A Festival dello Sport esemény a Juve vonatkozásában újabb érdekes vendéget fogadott Zinedine Zidane személyében, és a francia egykori futballista és edző az esemény színpadán beszélt úgy bianconero múltjáról, mint az esetleges torinói jövőjéről.

„A Juventusnál töltött éveim csodálatosak voltak. Franciaországból érkeztem, ahol a futball nagyszerű volt, de nem olyan, mint a Juventusnál. Torinóban úgy éreztem, hogy mindig nyerni kell. Franciaországban nem volt tragédia egy idegenbeli vereség. De nem a Juventusnál.

Gianni Agnelli úrral kapcsolatban az maradt meg leginkább bennem, hogy amikor jól játszottam, reggel 6-kor felhívott, hogy gratuláljon. Úriember volt, franciául szólt hozzám, érződött rajta, hogy szenvedélyesen szereti a futballt.

Alessandro Del Piero? Ő fenomenális volt, az egyik legerősebb játékos Olaszországban. Szerencsém volt, hogy 4-5 évig vele és sok más játékossal együtt játszhattam, olyanokkal, mint Michele Padovano, Christian Vieri, Alen Bokšić. A Juventusnál igazán remek csapatunk volt, de Alexben volt valami különleges.

Marcello Lippi? Az összes edzőm közül Marcello Lippitől tanultam a legtöbbet: nagyon fontos volt számomra, mert amikor Olaszországba érkeztem, eleinte nehéz volt, de ő mindig hitt bennem.

Elveszített BL-döntők? A Bajnokok Ligája kemény, nehéz eljutni a végéig. Mi kétszer jutottunk döntőbe, és kétszer ki is kaptunk. Ezen a szinten sok minden függ a klubtól, mert ha nyerni akarsz, sok mindennek a helyén kell lennie, és a klubnak is támogatnia kell ezt.

A távozás a Realhoz? Münchenben voltunk egy gálavacsorán. Florentino Pérez is ott volt, még 30-40 emberrel együtt. Átadott nekem egy szalvétát, amelyre néhány szót írt, és megkérdezte, hogy szeretnék-e a Realhoz igazolni. Gondoltam, vagy most megyek, vagy örökre a Juventusnál maradok.

Visszatérés a padra? Biztos vagyok benne, hogy újra edzősködni fogok. Hogy a Juventusnál, azt nem tudom. A múltban még nem volt rá példa, más döntéseket hoztam. A Juventus mindig is közel állt a szívemhez, annyit adtak nekem, amikor oda kerültem.

A jövőről nem tudok mit mondani. Úgy érzem, hogy a jövőben szeretnék a francia válogatott edzője lenni, de nem most azonnal. Ez az egyik célom. Szeretném, ha egy nap megvalósulna, de majd meglátjuk.”