Arrivederci Italia, benvenuti Italia

Eljött a döntő, a második spanyol-olasz ideje. Olaszország megtörhette volna a spanyolok egyeduralmát, ami kissé kezd unalmassá válni a tiki-takival és a lesajnált nemzeti tizenegy megdicsőülhetett volna Kijevben. Sajnos nem így lett.

Italy-Spain_EB donto.jpgA Squadra több sebből vérzett a döntő előtt és most nem Rossi hiányára, vagy a Criscitot is érintő bundabotrányra gondolok.

Hanem arra, hogy Chiellini és Barzagli is úgy lett összedrótozva az EB-re, hogy Cassano nem 100%-os, hogy Balotelli és De Rossi is kisebb sérüléssel küszködött. És akkor még nem beszéltünk Mottáról...

A mérkőzésen a spanyolok EB-n mutatott játékától szokatlanul, ibériai helyzetekkel és a hátsó alakzatban talján kapkodással indult. Érdekes módon az olasz védők voltak önmagukhoz képest gyengébbek a döntőben, pedig mindenki a csatárok rossz teljesítményétől félt. Sajnos a fejetlenségnek meglett a következménye, Chiellini úgy lemaradt Fàbregasról, mint a borravaló, aki még pont elcsípte a labdát az alapvonal előtt és pont betette David Silva fejére, aki pont úgy bele tudta tenni a fejét, hogy a labda pont Buffon kapujában landoljon. Chiellini azonban több hibát nem követett el, nem is követhetett el, hiszen az első félidő derekán le kellett cserélni.

Aztán persze a tendencia nem szakadt meg, a következő gólnál a komplett Juve-védelem bóklászva nézte, hogy a szélső hátvéd Jordi Alba elfut köztük és a kiszolgáltatott Gigi mellett elgurítja a labdát. Egyértelművé vált, hogy az olaszoknak támadniuk kell, mert a spanyolok képesek és eldugják a labdát és 38231329-et passzolnak, akkor pedig gólt nem lehet lőni nekik. Szokásukhoz híven még az öt és felesen belül is passzolnak egyet... mert hát szép is ez a játék.

Prandelli a szünetben Cassano helyett Di Natalénak szavazott bizalmat, ami szintén nem bizonyult eget rengetően jó ötletnek. Ahogyan az is érdekes, hogy Montolivo helyett miért Motta állt be később. No nem Montolivo lecserélésének jogossága a kérdés, hanem a brazil-olasz beállítása. Korábban is sérült volt, most pedig pechek pechjére 32 másodperc játék után rásérült úgy, hogy le is kellett cserélni. És mivel nem volt több cseréje a Squadrának, kénytelenek voltak 10 emberrel végigjátszani az átkozott döntőt. Nem elég, hogy az olaszok tudásukon aluli játékot mutattak, még a szerencse is a piros-sárgákkal volt. Nem is kicsit! Tiki-taki ide, Del Bosque oda, a spanyol válogatott nem húzott volna el 2-0-ra a második félidő közepén.

És amikor már mindenki azt hitte, hogy vége a vesszőfutásnak, akkor jött az, amire senki sem számított. És az, amit nem nagyon szoktak döntőben megcsinálni egy féltérdre ereszkedett, sérült ellenféllel: kitömni. A kétszázezer passzos ibériaiak azonban megtették, persze ehhez kellett az olaszok balgasága és reményt vesztettsége is. Respekt nem volt, két további gól azonban igen. Amihez az azúrkék válogatott persze asszisztált. Előbb Torres találta ki, hogy feljön a 3 gólosokra a góllövőlistán, majd gondolta, ha már ott van, meg is nyeri azt egy gólpasszal, amit Matának adott. Ezzel állt be a rekord, a 4-0-ás végeredmény. Tiki-takival, tisztelet hiányával, spanyol fölénnyel és olasz hibákkal.

Természetesen arról szó nincs, hogy Spanyolország ne érdemelte volna meg a győzelmet, bár a focihoz nem értők számára is egyértelmű, hogy nincs ekkora különbség a két csapat között. Ahogyan az is világos, hogy Olaszország csúfos veresége ellenére sem vallott kudarcot. Miért? Nos azért, mert a legutóbbi VB-lebőgés óta Prandelli újjáépítette az olasz válogatottat. A döntőig, beleértve a selejtezőket is, nagy elánnal és nagyobb hiba nélkül masírozott a csapat. A fináléban persze kijöttek a hiányosságok és mindemellett hihetetlen nagy pechje is volt a csapatnak. No de a torna előtt max. a legjobb nyolcba várta a többség a Squadrát, így nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy erőn felül teljesítettek.

Ehelyett döntőt játszott, kiverte a németeket és a regnáló bajnoktól kapott csak ki. Hibák ugyan vannak, hisz senki sem érti, hogy miért Abate kezdett Balzaretti helyén, a védekező Motta minek állt be sérülten és miért Cassano helyére jött Di Natale. És hol van a hihetetlen szezont futó Giovinco és Nocerino? Ezt csak Prandelli tudja, de reméljük átgondolja elveit és legközelebb már más szemlélettel állítja össze a kezdőt és cseréli a játékosokat.

De mindenesetre visszaadta az olaszok hitét, mert a Squadra Azzurra visszatért Európa elitjébe! Van még mit csiszolni, de az út jónak tűnik. És Prandelli mester is marad, mivel nem szeretne így búcsúzni a válogatott éléről. Eredményes munkát kívánunk neki, hátha a VB-n összejön, ami most nem.

A bejegyzés trackback címe:

https://juventuz.blog.hu/api/trackback/id/tr734629785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

2012.07.02. 21:16 |

Címkék: összefoglaló meccsek EB