Andrea Barzagli a minap a Tuttosport munkatársának beszélt a Juventus legfrissebb igazolásairól, akiktől sokat vár.

„Amikor Paul Pogbára gondolok, akivel mindig nagyszerű volt a kapcsolatom, az első edzések jutnak eszembe. 18-19 éves volt, és egy hihetetlen kvalitásokkal rendelkező srácot láttunk, aki egyre jobb lett, miközben jól érezte magát. Minden megvolt benne, labdakezelési technika, fizikum, passzképesség, futósebesség. Extrát fog jelenteni a csapatnak, de az egész közegnek is, ez bizonyos, lelkesedést kölcsönöz majd a keretnek. Ő nemzetközi szintű futballista.

Paul tudja, milyen ezt a mezt viselni, és mindig a győzelemre játszik. De számára az a legfontosabb, hogy ismét rátaláljon a tartás és kvalitás elegyére, ami az elmúlt években kicsit megfakult. Manchesterben szenvedett, mivel bizonyítania kellett, hogy ő 105 millió eurós játékos. Kívülről nem lehet észlelni, micsoda nyomást kell elviseljen egy srác, legyen bármennyire is fiatal, amikor nagyon magas elvárásokkal néz szembe. Ezt ő alaposan megtapasztalhatta. A játékos kvalitásai azonban vitán felül állnak, ő még mindig fiatal, és képes átbillenteni a mérleg nyelvét a csapata javára. A Juventus számára ő nagyszerű igazolás.

Ángel Di María ellen akkor játszottam, amikor még a Real Madrid futballistája volt. Hihetetlen minőségű játékos. Kiváncsian várom, hogyan fog teljesíteni az olasz bajnokságban. Ő szuper vétel az Öreg Hölgy számára, bármikor képes meccset eldöntő dolgot kitalálni. Ezzel az ajándékkal kevesen rendelkeznek a modern futballban. Ha nem is a legjobbja a Serie A-nak, de az egyik legerősebb játékosa. 34 évesen valószínűleg nincs már csúcsformában fizikailag, de van tapasztalata, illetve kivételes a labdakezelési technikája. Ezt bizonyította is pár hete az Olaszország-Argentína meccsen. Egyes játékosokat könnyű edzeni. Egy szó elég nekik, és mindent azonnal megértenek, sőt, még továbbviszik a fonalat.

A Juventus szerződtette Paul Pogbát és Ángel Di Maríát, és szerintem ez jelentősebb, mint Romelu Lukaku szerződtetése, mivel két játékosról van szó. Romelu Lukaku bizonyította, hogy képes különbséget jelenteni az olasz bajnokságban, azonban a Juventus két érkezője személyiséget és minőséget kölcsönöz a csapatnak, amelyre igazából eléggé szükség is volt. Paul Pogba és Ángel Di María ismét naggyá fogja tenni a Juventust. Nem szeretem a taktikai játékokat, amikkel az edzők élnek különböző nyilatkozatok révén. Szerintem a Juventus és az Inter a bajnokság fő esélyese, mögöttük kicsit lemaradva jön az AC Milan, majd következik a Napoli.

Zaniolo? Nem tudom, hogyan helyezzem el Zaniolót ennek a Juventusnak a keretében. Nem a kvalitásai miatt mondom, mert mindenki láthatja ezeket. Ugyanakkor természetes, hogy a klub megpróbálja a legjobb fiatal olaszokat bevonzani, hogy új alapot hozzon létre. Zaniolo kiszámíthatatlanságot kölcsönözhet a csapatnak egyes pillanatokban, kíváncsi vagyok, mire lenne képes egy BL-ben játszó csapatnál.

Az elmúlt években Matthijs de Ligt nem mutatta meg igazán a benne rejlő potenciált, bár az elmúlt szezonban nagyszerűen teljesített a bajnokságban, komoly felelősséget vett át, és elkezdte vezetni a védelmet és a csapatot.

A helyzete kicsit hasonlít Paul Pogba manchesteri helyzetére, de van egy plusz aspektus. Matthijs de Ligt fiatalon csatlakozott a Juventushoz, sokat fizettek érte, miközben két nagyszerű védőjátékos volt előtte a sorban Giorgio Chiellini és Leonardo Bonucci révén. Nem egyszerű, ha ennyit fizetnek érted, és magas elvárásoknak kell megfelelned. Ráadásul nehéz folyamatosan jó teljesítményt nyújtani és önbizalmat sugározni, amikor két ilyen szörny van előtted a sorban. Ha valóban távozik, az nagy veszteség lenne úgy a Juventusnak, mint az olasz bajnokságnak. Természetes, hogy ebben az esetben egy komoly védővel kell pótolni őt, és a top játékosok elég ritkák.

Ha a Juventus leigazolja Kalidou Koulibalyt, a védőprobléma megoldódik, mivel Kalidou nagyon erős játékos. Bremert is szívesen megnézném: nem kérdőjelezem meg a képességeit, mivel azok nyilvánvalóak, de az ő esetében kérdéses, hogyan reagálna a minőségi ugrásra és arra, hogy háromnaponta a győzelemért kell játszani, és nem szabad hibázni.

Mondjak olyan védőt, aki külföldi bajnokságban játszik, és nagyra értékelem? Koundé a Sevillából. A fiam is elkötelezett figyelemmel követi őt.

Federico Gatti? Őszinte leszek, amikor egy ilyen ugrást tesz meg egy játékos, az azt jelenti, hogy van benne potenciál, és meg is érdemli. Szóval nem mondanék neki olyat, hogy élvezze a pillanatot. Nem, Federicónak úgy kell megjelennie, hogy élni akar a lehetőséggel, és szerintem így lesz. Ha egy játékos adott kategóriából indulva éri el a csúcsra, azt jelenti, hogy megvan benne az éhség és az akarat a sikerre. A válogatottnál jó benyomást tett rám, fizikailag erős játékos. Az edzőtáborban majd kiértékelik őt, de ha mellette döntöttek, akkor ez annak tudható be, hogy minőséget képvisel.”