A nyár egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy az egy évvel korábban az AC Milanhoz igazoló Leonardo Bonucci visszatért a Juventushoz, s a védőjátékos most a döntés okairól beszélt a Corriere dello Sport munkatárásnak adott hosszabb interjú során.

"Miért hagytam el a Juventust?" - vágott a kényes témába Bonucci. "A szezon utolsó négy hónapjában olyan dolgok történtek, amelyek személyes tekintetben kihatással voltak rám. Kihatással voltak a büszkeségemre, én pedig nem voltam elég okos ahhoz, hogy túllépjek rajtuk. Idővel rájöttem, hogy rossz döntést hoztam, amelyet a düh tanácsolt nekem. 

Megértettem, hogy hibáztam, amikor elhagytam a Juventust, s egyedül itt, egyedül ebben a mezben tudom kiteljesíteni a képességeimet a pályán és a pályán kívül is. Szerencsés voltam, hogy lehetőségem nyílott a visszatérésre, lehetőségem, amelyet az ügynökömnek és Andrea Agnellinek köszönhetek.

Ez a stadion, ez a csapat, ez a város... az otthonom. Visszajöttem, s ugyanazokat az arcokat, ugyanazokat a helyeket, ugyanazokat az öleléseket találtam. Jó újra itt lenni, jó leülni az öltözőben, ahol ha elfordítom a fejemet, Barzaglit és Chiellinit látom magam mellett.

Mi a BBC? Egy barátság, egy tapasztalat, szakmai és személyes harmónia. Röviden: együttműködés. Együtt játszottunk, együtt győztünk, együtt éltünk. Mi hárman, azután ott van egy nagy B is, amit hozzá kell tenni, ez a B pedig a nagyszerű Gigi Buffoné.

Megfizettem-e azért, mert elhagytam a Juvét? Biztosan. Amikor az ember távozik, hátrahagy barátságokat, személyes kapcsolatokat és még többet. A pályán, Barzagli és Chiellini mellett, ott volt Benatia is, egy kiváló játékos, valamint Rugani, a legjobb fiatal játékosok egyike. A távozásból sokat tanultam.

Megtanultam, hogy a düh hevében hozott döntések a végén mindig rossznak bizonyulnak, s mások, mint azok, amelyeket tiszta fejjel hoz meg az ember.

A Juventus nem csak egyszerűen egy csapat, hanem egy család, amely úgy fogadott vissza engem, mintha el sem mentem volna. A Juventusnál mindenki, az elnöktől egészen az eladóig a boltban, úgy viselkedik, hogy otthon érzem magam, s ez az, ami a leginkább hiányzott nekem.

Arra visszatérni a Juvéhoz, hogy Cristano Ronaldót találom itt? Az én visszatérésemtől és Cristiano érkezésétől függetlenül, a klub olyan keretet épített, amely képes arra, hogy európai szinten az első két-három csapat közé verekedje magát, s remélhetőleg beteljesíti az álmot. Természetesen Cristianóval az esélyek még jobbak lettek.

Milyen ember Cristiano? Nagyon szerény és roppant segítőkész, ami ösztönzőleg hat mindenkire. Amikor azt látod, hogy valaki, aki ötszörös aranylabdás, 33 éves, s olyan intenzitással edz, ahogyan ő teszi, csak csodálhatja az ember, s próbálja utánozni. Ronaldo sokat ad a Juvénak.

A legkeményebb támadó, aki ellen játszottam? A leghalványabb kétely nélkül Cristiano az. Bármikor is kerültünk szembe vele, s ezt a számok is bizonyítják, mindig nehézséget okozott a védelmünknek.

A meccs, amit szívesen újrajátszanék? A 2012-es döntő az Európa-bajnokságon Spanyolország ellen, mert úgy gondolom, hogy sokkal többre lettünk volna képesek. Szívesen lejátszanám újra ezt a mérkőzést. A meccs, amit teljesen kiradíroznék, a cardiffi döntő, amelyben igazán hittünk. Még mindig fáj emlékezni rá.

Melyik fiatal olasz védőt választanám? Romagnoli sokat fejlődött, s sok tapasztalattal rendelkezik. Ruganit említeném utána, aki tökéletes partnere lenne. Romagna egy nap viselni fogja a Juve mezét, ő egy olyan belső védő, aki rendelkezik a személyiséggel és a fizikális erővel ahhoz, hogy magas szintre jusson.

A legintelligensebb játékos, akivel a pályafutásom során a pályán és azon kívül találkoztam? A pályán egyszerű: Pirlo. Ha teljességében nézem, úgy gondolom, hogy Giorgio Chiellini a legjobb példa. Nagyszerű játékos, családszerető ember és apa, aki intenzív tanulmányokat folytatott, míg lediplomázott. 

Az az álmom, hogy edző leszek egy nagy csapatnál, talán a Juventusnál. Ezért figyelem és lesem el különböző edzők titkait, akik próbálták kihozni belőlem a maximumot.

Allegri? Voltak parázs beszélgetéseink, de az intelligens és érett emberek utána kezet ráznak, s a közös célra összpontosítanak. Egy edző legnagyobb értéke az intelligencia, amelynek segítségével képes egy olyan tekintélyes csapat öltözőjét irányítani, mint a Juventus."