspektusokat is felelevenít. A római lap szerint Igor Tudor és a Juventus vezetése közötti feszültség egy dologra vezethető vissza: a bizalom és a kémia hiánya. Kapcsolatukat hidegnek és szigorúan szakmai jellegűnek írják le a források, főleg azért, mert Igor Tudor nem Damien Comolli embere. Kinevezésekor a terv egyszerű volt: Thiago Motta távozása után ő volt az ideiglenes megoldás. Nyári megerősítése viszont nem lelkesedésből történt, Damien Comolli kénytelen volt megtartani, miután Antonio Conte és Gian Piero Gasperini elutasította a csatlakozás lehetőségét, és a nyári klubvilágbajnokság miatt a klubnak gyors döntést kellett hoznia.

A helyzeten nem segítettek az átigazolási műveletek, mivel Igor Tudor kéréseit figyelmen kívül hagyták: középpályást akart (lehetőleg Sandro Tonalit) és azt várta, hogy Randal Kolo Muani marad, de a klub ehelyett Alberto Costát cserélte le João Márióra, amit az edző erősen ellenzett, és leszerződtette Loïs Opendát és Edon Zhegrovát, két olyan játékost, akiket soha nem kért. Így repedések jelentek meg a felek kapcsolatában, a játékosok pedig érezték a feszültséget, tudták, hogy edzőjüket soha nem támogatták teljes mértékben.

Mindennek ellenére Igor Tudor mégis úgy döntött, hogy nem száll szembe a klubbal. Korábbi tapasztalataival ellentétben profi és lojális maradt, a Juventus iránti szeretete és az a meggyőződése vezérli, hogy a torinói siker új értelmet adhat karrierjének. Egyelőre a kapcsolat folytatódik, viszont inkább szükségszerűségből, mint harmóniából.

Nicolò Schira a lehetséges helyettesekről írt, Raffaele Palladino júniusig vállalná a Juventus edzői posztját, ő az egyetlen olasz, aki hajlandó rövid távú szerződést kötni. Luciano Spalletti és Roberto Mancini legalább másfél éves szerződést szeretne. Giorgio Chiellini utóbbit támogatja, míg Damien Comolli külföldön kereshet edzőt, és a pletykák szerint Edin Terzić elfogadhatna egy rövid távú szerződést, Ange Postecoglou viszont hosszú távú kontraktusban gondolkodik.